A Tájvédelmi Körzet bükkállományai mészmentes homok alapkőzeten s barna erdőtalajon alakultak ki. A 600-800 m tengerszint feletti magasság között zonális szubmontán bükkösök, Belső-Somogy homokvidékén leereszkednek 120 m-ig is. A jelenség oka, hogy Belső-Somogy nyugati részén a homoktakaró jelentősen elvékonyodik, ún. "lepelhomok"-ot képez, alatta pedig löszös, agyagos vízzáró réteg található, mely igen kedvező vízgazdálkodási viszonyokat biztosít. 9/1991. (IV. 26.) KTM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. A bükkösökből ez idáig 15 védett növényfajt került elő, de még a védett fajoknál is nagyobb természeti értéket képvisel e homoki bükkös társulás, mely egy régebbi flóra- és vegetációtörténeti kor emlékének tekinthető. Az állatvilág A nedves környezetben az élőhelyek nagyszámú kétéltűnek és hüllőnek biztosítják a létfeltételeket. A kétéltűek közül (mind a 15 hazai fajuk védett) 12 faj figyelhető meg a területen, többek között az éjszaka mozgó barna ásóbéka és a hosszúlábú mocsári béka melynek hímjei a nászidőben kék színűvé válnak. Sekélyebb vizekben gyakori, de tavasszal tócsákban is él a pettyes gőte.
KTM rendelethez A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területének ingatlannyilvántartási helyrajzi számai 50/A—C erdőgazdasági üzemtervi jelű területek, 0472, 0475—0477, 0479—0485, 0487—0488, 0489/1 0336, 0338—0339, 0458, 0461—0462, 0473, 0475—0478, valamint a 12/B, C, E, F, N, 13/O, 14/G, 16/A, B, C, D, E, 19/F, G, H, J, 20/B, C, 21/A, B, C, K, L, 22/A, B, C, D, E, F, G erdőgazdasági üzemtervi jelű területek. 052, 067, 073—074, 075/1—2, valamint a 37/A, B, C, 38/C, E, F, 42/C, 43/A, B, C, D, E, F, G, 55/A, B erdőgazdasági üzemtervi jelű területek. 2/I, J, K, L, M, N, 3/H, I, J, K, L, M, N, 11/A, B erdőgazdasági üzemtervi jelű területek.
Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is.
A nedves környezetben az élőhelyek nagyszámú kétéltűnek és hüllőnek biztosítják a létfeltételeket. A kétéltűek közül 12 faj figyelhető meg a területen, többek között az éjszaka mozgó barna ásóbéka és a hosszúlábú mocsári béka melynek hímjei a nászidőben kék színűvé válnak. Sekélyebb vizekben gyakori, de tavasszal tócsákban is él a pettyes gőte. A hüllők közül jellemző a mocsári teknős, amely a vidék állóvizeit és mocsarait lakja és a fürge gyík amelynek vöröshátú változata is él a területen. A kígyók közül általánosan elterjedt a vízisikló, ritkábban fordul elő a rézsikló. A madarak közül kiemelkedő jelentőséggel bír az itt költő rétisas és fekete gólya populáció. Népes állományt alkot a cigányréce, míg a fokozottan védett haris és törpe vízicsibe csak a nedvesebb években marad vissza a fészkelési időszakban. Turista Magazin - Eltűnt puszták nyomában. Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is. A Duna–Dráva Nemzeti Park honlapja A Duna–Dráva Nemzeti Park honlapja - a Boronka-melléki TK leírása A Boronka-melléki TK a Vendégvárón Kalotás Zsolt: A tolnai Mezőföld természeti kincsei, kiadta a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Veszprém, 1992, ISBN 963-02-7603-8 A Duna–Dráva Nemzeti Park kiadványa
Oldalmenü a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bővítéséről 2008. 05. 16. 1. § Védetté nyilvánítom és a 9/1991. (IV. 26. ) KTM rendelettel létesített Boronka-melléki Tájvédelmi Körzethez csatolom a Marcali 0346, Nagybajom 0272, 0278, 0282/1, 0282/a, 0282/c, 0284, 0288, 0289, 0295/3, 0299/7, 0301, 0303–0306, 0308, 0313/1, 0316/1, 0875/6, 0876, 0878, 0421–0423 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú összesen 399, 5 hektár kiterjedésű területet. 2. § A védetté nyilvánítás célja és indoka a jellegzetes belső-somogyi erdős táj élővilágának megőrzése, a veszélyeztetett, valamint a vándorló fajok zavartalan életfeltételeinek, a populációk természetes kapcsolatrendszerének megóvása, a víz és más környezeti elemek tisztaságának megőrzése, eutrofizációjának megakadályozása, az élőhelynek megfelelő talajvízszint, illetve vízellátottság biztosítása. 3. § 1 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Ha kicsit messzebb is elmennétek és szeretnétek egy jót túrázni, akkor jó választás a Mesztegnyő mellett található Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, ami körülbelül 30 kilométerre van Kaposvártól. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 8232, 3 hektár, melyből 499 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. Az alábbi térképen látható, hogy pontosan merre található. A területre több útvonalon is el lehet jutni, de előre szólunk, hogy az utak minősége nem mindenhol a legjobb. Az a két túra, amit most ajánlunk a Kisvasút végállomásától indul, amit a térkép is jelöl. Tőzike E-tanösvény (6 km hosszú) A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak.
