Végül tavaly decemberben döntött az ORTT az új pályáztatásról, de úgy, hogy a már meglévő, vételi lehetőségeiket javítani kívánó adókat is beengedték a versenybe, egyértelműen azért, hogy a Magyar Katolikus Rádió is indulhasson. Ezt a célt tükrözte a pályázati felhívás is. A jelek szerint az MSZP-s ORTT-tagok, miután hiába próbáltak megegyezni a halogatásra játszó jobboldali kollégáikkal a két rádiónak adandó frekvenciákról, az utolsó pillanatban saját kezükbe vették a döntést: olyan helyzetet igyekeztek teremteni, amelyben az új kormány nem fojthatjameg a Klubrádiót. Kérdés, nem ébredtek-e túl későn. Arató: Szabályosan nyertünk Szabályos, korrekt pályázaton nyertünk – nyilatkozta lapunknak az ORTT-döntéssel kapcsolatos kritikákra reagálva Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója. Ha valahol történt törvénysértés, akkor az a 95, 3-as frekvencia meg nem hirdetése volt, amit már tavaly novemberben meg kellett volna tenni. Erre máig nem került sor, a múlt év végén ugyanakkor meghirdették a 92, 9-es frekvenciát.
Frekvenciát nyert Székesfehérváron a Magyar Katolikus Rádió Székesfehérváron frekvenciát nyert a Magyar Katolikus Rádió, arról azonban egyelőre nem tudni, hogy a budapesti frekvencia pályázatát, amelyért a Klubrádióval versenyez a Katolikus Rádió, mikor bírálja el a médiatanács. A testület szóvivője arról beszélt, hogy az újságíróknak nagyobb védelmük lesz a korábbi gyakorlathoz képest. Szombattól eltűnik az éterből a Katolikus Rádió Nem kérte a szerződésének meghosszabbítását a Magyar Katolikus Rádió, amely szombattól nem sugároz többé az eddigi, középhullámú frekvenciáin. A katolikus adó korábban megpályázott egy budapesti frekvenciát, amit azonban a Klubrádió nyert meg. Decemberben a Médiatanács eredménytelenné nyilvánította a pályázatot, így hamarosan mindkét adó frekvencia nélkül maradhat. Nem segít a Katolikus Rádión a Klubrádió bukása Vasárnaptól a Katolikus Rádió, februártól pedig a Klubrádió is frekvencia nélkül marad, mert a Médiatanács érvénytelenítette azt a pályázatot, amelyen mindkét rádió indult.
A rádió nem kérte lejárt, hétéves műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítását, amelynek alapján még öt évig sugározhatott volna középhullámon. A médiatanács szóvivője akkor rámutatott arra: a középhullámú sugárzás elavult és drága, szemben az URH-sávon történővel. Jelezte, hogy a rádió több helyi URH-frekvenciára is pályázott a Médiatanácsnál. A katolikus rádió stúdiója © MTI A Magyar Katolikus Rádió ez év elején több ilyen helyi ultrarövid-hullámú frekvenciát is kapott, így a szombathelyi (107, 4 MHz) és a székesfehérvári vételkörzetben (96, 1 MHz). A most megkapott budapesti frekvencián, a 102, 1 MHz-es ultrarövidhullámon korábban a Sztár FM sugárzott.
Létrehozás: 2010. április 22., 13:41 Legutolsó módosítás: 2010. április 22., 13:42 Csalódott a Fidesz és a KDNP, mert nem a Magyar Katolikus Rádió nyerte "az utolsó" szabad fővárosi frekvenciát – pedig ez volt a "nem titkolt cél". Ezért perelnek, de azt mondják, kormányra kerülve úgyis visszacsinálják. Valóban ez volt az utolsó frekvencia? És valóban a katolikus rádiót akarták "elhallgattatni", vagy a célpontban inkább a Klubrádió megmentése állt? Forrás: Népszabadság / Nyusztay Máté Az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvencia (92, 9 MHz) sorsa dőlt el közvetlenül a parlamenti választások második fordulója előtt: az ORTT a Klubrádió pályázatát nyilvánította nyertesnek, a második helyezett a Magyar Katolikus Rádió lett. A szavazásban a fideszes Szalai Annamária nem vett részt, a KDNP-s Tirts Tamás pedig külföldön tartózkodott. A Klubrádiót Ladvánszky Gyögy (MSZP), Gyuricza Péter (MSZP) és Tímár János (SZDSZ) szavazatával nyilvánították győztesnek. Szalai Annamária lapunknak azt mondta, azért nem vett részt a szavazásban, mivel szerinte "törvénysértő eljárás zajlott".
