Nincs olyan település a Balaton déli partján, ahol ne volna lehetőségünk ingyenes partszakaszon csobbanni a tó vizében – írja a. Az északi parton ezzel szemben alig találni ilyen lehetőséget. Balatonbogláron például kizárólag a Buborék élménystrand fizetős, egyébként szabadon élvezhetik a turisták a Balaton habjait, ha strandolni támad kedvük. Nem kell nagyítóval keresgélni Siófokon sem, ha szabadstrand után kutakodunk a tóparton, habár újra meg újra drágának kiáltják ki a várost. Balaton déli part szabadstrand 2. Öt partszakasz is ingyenesen vehető igénybe a nyár fővárosában, a fizetős, magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó helyek mellett. A szabadstrandok közül kiemelkedik a zamárdi 2, 5 kilométeres partszakasz, ahol a kulturált használat mellett bátran csobbanhat bárki a Balatonban. De a Jegenye úti szabadstrandon is csupán a parkolásért kell fizetni a városba érkezőknek. Ugyancsak több lehetőség nyílik Balatonfenyvesen és Balatonlellén is szabadon strandolni, előbbi esetében öt, míg utóbbi településen négy ilyen helyet is találhatunk.
Északi vagy déli part? Örök dilemma, hogy a Balaton melyik oldalán is élvezzük a nyár napjait. Balatoni INGYENES szabadstrandok listája 2021-ben | CsodalatosBalaton.hu. Persze mindkettő mellett ezer érv szól, de egy biztos: a megrögzött déli part imádok is sokszor elcsábulnak a magyar tenger északi oldalán levő strandokra, és ez így van fordítva is. Azt azonban meg kell állapítani, hogy a déli part vs északi part csatában, ha a szabadstrandok számát nézzük, akkor messzemenően a déli part kerül ki győztesnek.
– Ráadásul sok déli parti szabadstrand közül több csak néhány száz négyzetméteres. A Balatoni Szövetség elnöke leszögezte: az önkormányzatok önállóan döntenek arról, hogy belépőjegyek árából fedezik a költségeiket, vagy esetleg más forrást használnak fel. Balaton déli part szabadstrand. Ezzel együtt Lombár Gábor úgy látja, nem lett sokkal több fizetős strand a Balatonnál az elmúlt időben. A cikk folytatása, az ingyenes szabadstrandok listája itt található.
A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ 2019. szeptember 20-án, pénteken tartotta a 2019-2020-as tanév ünnepélyes megnyitóját a Városháza Szent István-dísztermében az Edutus Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pannon Egyetem elsőévesei számára. Az idén tehát ismét számos hallgató tette le az esküt és kezdte el tanulmányait az intézményben, melyre felettébb büszkék vagyunk. A tanévnyitón köszöntőt, beszédet mondtak: • Dr. Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ ügyvezető igazgatója; • Bíró Jolán önkormányzati képviselő; • Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke; • Dr. habil Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja; • Hegedűsné dr. Baranyai Nóra, a Pannon Egyetem Georgikon Karának oktatási és akkreditációs dékánhelyettese; • Dr. Kandikó József Professor és Rector Emeritus, az Edutus Főiskola határon túli képzéseinek vezetője. A hangulatgazda szerepét Szabó Attila, az intézmény kommunikációs és tanulmányi osztályvezetője töltötte be.
2013-ban a Pannon Egyetem Georgikon Karával kötött megállapodásnak köszönhetően Vidékfejlesztési agrármérnök szakot indíthattunk, majd 2014 őszétől az Óbudai Egyetem Könnyűipari mérnök alapképzés indult el, textil- és nyomdaipari szakosodási lehetőséggel. 2021 őszétől Marketing mesterképzést is indítunk, partner az Edutus Egyetem. 2021-ben Kereskedelem és marketing (E-business szakirány), Vidékfejlesztési agrármérnök és Könnyűipari mérnök (Divattermék-technológia / Nyomtatott média-, csomagolástervezés és technológia) alapszakokat (BSc), valamint Marketing mesterképzést (MSc) indítunk. Akkreditáció A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban folyó képzések mindegyike a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által akkreditált. Az okleveleket a képzést szervező oktatási intézmény állítja ki magyar és angol nyelven, melyeket a Román Oktatási és Kutatási Minisztériumban működő Országos Oklevélhonosító és Egyenértékesítő Hivatal (Centrul Naţional de Recunoaştere şi Echivalare a Diplomelor) automatikusan honosít.
