Latin számok Tőszámnevek (Cardinālia) A latin számok kérdőszava tőszámneveknél: Hány? Quot? annyi: tot A latin számok közül az 1, 2, 3 háromféle alakkal rendelkezik a három nemnek megfelelően. Ha önállóan állnak, a semleges nemű alakot használjuk (ūnum, duo, tria). Latin számok gyakorlás 1 osztály. 10 és 20 között az egyes kerül előre (szemben a magyarral). A 18-at és a 19-et a 20-ból vonjuk ki (ez a római számok logikájára emlékeztet: 19 = IXX). 1 ūnus, ūna, ūnum 2 duo, duæ, duo 3 trēs, trēs, tria 4 quattuor 5 quīnque 6 sex 7 septem 8 octō 9 novem 10 decem 11 ūndecim 12 duodecim 13 trēdecim 14 quattuordecim 15 quīndecim 16 sēdecim 17 septendecim 18 duodēvīgintī (20-2) 19 ūndēvīgintī (20-1) 20 vīgintī A tízesek közül a 80-nak kétféle alakja lehet: 30 trīgintā 40 quadrāgintā 50 quīnquagintā 60 sexāgintā 70 septuāgintā 80 octōgintā / octāgintā 90 nōnāgintā 100 centum 20 felett a nem egész számoknak kétféle elnevezésük is lehet.
124 = centum vīgintī quattuor (száz felett nem mondható a quattuor et vigintī). Ilyen számoknál a 8 és 9-et sem muszáj kivonni a nagyobb tízesből: 998 nōngentī duodecentum, de helyes így is: nōngentī nōnāgintā octō 999 nōngentī ūndecentum, vagy: nōngentī nōnagintā novem Az ezer (mille) szintén többes számba kerül (mīlia), ha több van belőle. A mille szó ragozhatatlan, nincs más alakja. A mīlia viszont ragozható, lásd lejjebb. Latin számok gyakorlás első osztály. 1000 mille 2000 duo mīlia 3000 tria mīlia 4000 quattuor mīlia A millió -ió ragja bár eredetileg latin rag, mégis az olaszból származik, így annak a "visszaképzése", a milliárd -árd ragja pedig a franciából származik. A római korban a millió kifejezésére a deciēs centēna mīlia (10*100*1000), a milliárd kifejezésére pedig a deciēs milliēs centēna mīlia (10*1000*100*1000) alakot használták. Az ókorban nem létezett sem a nulla, sem a százezreseknél nagyobb szám jelölésére külön szó. A középkorban az arab nyelvű algebrából Európába érkező nullára a zerus, cifra, nulla [cifra] kifejezéseket használták.
Összeállította: Kovács J. László dr. A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágába, azon belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozik. Közeli rokonai az oszk és az umber nyelvek voltak. Hatott rá az etruszk nyelv is, ennek mértékéről nincsenek ismeretek. A latin nyelv az ókori Itália Latium nevű tartományának nyelve volt. Szerencsejáték Puttó Számok. A Római Birodalom terjeszkedésével az ókor-középkor idejében az egész mediterrán térségben elterjedt, s annak hivatalos nyelvévé vált. A mai újlatin nyelv az egyes provinciákban elkülönült beszélt változatokból (vulgáris, azaz népi latin) alakult ki. A latin nyelvtörténet periódusai: - időszámításunk előtt 100-ig az archaikus latinság kora, - időszámításunk 476. évéig a klasszikus latinság kora, - a XV. századig pedig a késő-, illetve középlatinság kora tartott. A XV. század és 1844 között Magyarországon is hivatalos nyelv volt a latin. A neolatin nyelveket ma mintegy 850 millió anyanyelvi beszélő, az emberiség 15%-a használja világszerte (olasz, spanyol, portugál, francia, román).
