175-max. 185 cm magas lehetsz, a látásod hibátlan legyen stb. és csak a legalapvetőbbeket említettük -, ha még a fel nem sorolt extrákat is hozzáadjuk, kijön, hogy gyakorlatilag alfahímnek kell születned és megtartanod ezt a felsőbbrendű állapotot a diplomás kor végéig ahhoz, hogy pilóta legyél. Kecskeméti Repülőnap 2013, Kecskemét - Fellépők, Programok, Jegyárak - jegyek, jegyrendelés. Hiszen egy diploma is kell hozzá, ha eddig nem tették volna elég nehézzé a bejutást. Első olvasásra még mindig könnyűnek tűnhet némelyeteknek, ám érdemes azt a tényt is megemlíteni, hogy minden évben több ezer jelentkező közül mindössze 18-22 jelölt jut el a kiképzésig, és közülük is csak 14-en mennek Kanadába a NATO hivatalos vadászpilóta képzésére. Mi történik a kiképzés után? 2-3 év elteltével hazatérnek és várja őket még egy Gripenre történő átképzés, ezek után 14db Saab JAS 39 –es Gripen típusú vadászgép, valamint pár Jak és C17 –es oktató és szállítórepülő. Mondanom sem kell, hogy Top Gun –os álom hazánkban majdhogynem megvalósíthatatlan, hiszen évente a legtöbb pilótánk kevesebb, mint 30-40 órát repül aktívan – ellenben a tengerentúli apró konkurenciával, ahol ez a szám 300-400 órára is becsülhető és a kritériumok is csekélyebbek.
Ezen kívül lehetőség volt élménybeszámolókat is meghallgatni az MH Sportszázad világversenyeket, illetve olimpiát megjárt állományával, továbbá olimpiai kvízjátékon részt venni. Az ünnepi megnyitó után díszelgő kötelékben húzott át a futópálya fölött az összes rendszeresített katonai repülőgép, és helikopter, majd végül az ejtőernyősök ugrása következett a különféle zászlókkal. Ezt követően a légierő képességbemutatóján egy szimulált légtérsértő repülőgép leszállítása történt meg, egy-egy szállító repülőgép (Airbus A-319 és Falcon F-7X), illetve két JAS-39C/D vadászgép részvételével. Délután az összhaderőnemi képességbemutatón a repülőtér támadását, majd a szárazföldi, különleges műveletek tűztámogatását, és kutató-mentő kiemelést imitáltak H-145M, Mi-24-es helikopterek és egy JAS-39-es Gripen közreműködésével. A légi bemutató programban a civil repülőgépek mellett szerepelt az: Airbus A-319, Falcon F-7X, JAS-39C/D, Mi-2, Mi-8, Mi-17, Mi-24, H-145M, MiG-21, C-27J Spartan, PC-7, SK-60, T-346A, L-29, L-39NG, L-159, valamint a C-390, a Typhoon, az F-2000A Eurofighter, a Viggen, és a Draken.
Középen van egy kis nyitható ajtócska, ahol ki lehet lövöldözni Forrás: Vékey Zoltán Az érintős középkonzoli kijelző szépen működik, a műszerfal-elrendezés a Hummer H1-et juttatta az eszembe Forrás: Vékey Zoltán A mentőautó verzió is ki volt állítva, fehérben megdöbbentően érdekes közelről egy ekkora jármű Forrás: Vékey Zoltán Az L-39 Albatros könnyű harci és kiképző repülőgép, a cseh Aero Vodochody repülőgépgyár terméke. Érdekesség, hogy nemrégiben magyar többségi tulajdonosa lett a cégne Forrás: Vékey Zoltán Jobbra pedig már a magyar légierő büszkesége, egy a 14 db, hazánk által tulajdonolt JAS-39 Gripenből Forrás: Vékey Zoltán A Gripen testközelből is kecses, könnyű gépnek tűnik. Érdekességképp: az ára 15 milliárd forint körül alakul, extrák nélkül Forrás: Vékey Zoltán A Gripen 1988-ban repült először és 1996 óta van rendszeresítve, hozzánk 2006-ban érkeztek az első gépek Forrás: Vékey Zoltán Többfeladatú harcigép, vagyis vadász, támadó és felderítő módban is használható, ezek adják ki svédül egyébként a JAS betűszót.