Kövér László szerint Székelyföldnek és a székelységnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből egyaránt. Az Országgyűlés elnöke Székelyudvarhelyen beszélt erről szombaton, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) felújított épületének avatóünnepségén. Kövér László úgy vélte: a székelyek mindkét fővárosból elvárhatják a jó szót, mert Románia és Magyarország erkölcsi értelemben egyaránt adósa Székelyföldnek és a székelységnek. Székelyföld és népe ugyanis ezer év alatt Magyarországnak, száz év alatt Romániának adott többet, mint amennyit visszakapott tőlük. Hozzátette: a 21. században sem Románia, sem Magyarország nem akarja elveszíteni a saját gazdasági erőforrásai fölötti rendelkezést, a szülőföld megtartó erejét, értékteremtő munkavállalóit, ezért mindkét országtól elvárható a cselekvés azért, hogy mindez Székelyföldön se történhessen meg. A házelnök szerint ez Romániának állami, Magyarországnak pedig nemzeti kötelessége, emellett a közös regionális érdek is ezt kívánja.
A házelnök szerint ez Romániának állami, Magyarországnak pedig nemzeti kötelessége, emellett a közös regionális érdek is ezt kívánja. Magyarországnak érdeke, hogy Románia is hozzáadjon Közép-Európa erejéhez, Romániának pedig érdeke, hogy ne vesztese, hanem egyik nyertese legyen Közép-Európa politikai és gazdasági megerősödésének. "Mindkét esetben az út Székelyföldön és Erdélyen keresztül vezet" - állapította meg Kövér László. A házelnök Budapest és Bukarest múltbeli hibáinak tulajdonította, hogy Székelyföld a megfelelő infrastruktúra hiánya és az örökös tőkehiány miatt a múltban Magyarországnak, jelenleg pedig Romániának az egyik legelhanyagoltabb régiója. Az Országgyűlés elnöke megkövette a székelységet azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között. Kövér László felidézte: Székelyudvarhely önkormányzata megelőzte a magyar államot, amikor három évvel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása előtt 1998-ban magyarországi egyetem kihelyezett tagozatát fogadta a városba, és a székelyudvarhelyi felsőoktatást fenntartotta, bővítette.
[1] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 149–150. o. ISBN 963-9257-02-8 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 587–588. o. További információk [ szerkesztés] Prof. Dr. Doc. Jakó Zsigmond, la vîrsta de 65 de ani; bibliografia operei de Nicolae Edroiu, Iolanda Károlyi, Maria Tecusan; Univers., Cluj-Napoca [Kolozsvár], 1981 Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó, 1-2. ; szerk. Benda Kálmán et al. ; Trofenik, München, 1987–1988 Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára, szerk. Kovács András et al., Kolozsvár, 1996. (MEK) Extincta est lucerna orbis. John Hunyadi and his time. In memoriam Zsigmond Jakó; szerk. Ana Dumitran, Loránd Mádly, Alexandru Simon; Romanian Academia, Center for Transylvanian Studies, Cluj-Napoca [Kolozsvár], 2009 ( Mélanges d'histoire général Nouvelle série 1.
1939–1941-ben a budapesti egyetem Mályusz Elemér vezette Magyar Népiség- és Településtörténeti Intézetében dolgozott, majd 1940–1941-ben a Magyar Országos Levéltár gyakornoka volt. 1941-ben Kolozsvárra költözött, s az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárának munkatársa lett, 1945–1950 között pedig igazgatóként irányította az archívum munkáját. Ezzel párhuzamosan 1942-től a kolozsvári tudományegyetemen oktatott tanársegédként, 1945-től előadótanárként, 1947-től nyilvános rendes tanárként egészen 1981. évi nyugdíjazásáig. Mindeközben 1949 és 1968 között a Román Akadémia kolozsvári George Bariţiu Történelmi Intézetének munkatársaként is tevékenykedett. 1990 és 2002 között az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt. Munkássága [ szerkesztés] Tudományos érdeklődése elsősorban Erdély középkori és újkori történetére és művelődéstörténetére irányult, ezen belül behatóan vizsgálta az erdélyi magyarság népesedés-, település-, művelődés- és gazdaságtörténetét. Munkássága a történeti segédtudományok terén is kimagasló volt, az ő nevéhez fűződik az Erdély történelmére vonatkozó levéltári iratanyag tudományos igényű feldolgozásának és regesztázásának elindítása, az ezzel foglalkozó levéltári kutatók kinevelése is.