Írta: Dr. Kocsó Mihály (2008. ) A Botanikus Kert 1953 és 1970 évek közötti történetéről NEMKY ERNŐ és VANCSURA RUDOLF az alábbiakat írja: "A Botanikus Kert igazgatója 1953-tól TUSKÓ FERENC docens lett, a munkák vezetését, azaz a Botanikus Kert közvetlen vezetői feladatait 1953-1955 BRÁNYI GYÖRGY okl. erdőmérnök (fő szakterülete, feladata a pázsitfűfélék meghatározása és telepítése volt), 1955 őszétől pedig CSAPODY ISTVÁN egyetemi tanársegéd végezte. TUSKÓ FERENC kinevezése után hozzálátott munkatársaival VANCSURA RUDOLF és SZY FERENC főisk. tanársegédekkel a botanikus kert továbbfejlesztéséhez. Terveik a következők voltak: 1. A kertet dendrológiai gyűjteménnyé kívánták fejleszteni, így elsősorban a fás növények gyarapítását szorgalmazták. Ezen belül is a kert éghajlati adottságainak megfelelően egy mind teljesebb Conifera-gyűjtemény létesítésére törekedtek. 2. Munkaprogramjukban leszögezték, hogy a földrajzi csoportok szerinti telepítést kell következetesen alkalmazni, szem előtt tartva a telepítések esztétikai hatását is.
1956 őszének eseményei komoly hatással voltak a Botanikus Kertre is: a külföldre távozó oktatók között volt a botanikus kert ügyeit irányító szellemi dolgozók egy része is, közöttük Tuskó Ferenccel. Az itthon maradt munkatársak és fizikai dolgozók helytállásának köszönhető, hogy a főiskola botanikus kertjének növényállományában 1956 őszén nem következett be különösebb kár. Azonban a személyi veszteségek hosszú évekre kihatottak a kert fejlődésére. Az előző vezető hirtelen távozása után, 1956-tól a Kert ügyeinek intézését NEMKY ERNŐ tanszékvezető egyetemi tanár tanársegédei, VANCSURA RUDOLF és KISS LÁSZLÓ segítségével végzi. Ebben az időben a növényanyag gyarapítása mellett, elsősorban a kert karbantartására szorítkoznak a munkálatok. 1958-ban a Botanikus Kert közel 4 ha-ral gyarapodott a délnyugati oldalával szomszédos terület hozzácsatolásával. Az új területet 1959. évben vették birtokba, és 1960-ban a bekerítése és a védőállomány telepítése is megtörtént. 1959-60-ban megkezdődött, és 1961 őszén befejeződött egy kétszárnyú, kezelőhelyiséges, korszerű melegvíz-fűtéses, kutatási célokra is alkalmas, 470 m2 felületű üvegház építése.
Még 1967. év őszén megkezdődtek a külső kertben az Erdőmérnöki Kar által jóváhagyott tervek szerinti telepítések is. A nyugati részben (Deákkúti út felől) Eurázsia jelentősebb fa és cserjefajait telepítették a következő csoportosításban: 1. Japán mérsékeltövi flórája. 2. Korea, Mandzsúria, Amúr-vidék növényei. 3. Kelet-Szibéria fás növényei. 4. Kína lombhullató és tűlevelű erdeinek növényei. 5. Nyugat-Szibéria és Észak-Európa flórája. A keleti részben (Honvéd út felől) Észak-Amerika mérsékelt övének fa- és cserjefajaiból telepítettek különböző fajokat. Itt a következő csoportokat alakították ki: 1. Atlantikus flóraterület, 2. Pacifikus flóraterület. Ebben az időszakban is a fő növénybeszerzési forrást a nemzetközi magcsere jelentette. 1968-ban 9 hazai és 175 külföldi botanikus kerttel létezett csereviszony. A hazai faiskoláktól és botanikus kertektől is meglehetősen sok élő anyagot kapott, vásárolt, vagy cserélt a kert. Vancsura Rudolf 1969-es leköszönése után 1976-ig nem volt önálló vezetője a Botanikus Kertnek.