1. hét Értékelés módja 2. hét Szakszókincs: Az állati és emberi test részei I. I. declinációs szavak (Latinnal párhuzamos görög szótövek), Nyelvtan: A főnév szótári alakja és a birtokos eset, főnevek: nem, szám, esetek, szótári alak, I. deklináció főnév- és melléknévdeklináció együtt. 3. hét Szakszókincs: Az állati és emberi test részei II, II. declinációs szavak. Nyelvtan: A főnév szótári alakja és a birtokos eset, főnevek: nemek, számok, esetek, szótári alak, II. deklináció főnév- és melléknévdeklináció együtt, I-II. declinatiós melléknevek, egyeztetés. 4. hét Szakszókincs: Csontok I. Nyelvtan: A III. deklináció bevezetése, főnevek declinatiókba sorolása, ragozás (nom, gen), A főnevek és melléknevek birtokos esete, I-II. declinatiós melléknevek, egyeztetés. 5. Latin nyelv II (állatorvos szak) – Állatorvostudományi Egyetem. hét Szakszókincs: Csontok II. deklináció gyakorlása, főnevek declinatiókba sorolása, ragozás (nom, gen), a főnevek és melléknevek többes száma, III. declinatiós melléknevek, egyeztetés. 6. hét Szakszókincs: A testrészek és csontok sérülései.
A számok lengyelül eléggé változatosak. Itt most csak az önállóan (főnév nélkül) álló számokat ismertetjük. Ha főnév is áll a számnév után (pl. két ház, három ember, négy autó), akkor a számnév alakja megváltozhat (például attól függően, személyt jelöl-e a főnév, vagy nem). Ezzel a jelenséggel itt most nem foglalkozunk, ez külön bejegyzés témája lesz. Varsó (Warszawa), Óváros. Megpróbálhatjuk lengyelül megszámolni az embereket a téren. Websi képe a Pixabay -en. Először 1-től 10-ig nézzük meg a lengyel számokat! 0 zero 1 jeden, jedna, jedno 2 dwa ( nőnemben: dwie) 3 trzy 4 cztery 5 pięć 6 sześć 7 siedem 8 osiem 9 dziewięć 10 dziesięć Az 1 és a 2 alakja nemtől függően változik. Latin számok gyakorlás pdf. Az 1-nek külön alakja van mindhárom nemhez. A 2-nek csak nőnemben van külön alakja (dwie), hímnemben és semleges nemben az alakja megegyezik (dwa). 10 és 20 között mindegyik számnév -naście végű: 11 jedenaście (egy n -nel! ) 12 dwanaście 13 trzynaście 14 czternaście (a cztery y -ja kiesik! ) 15 piętnaście 16 szesnaście (a sześć vége megváltozik! )
deklináció gyakorlása, főnevek declinatiókba sorolása, ragozás (nom, gen), a főnevek és melléknevek végződései (Plur. Gen. ), I-III. melléknevek, egyeztetés. 7. hét Szakszókincs: Gyakorlás. Nyelvtan: Gyakorlás. 8. hét Szakszókincs: Numeralia 1-20, latinnal párhuzamos görög szótövek. Nyelvtan: Numeralia 1-20, latinnal párhuzamos görög szótövek-declinációs feladatok. 9. hét Szakszókincs: Articulationes I. Nyelvtan: -alis/-aris melléknévképzés, összetett melléknevek képzése. 10. hét Szakszókincs: Articulationes II, Musculi I. Nyelvtan: Az igék szótári alakja és az igékből képzett főnevek, létige ragozása, activ igeragok. 11. hét Szakszókincs: Musculi II. Nyelvtan: Praeverbiumok és praefixumok használata. 12. hét Szakszókincs: Musculi III, ismétlés. Nyelvtan: A melléknevek fokozása, ismétlés. Latin nyelv I (állatorvos szak) – Állatorvostudományi Egyetem. 13. hét Szakszókincs: Számokra és mennyiségekre utaló latin és görög praefixumok, ismétlés. Nyelvtan: ismétlés. 14. hét Szakszókincs, Nyelvtan: a Z. H. megírása és megbeszélése.
A fiatal Lajos nem felejtette el gyermekkori megaláztatását, amikor a Fronde nevű rendi-nemesi felkelés elől az udvarral menekülnie kellett Párizsból, sem azt, hogy másik nagybátyja, Condé herceg a spanyol királlyal szövetkezett ellene. Azt sem felejtette el, hogy ugyanez a Condé herceg 1651 egy júliusi napján ki sem szállt a hintajából, amikor üdvözölte Lajost. A leforrázott trónörökös elhatározta, hogy soha többé nem engedi meg senkinek, hogy megalázza. A versailles-i kastély ünnepségei azt a célt szolgálták – a szórakozáson és reprezentáción túl –, hogy a királyság fényét emeljék. Az udvar élete egy nagy színház volt. Az etikett révén lehetett kijátszani egymás ellen az arisztokratákat, és érzékeltetni, kinek hol van a helye. Külön kell szólni a film zene- és tánctörténeti, valamint színháztörténeti jelentőségéről. Bemutatja a korabeli tánclépéseket, a hangszereket, a tánc közben használt maszkokat, ruhákat, parókákat, amelyek következtében az iskolai oktatásban szemléltetésként is jól hasznosítható.