A covid után a bezártságérzet nagyon hangsúlyos, és ezzel Wright jól is operált, de ez magában kevés. A szereplőgárda már önmagában is megemelte az elvárásainkat, de a történettől, pontosabban annak kibontásától is joggal remélhettünk ennél összetettebbet. Mindegy, hogy ez nem a címben már hivatkozott Lány a vonaton, hanem az arra kísértetiesen hajazó Nő az ablakban – akárcsak előbbit, utóbbit sem tesszük a polcra kedvenceink közé. ÉRTÉKELÉS: 6/10 POLGÁR GÁSPÁR
Pszichológiai témájú thrillerekből annyi van a filmvilágban, mint égen a csillag. Az elme működéséről igen nehéz releváns filmet készíteni, tudatában annak, hogy egy olyan téma szolgáltatja az alapot, amelynek a mai orvostudomány is csak a felszínét kapargatja. A fóbiák kérdése a pszichológián belül is a legrejtélyesebb terület. Ebben a témában próbál elmerülni az idei Nő az ablakban című film. Anna Fox (Amy Adams) egy viszonylag ritka betegségben, úgynevezett agorafóbiában szenved. Ez meggátolja őt, hogy a szabadba, vagy akár az utcára merjen kimenni, így életét a négy fal között éli. Pszichiátriai és gyógyszeres kezelés mellett alkoholproblémákkal is küzd. Egy nap azonban az ablakából lát a szembeszomszédban egy gyilkosságot, amely rendesen felkavarja életében az állóvizet. Habár Anna majdnem teljesen tisztán látta az esetet, a nyomozás korántsem annyira egyszerű, mint ahogyan Ő azt elképzeli. Megcáfolhatatlan tények állnak szemben a nő állításaival, és az igazság jóval bonyolultabb a látottaknál.
Joe Wright (Pán, Anna Karenina, A legsötétebb óra) a spanyol rendezők módszerességével, igencsak komótosan építi fel filmje cselekményét. Semmit nem siet el, de amikor a buli beindul, akkor ötvényként szippantja be a nézőt. Nem feltétlenül azért, mert csavar csavart követ (a műfaj rajongóit már nem sok mindennel lehet meglepni), sokkal inkább a tempóval, a vizuális megoldásokkal, a hangvágással és Amy Adams nagyszerű alakításával. Az A. J. Finn regényéből készült Nő az ablakban nem találja fel a spanyolviaszt, nem újítja meg a műfajt (sőt még rá is játszik, hogy klasszikusok előtt tisztelegjen), de a zsáner rajongóinak és az igényesebb filmeket kedvelőknek kötelezően nézős darab. A Nő az ablakban már elérhető a Netflix műsortárában.
A rendező inkább az intimitás újbóli felfedezését boncolgatja egy olyan világban, ahol a valódi kötődést felváltotta a kütyümánia, a kommunikáció, valamint a privát szféra szélsőséges közvetettsége miatt az érzéseinket is csak protéziseken keresztül, jórészt virtuálisan tudjuk megélni. Éva elszigetelt állapota ugyanis nem az ember és természet kibillent kölcsönviszonyának metaforája. A film azáltal válik valódi korrajzzá, hogy rámutat, miként vált a mesterségesen, technikai úton kialakított látszólagos komfort egy szó szerint fojtogató, emocionális sivataggá. Kocsist már rövidfilmjeitől kezdve az elmagányosodás, a monotónia és az érzelmi sivárság foglalkoztatja. Műveiben mindent leural a szabványokba szorított és bájosan lerohadt, szűk panellakásokba tunkolt élet, a gyári szalagok, a nappali ocsmány tapétája ( Friss levegő), életfunkciókat mutató monitor ( Pál Adrienn) és a postai szortírozógépek ( Szortírozott levelek). Nála az élet, a meghitt, természetes pillanatok mesterséges rendben sorakoznak.
Mit ne mondjak, annak ellenére, hogy (szándékosan) klasszikus panelekkel, klisékkel dolgozik az ugyancsak mai Netflix-premier, a szinkronnal érkezett Nő a házban szemben az utca másik oldalán a lánnyal az ablakban, elég szokatlan a stílusa. Konkrétan annyira az, hogy időbe fog telni (kinek kevesebbe, kinek többe), míg a néző eldönti, hogy mit is néz, hogy azt is hogy is kell néznie, illetve, hogy mit kell gondolnia a látottak alapján. Ennek kapcsán egy parányit a sorozat címe (eredetileg The Woman in The House) útbaigazítást, hiszen az elég abszurd és komolyan vehetetlen, de közben ha egyszer az adott szituációt csak így lehet leírni, akkor nincs mit tenni. Mondanom sem kell, hogy ez a sorozatra is igaz. Mármint az, hogy egyrészt abszurdnak és komolyan vehetetlennek hat, másrészt viszont (szó szerint) véresen komoly, nem paródia, semmit sem röhögnek el benne. Legalábbis az első 2 rész alapján. THE WOMAN IN THE HOUSE ACROSS THE STREET FROM THE GIRL IN THE WINDOW – 1×01 – 7/10 Nem hiszem, hogy meglepő, de a komikus thriller (? )