1976-tól a Botanikus Kert irányítását KOCSÓ MIHÁLY vette át. Munkáját a Tornacsarnok felépítése után, 1976-ban, a visszakapott terület (19 sz. parcella) betelepítésével, a volt teniszpálya parkosításával, (8. sz. parcella), és a melegkedvelő tölgyesek termőhely-jelző gyűjteményeinek felújításával kezdte. 1977-ben bővül a Botanikus Kert a Kollégium udvarának területével, így a terület 17, 2 hektárra nőtt. 1978-ban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Elnöke országos jelentőségű védett területté nyilvánította a Botanikus Kertet. Így a Vácrátóti Akadémiai Botanikus Kert (29 ha), és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Füvészkertje (3, 2 ha) mellett a Soproni Egyetemi Botanikus Kert (17, 2 ha) is országos védettséget érdemelt ki. A 80-as évek elején elkezdődött a régi üvegházak mellvédig való lebontása, valamint az új üvegházak szerkezetének elkészítése, majd szerelése. Az üvegházak teljes – az egzakt üzemelési feltételeket biztosító – automatizálása elmaradt. A Botanikus Kertek Világkonferenciájának határozata alapján 1985-ben megkezdődött a növénynyilvántartások számítógépre vitele.
A Soproni Egyetem jogelődjét III. Károly alapította 1735-ben Bányatisztképző Iskolaként. Mária Terézia 1770-ban emelte akadémiai rangra az intézményt. A Bányászati és Erdészeti Akadémia 1846-ban kezdte meg működését. 1918-ban, miután Selmecbányát a cseh csapatok megszállták, az Akadémia Sopronba települt át. 1921-ben a főiskola ifjúsága tevékeny részt vállalt az I. és II. Ágfalvi csatában, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Sopront és környékét megszállni akaró osztrák csendőröket kiverték a város környékéről. Ennek következtében teremtődtek meg a soproni népszavazás feltételei, melynek eredményeként Sopron és környéke magyar maradhatott. Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók és hallgatók nagy része emigrált. A többség a kanadai Vancouverben, az University of British Columbia szervezetén belül alapított Sopron Division keretében, magyar nyelven folytatta tanulmányait és szerzett erdőmérnöki oklevelet. 1962-ben létrejött az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1996-tól az intézmény új neve: Soproni Egyetem.
"A Marslakó egy szép napon szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost" (Szerb Antal: Budapesti kalauz: Marslakók számára) Örömmel teszünk eleget a kérésnek: A zö 2001-ben kiadott BUDAPESTI ZÖLDKALAUZ című könyv interaktív változata. Abból a célból jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa a közösségi élet színtereit ezek közül is elsőként a budapesti parkok, terek jelenét, múltját jövőjét, a rejtőzködő értékeket, a "titkos" jó helyeket, kultúrtörténeti érdekességeket. A honlapot mindenki által szerkeszthető virtuális közösségi térnek szánjuk, reméljük amellett, hogy kordokumentum hasznos adatbázisa lesz a különféle terveknek, kutatásoknak.
Cégmásolat A cégmásolat magában foglalja a cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos és törölt, nem hatályos adatát. Többek között a következő adatokat tartalmazza: Cégnév Bejegyzés dátuma Telephely Adószám Cégjegyzésre jogosult E-mail cím Székhely cím Tulajdonos Könyvvizsgáló Tevékenységi kör Fióktelep Bankszámlaszám Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Cégmásolatait! Amennyiben szeretne előfizetni, vagy szeretné előfizetését bővíteni, kérjen ajánlatot a lenti gombra kattintva, vagy vegye fel a kapcsolatot velünk alábbi elérhetőségeink valamelyikén: További információk az előfizetésről Már előfizetőnk? Lépjen be belépési adataival! Változás A Változás blokkban nyomon követheti a cég életében bekövetkező legfontosabb változásokat (cégjegyzéki adatok, pozitív és negatív információk). Nemzeti Cégtár » Nemzeti Cégtár - PÉCSI GASZTROKER Kft.. Legyen előfizetőnk és érje el Változás szolgáltatásunkat bármely cégnél ingyenesen! Hirdetmény A Hirdetmények blokk a cégközlönyben közzétett határozatokat és hirdetményeket tartalmazza a vizsgált céggel kapcsolatban.