Néhány méteres szintkülönbség ugyanis azt eredményezheti, hogy a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók meg. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cserestölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek - elsősorban legelők - jöttek létre. A Tájvédelmi Körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó.
Ezek közül a tényezők közül most a fajták kérdését szeretném egy kicsit megvizsgálni. A SZIE Kertészettudományi Kar Gyümölcstermő Növények Tanszékén nagyon régóta foglalkozunk az őszibarackfajták vizsgálatával. Soroksáron lévő génbanki fajtagyűjteményünkben jelenleg 90 fajta található, de a gyűjteményt folyamatosan bővítjük, és a régebbi fajták mellett igyekszünk a legújabb, ígéretes fajtákról is információkat gyűjteni kísérleti ültetvényünkben. A fajtasorunk érési időszaka június közepétől október elejéig tart ( 1. ábra). Ahogy a bevezetőben jeleztem, ezek közül most az augusztusban érőkkel szeretnék részletesen foglalkozni, és 29 olyan fajtát bemutatni, amelyekről több éves vizsgálati eredményeink vannak, és amelyek érésének kezdete augusztusra esik. Deagostini legendás autók. Közülük 15 molyhos őszibarackfajta, 14 pedig nektarin ( 1. táblázat). sorszám fajta érési idő * típus ** származás NFJ *** fagy- és téltűrés **** tafrina-ellenállóság **** 1 Harko July 31. NS Kanada + 4 2 Krümcsanyin August 3. Ukrajna 3 Impero August 5.
A meghatározó termesztő országok közül csak Hollandia és Portugália termésmennyisége maradt szinten, a többi országé jelentősen csökkent, részben természeti károk, részben az elöregedett ültetvények kivágása miatt (4. Alma fajták táblázat letöltése. A fajtahasználat sokkal konzervatívabb és lassabban változik, mint az almatermesztésben tapasztalható. Évtizedek óta a Conference fajta a meghatározó, ezen kívül a Vilmos és az Abate Fetel fajtákat termesztik nagy mennyiségben (3. táblázat).
Nem mindegy milyen fajtájú a tűzifa és mennyi a nedvességtartalma, ha fűteni szeretnénk vele. Ezekre érdemes figyelni! A száraz tűzifa jobban ég Ugyanolyan fűtőérték érdekében a száraz fából kevesebbet kell eltüzelnünk, mint az azonos fajtájú nedvesebbikből. (De ezt úgyis mindenki tudja. ) Egyes fafajták jobban égnek, míg mások nehezebben, de mindenképpen előnyös, ha felvágjuk, és darabokban tüzeljük el a rendelkezésünkre álló mennyiséget. *A csillaggal jelölt fafajták manapság már ritkán fordulnak elő, esetleg öreg erdőkben vagy régi birtokon találhatók csak meg. Lássuk, milyen tulajdonságaik vannak az egyes fafajtáknak, hogyan égnek, és mekkora hőt árasztanak, ha tűzifaként használjuk őket? Legjobb tűzifák - így égnek, ennyi meleget adnak Akácfa – Lassan ég, és jó meleget áraszt, de fojtó füst is fejlődik égés közben. Almafa – Nagyszerű tűzifa. A magyar almatermesztés helyzete és a fejlesztés lehetőségei. Lassan és folyamatosan, kis lánggal ég, nag y hőt áraszt, valamint az illata is kellemes. Babér – Pompás a lángja. Bodzafa – Égési szempontból középszerű, gyorsan és füstölögve ég, és kevés a hője is.
