Jelentősen esik a Pfizer-vakcina hatékonysága fél évvel a második oltást követően – derül ki a neves orvosi szaklapban, a Lancetben publikált legfrissebb adatokból. A koronavírus-fertőzés elleni védelem 88 százalékról 47 százalékra csökken hat hónapot követően – írja a Reuters. A jó hír, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedést és a halált még fél évvel később is 90 százalékban megakadályozza, még a minden eddiginél fertőzőbb delta variáns esetén is. Index - Tech-Tudomány - Ennyit tud a Pfizer-oltás – egy év távlatából. A delta variáns ellen egy hónappal az oltást követően 93 százalékos volt a hatékonyság, ami négy hónappal később 53 százalékra csökkent. A többi variáns ellen 97 százalékos... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Az időfaktor Kezdetben úgy gondoltuk, hogy a legtöbb vakcinához hasonlóan ebből is elegendő lesz összesen két adag. Ez mostanra némileg módosult, jelenlegi tudásunk szerint bizonyos esetekben indokolt lehet a harmadik dózis beadása is. Ez nem feltétlenül a vakcina rovására írható, inkább annak tudható be, hogy a világjárvány, illetve a vírus természete miatt a kórokozó rendkívül gyorsan változik, igyekszik kikerülni az immunrendszert és a vakcinákat is. Van olyan betegség, amely ellen eleve három oltás szükséges, és olyan is, amely ellen tízévente vagy akár minden évben ajánlott az emlékeztető oltás. A Pfizer-oltással kapcsolatban hat hónap elteltével lehet indokolt harmadik oltás beadása, elsősorban 65 évnél idősebbek, krónikus betegségekben szenvedők vagy munkájuk, illetve élethelyzetük folytán magas rizikójú csoporthoz tartozó egyének esetében, mint például egészségügyi intézetben dolgozók vagy idősek otthonában lakók számára. Nyilvánosságra hozzák az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. A mellékhatások Itt fontos különbséget tenni a várható és váratlan, illetve a vakcinával összefüggő és azzal össze nem függő, oltás után tapasztalt események között.
A legjobb példa erre Magyarország, ahol influenza ellen már legalább 70 éve rendelkezünk védőoltással, az európai uniós gyógyszerhatóság azonban csak 1997-ben tette közzé az influenzaoltások engedélyezéséhez szükséges előírásokat, amelyeket aztán 2014-ben ismét módosított. Az amerikai hatóság még nagyobb lemaradással dolgozott, lényegében az uniós ajánlásokat vette át, amelyek ott jelenleg is érvényben vannak. Fontos kiemelni, hogy már a koronavírus elleni vakcinák kezdeti klinikai vizsgálata is jóval alaposabb volt, mint például azoké az oltásoké, amelyekkel évtizedek óta rendszeresen oltunk, sokkal közülük kötelező jelleggel. Mind a Pfizer-, mind a Moderna-vakcinát több tízezer emberen tesztelték önkéntes jelleggel már az engedélyek igénylése előtt is. Azon oltások tekintetében, amelyekkel évtizedek óta oltják gyermekeinket, ez korántsem volt így. Pfizer vakcina oltás után application. A sors iróniája, hogy ezeket a vakcinákat szinte senki sem fogadja kételkedéssel, míg az új, minden eddiginél alaposabban tanulmányozott oltásokkal szemben folyamatosan azt a kifogást halljuk, hogy nem voltak elég alaposan tesztelve.
Ezenfelül a gyártó még több adatot szolgáltat a gyártási folyamatról és annak körülményeiről, így a teljes folyamat időigényes. Az eltelt idő azonban ennél már sokkal több, így a Pfizer védőoltását teljeskörűen is engedélyezte már augusztusban a felnőtt lakosság részére az amerikai gyógyszerhatóság. Hatásosság: elvárások és a valóság A gyógyszerügynökségek nagy része ötvenszázalékos hatásosságot várt el a koronavírus elleni vakcinák engedélyezéséhez. Ez egy új betegség, és új vakcinák tekintetében tulajdonképpen teljesen reális és érthető. Ha sikerül a fertőzéseket 50 százalékkal visszaszorítani, annak már komoly járványügyi haszna van. Pfizer-vakcina után halt meg egy nő. A valóság a Pfizer-vakcina esetében ezzel szemben messze felülmúlta követelményeket, az oltás 95 százalékánál is nagyobb arányban előzte meg a betegséget, illetve a súlyos vagy halálos szövődmények kialakulását már a klinikai 3. fázisú vizsgálatok eredménye szerint is. Ezt azóta több, a valós életből származó adat is megerősítette. Ez tulajdonképpen óriási sikerként értékelhető, miután ez több, már jól bevált és széles körben használt vakcinát is meghalad, különösen idősebb páciensek esetében.