XIV. Lajos (Benoit Magimel), akit Napkirálynak hívtak, imádta a zenét és legfőképpen a táncot. Udvari zenészétől, a firenzei Giambattista Lully-tól (Boris Terral) és az udvari írótól, Moliére-től (Tchéky Karyo) a király nagyszabású, sokszereplős színpadi balettműveket rendelt. A ruganyos, jó táncos hírében álló ifjú király maga akarta mindig a főszerepet játszani: táncával megjelenítette végtelen hatalmát. Az udvar előtt Lully titkolta plátói szerelmét a király iránt. A szenvedélyből pazar zenék születtek. Az aranyozott díszletek és kosztümök teljessé tették a földöntúli hatalom illúzióját. A Napkirály lábai előtt hevert olyankor a világ.
Értékelés: 34 szavazatból Franciaország, a Napkirály, XIV. Lajos udvara. A zeneszerző Jean-Baptiste Lully a Te Deumot vezényli a király tiszteletére, amikor szerencsétlen mozdulattal megsérti a lábát. A seb elüszkösödik, ám Lilly nem hagyja levágni a lábát. A halálos ágyán a zeneszerző visszaemlékszik arra, hogyan lett az ismeretlen olasz zenészből Franciaország egyik legelismertebb zeneszerzője. 1653-ban, Lully balettet írt a serdülő Lajos számára. Amikor 8 évvel később Lajos trónra lépett, Lullyt személyes zeneszerzőjévé tette. Stáblista:
Ebben az apró momentumban tehát tetten érhető a film példaértékű precizitása. Vaux-le-Vicomte ovális szalonja. [a kép forrása: pinterest] Kilátás Vaux-le-Vicomte ovális szalonjából. [a kép forrása: fodors] Mind Lully zenéjének, mind pedig a Napkirály építkezéseinek az apoteózisát azonban a zárójelenet adja, ami egyfajta – ha lehet élni a képzavarral – vizuális crescendóba foglalja mindazt, ami addig a filmvásznon lepergett. Erről a képsorról egy rövid, de kiváló elemzést olvashatunk Rumiko Handa Using Popular Film in the Architectural History Classroom című tanulmányában, amit az alábbi sorokban alapul vettem. A zárójelenet helyszíne, a fényárban úszó versailles-i Tükörgaléria. [a kép forrása:] A zárójelenetben tehát XIV. Lajos (Benoît Magimel) versailles-i kastélyának új dísztermében, az 1678 és 1684 között épült Tükörgalériában áll. Egyetlen kérdést tesz fel: "ma nem lesz zene"? A kérdést a mélységes csend válaszolja meg, hiszen Lully (Boris Terral) éppen haldoklik. A komponistát egy banális baleset érte: a 17. században divatos hosszú karmesteri botjával átszúrta a saját lábát, ami üszkösödni kezdett.
Lábujjhegyen- Megyeri Léna és Bősze Ádám tánc-estje Tánc és zene Első látásra (és hallásra) elválaszthatatlanok egymástól. Mégis, koreográfusok és komponisták viszonya meglehetősen viharosan és hullámzóan alakult az elmúlt évszázadok folyamán. Az első balettek zeneszerzői, például Jean-Baptiste Lully vagy Jean-Philippe Rameau még megbecsült alkotók voltak. Később, a cselekményes balett születésével a zeneszerző fő feladatává az vált, hogy alávesse magát a táncmester igényeinek. Még maga Mozart sem volt kivétel: az egyetlen balettzenéjére készült előadás színlapján fel sem tüntették a nevét. A romantikus balettek idején a legtöbb zeneszerző már csak megélhetési munkaként gondolt a tánczene-komponálásra - kivéve egyvalakit: bizonyos Pjotr Iljics Csajkovszkijt. A következő fordulatot Szergej Gyagilev hozta el, aki Orosz Balettjéhez a kor legjobb komponistáit hívta meg, hogy aztán a huszadik század második felére végre ismét egyenrangú felekként állhasson egymás mellett zene és tánc. A sorozat előadásai: 2021. október 5.