Helyi piacokon a közepes, nagy és igen nagy méretű fajták egyaránt értékesíthetők, különböző árkategóriákat képviselve. Az áruházláncok viszont a közepes és nagy méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, az igen nagy méretkategória (200 g felett) ma ebben az értékesítési formában nem keresett. Itt meg kell jegyezni, hogy az ültetvényben a fák gyümölcsterhelésének változtatásával, bizonyos határok között, tudjuk a méretet befolyásolni. Az áruházláncokban egyre inkább követelmény az intenzív fedőszín is, ami igen tetszetőssé teszi a gyümölcsöket. Számos kiváló fedőszín-borítottságú akad a bemutatott molyhos fajták között, például a 'Meystar' ( 1. kép), vagy a 'Rome Star' ( 2. kép), valamint a nektarinok csoportjában is, mint a 'Venus' ( 3. kép), és a 'Nectaross' ( 4. kép). 1. kép: Meystar 2. kép: Rome Star 3. kép: Venus 4. Alma fajták táblázat készítés. kép: Nectaross Sajnos gyakran a jó fedőszín rossz termésbiztonsággal társul! A tetszetős fedőszín kialakulásához a genetikai adottságok mellett az is kell, hogy a gyümölcsöket közvetlenül érje a napfény.
Bükkfa – Égési tulajdonságaiban megközelíti a kőrisfát, tehát jó tűzifának, de nem ad akkora hőt, és frissen kivágva pedig alig ég. * Cédrusfa – Csak kiszárítva használható. Pattogva és sercegve ég, kis lánggal, de sok hőt ad, és az illata is nagyon jó. Cseresznyefa – Lassan ég, és jó meleget áraszt, ezenkívül kellemes az égő fa illata is. Diófa – Égés közben kellemes illatot áraszt, és jó a fűtőértéke is. Duglászfenyő – Kis lánggal ég, és gyenge hőt ad. Égerfa – Gyenge hő, hamar elég.. Fenyőfa – Jól ég, de pattogva. A bő gyantájú selyemfenyő pedig vidám, kék lángjaival melenget, miközben beszívhatjuk kellemes illatát is. Alma fajták táblázat pdf. Fűzfa – Gyengén és kis lánggal ég, ha száraz, akkor is szétszórja a szikrákat. Galagonya – Az egyik legjobban égő fajta. Lassan ég, jó a fűtőértéke is, és csak gyengén füstöl. Gyertyán – Majdnem olyan jó, mint a bükk. Hársfa – Gyengén ég, kevés hőt ad. Juharfa – Jó tűzifa. Kökény – A galagonyáéhoz hasonló égési tulajdonságokkal rendelkezik. Kőrisfa – A legjobban égő fafajták egyike, úgy a láng, mint hő szempontjából.
A termesztő akkor jár el helyesen, ha 10-15 fa telepítésével megvizsgálja a fajtákat, és azokat ülteti nagyobb arányban, amelyek termőhelyi alkalmasság és piaci érték szempontjából számára megfelelnek. Az 1. táblázat ban föltüntettük, hogy a bemutatott fajták közül melyek szerepelnek Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben. Ezeket szaporíthatják a hazai faiskolák. Augusztusi őszibarackok - Agrofórum Online. A többi fajta oltványait külföldi faiskoláktól szerezhetjük be. A határainkon kívüli faiskolák természetesen az itt bemutatottaktól jóval több fajtát kínálnak, ezek száma évről évre nő, de telepítésük hazai tapasztalatok hiányában nagyon kockázatos. Fajtaértékelő munkánk során, lehetőségeinkhez mérten, igyekszünk minél több új fajtáról információkat gyűjteni, és azokat eljuttatni az érdeklődőkhöz. Fotó: A szerző felvételei
Továbbra is a Golden Delicious fajtakörhöz tartozó fajták a legnépszerűbbek a kontinensen (1. táblázat), és a második helyen a Gala található. A hagyományos fajták közül jelentősen csökkent a Jonathan és az Angliában termesztett Cox Orange Pippin aránya. Az új fajták mennyiségét együtt kezeli a táblázat. Itt elsősorban a legújabb klubfajtákra kell gondolni (Jazz, Cameo, Kanzi…), ezek aránya növekedett. A legnagyobb almatermesztő jelenleg Lengyelország a kontinensen (2. táblázat). Az elmúlt évek fejlesztési nyomán idén már a 4 millió tonnát is meghaladja az alma termésmennyiségük. A második helyen Olaszország áll 2, 28 millió tonnával, ezt követi Franciaország (1, 56 millió t) és Németország (1, 05 millió t). Ez a négy ország a meghatározó az európai piacon. Közép-Európa országaiban a tavaszi fagykárok, Belgiumban a jégverés miatt nagy a terméskiesés idén, ezek az országok várhatóan behozatalra fognak szorulni. Európa várható körtetermése idén 2, 17 millió tonna, 9%-kal kevesebb, mint tavaly.