Azt is fontos megjegyezni, hogy az időbeli egybeesés nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést. Nem vagy nem feltétlenül tekinthető a vakcina mellékhatásának például az oltás után a vállban érzett fájdalom, hiszen ha egy tűt szúrok a váll izomzatába, az akkor is fájdalommal jár, ha nem adok be oltást. A következő kategória az oltás után érzett fáradtság, esetleg hőemelkedés, láz. Ilyet minden vírusbetegség kivált, tehát nem tekinthető túlzottan meglepőnek egyetlen, vírus elleni védőoltás alkalmazásakor sem. A védőoltások felfedezőjének tekintett Jenner évszázados elmélete nagyrészt ma is megállja a helyét: a súlyos betegség megelőzésének érdekében létrehozzuk a betegség enyhe formáját. A következő kategória lenne a nem várt, de utólag az oltással összefüggőnek tekinthető mellékhatások csoportja. Pfizer vakcina oltás ulan bator. A Pfizer-oltással kapcsolatban leginkább talán a szívizom gyulladások ritka esete vehető ide. Erről azonban feltétlenül tudni kell, hogy a koronavírus-fertőzés maga is kiválthat és ki is vált szívizomgyulladást, méghozzá sokkal, nagyságrendekkel gyakrabban, mint a védőoltás.
Az oltások tavaly decemberben kezdődtek meg, Nagy-Britanniát minimális lemaradással követve hazánkban is beadták az első dózisokat az elmúlt év utolsó napjaiban. Most arra az igencsak ambiciózus küldetésre vállalkozunk, hogy áttekintjük az azóta felhalmozódott hatalmas mennyiségű információt. Mi az, ami megváltozott, mi az, ami továbbra is érvényes, és mi az, amit ma másképp csinálnánk? Már a kezdet sem volt szokványos A koronavírus-világjárvány új helyzet elé állított mindenkit. Ehhez valamennyire hasonló helyzet talán a 2009-es sertésinfluenza-járvány volt, ott azonban egy már meglévő oltást kellett módosítani a valamelyest megváltozott vírushoz. Koronavírus ellen azonban embereket még sosem oltottak, ezért mindenképpen indokolt volt vagy régi, már meglévő technológiákat adaptálni az új betegség jellemzőihez, vagy pedig teljesen új megoldást keresni. A hatóságok reakciója rendkívül gyors volt, mivel már az első oltások megjelenése előtt világossá tették a jóváhagyáshoz szükséges elvárásokat.
hmszv # 2010. 06. 18. 15:55 Tisztelt Hozzáértők! Tud valaki segíteni? Az előző kérdésemre szeretnék választ kapni. Bár konkrétan még semmiről nem beszéltünk a munkáltatóval, de azt mondta a munkaügyis, hogy ha lemondok, akkor az két hónap, ami alatt kivehetem a szabimat, ami összejött. Azt szeretném kérdezni, hogy ha a szabadságot kiveszem, akkor arra az időre rendes fizetés jár? Úgy tudom, hogy a lemondás az az én részemről történő felmondásnak felel meg, ebben az esetben akkor munkanélküli ellátást nem kaphatok? Hál'istennek még nem voltam munkanélküli, így nem tudom, hogy ezek a dolgok hogy működnek. Jobban járnék a közös megegyezéssel? Új munkahelyem még nincs, illetve nem is tudok dolgozni, amíg a gyermekem nem kezdi el az óvodát, mivel nem tudom kire hagyni, tehát legkorábban is csak kb. szept közepe, okt. Köztisztviselői vezető lemondása | Munkaügyi Levelek. tudnék dolgozni kezdeni. Kérem adjon valaki tanácsot! 2010. 01. 14:47 Köztisztviselő vagyok 1996. óta, határozatlan idejű kinevezéssel. 2007-ben született gyermekemmel jelenleg GYES-en vagyok, ami júliusban fog lejárni.
- Nyugdíjasok Közszolgálati szakszervezet: dupla fizetést az életüket kockáztató dolgozóknak! A MKKSZ elnöke videóban emlékeztette a miniszterelnököt arra, hogy sok köztisztviselő és közszolgálati dolgozó többet érdemelne a járvány alatt végzett munkájáért. Csak részsiker a közszolgák béremelése, a kormány ajánlata egymás ellen fordíthatja a dolgozókat A fő probléma az, hogy más-más mértékben emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét, ami komoly ellentéteket szülhet. Magasabb fizetéssel próbál ügyintézőket vonzani a kormány a hivatalokba Az illetményalap többszörösét is odaadnák a vezető hivatalnokoknak, csak legyenek már többen. Szél Bernadett szerint Rogán minisztériumában dönthettek arról, kinek fájjon a bürokráciacsökkentés Elviekben a Miniszterelnökség lett volna az illetékes, a gyakorlatban azonban a Miniszterelnöki kabinetirodához vezetnek a szálak. A köztisztviselők olyan kevesen vannak, hogy a szabadságaikat sem kapják meg Boros Péterné, az MKKSZ elnöke tartott sajtótájékoztatót a tarthatatlan helyzettel kapcsolatban.
Ugyanezt a megoldást kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállalót sorkatonai vagy polgári szolgálatra hívják be, és a munkáltatónál eltöltött idővel arányos azévi szabadságát még nem tudta kivenni. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, s mivel ez kógens szabály, a felek egyező akarattal sem állapodhatnak meg másként a szerződésben. 2008. 14:39 Nincs ellentmondásban azzal, hogy csak a szabadság azon részének a kiadását követelhetd, amely fölött te rendelkezel. A többi kiadásának az lesz az akadálya, hogy megszűnik a munkaviszonyod. (Az a "például azonnali hatállyal felmondott" kissé félrevezető, esetleg úgy lehet érteni - te is úgy értetted - hogy rendes felmondás esetén ez nem fordulhat elő. Pedig de. )