Mivel az 1999-ben (akkor még a Magyar Autóklub adójaként, közlekedési tematikával) indult Klubrádió szerződését egyszer már meghosszabbították, nincs lehetősége arra, hogy pályázat nélkül megtarthassa a frekvenciáját. Vicsek szerint az a probléma, hogy a törvény egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy egy frekvencián "már laknak", vagyis van egy működő rádió, annak pedig közönsége. A főszerkesztő azt mondta: ők készséggel lemondanának a 92, 9-ről, amelyen így azonnal elkezdhetne adni a Katolikus Rádió, ha garanciát kapnának arra, hogy továbbra működhetnek a 95, 3 MHz-en. A korábbi tapasztalatok szerint egy rádiófrekvencia-pályázat lebonyolítása legalább egy évig tartott. Boncz Ditta, az NMHH pályázati és jogi osztályvezetője az [origo] érdeklődésére azt mondta: ezen jelentősen gyorsítani szeretnének. Ha minden a tervek szerint alakul, tavasszal megjelennek a pályázatok a függőben lévő frekvenciákra, nyáron pedig akár a szerződéseket is megköthetik a rádiókkal. Az addig lejáró frekvenciákra pedig ideiglenes szerződéseket lehet kötni.
Hogy kell elképzelni egy ilyen frekvenciapályázatot? Maga a pályázat egy 300-400 oldalas dokumentum, ebből kifolyólag sok hibázási lehetőség van benne, ami miatt akár ki is zárhatnak minket a folyamatból, így nagyon komoly odafi gyelést igényel ezeknek az elkészítése. Évente 6-8 frekvenciapályázaton indulunk, tulajdonképpen az összesen, ami beleillik a profi lunkba és jogilag is lehetőségünk van megnyerni. Az utóbbi években tényleg minden alkalmat megragadtunk, hogy új sugárzási lehetőséghez jussunk, és jó úton is járunk, hiszen nem volt olyan pályázatunk, amit kizártak volna valamilyen tartalmi vagy formai hiba miatt. Olyasmi persze előfordult, hogy a több pályázó közül nem minket hoztak ki győztesnek, de ez sajnos benne van a pakliban. Ha egyáltalán nem biztos, hogy megnyerünk egy adott frekvenciát, miért érdemes mégis mindig nekifutni, és elkészíteni a többszáz oldalas pályázatot? Honnan merítitek az erőt? Szinte minden nap érkezik egy telefon vagy egy e-mail hozzánk, hogy adott településen miért nem szól még a Mária Rádió.
Elkészítése: Egy fazékba hideg vizet teszünk, megsózzuk. A karfiolt a tisztítást követően rózsáira szedjük, majd a forró, sós vízbe téve előfőzzük (kb. 5-10 perc). Az előfőzést követően azonnal leszűrjük, és hideg vízzel leöblítjük, így megállítjuk a főzési folyamatot. Amint kellően lehűltek a karfiolrózsák, neki is állhatunk a panírozásnak. Tulajdonképpen minden a hagyományos módon zajlik (előbb lisztbe, majd tojásba forgatjuk a karfiolt), de a végén zsemlemorzsa helyett az összetört kukoricapelyhet használjuk, ettől lesz másabb, mint a megszokott, klasszikus rántott karfiol. Rántott karfiol alaprecept | Nosalty. Mindenkinek sok sikert, és jó étvágyat kívánok:) Tipp: Természetesen lehet hozzá mártogatósokat kínálni, vagy készíteni mellé köretet, pl. zöldséges rizst, vagy petrezselymes burgonyát, krumplipürét ajánlok hozzá.
Elkészítés: A karfiolt előbb meg kell egy kicsit főzni, úgyhogy azzal kezdd, hogy egy nagyobb, kb. 5 literes fazékba tégy oda kb. 3 l vizet főni. Adj hozzá 3 fakanál sót (literenként 1 fakanál). Amíg felforr, addig előkészítheted a karfiolt. Tedd a karfiolt egy tálcára, torzsájával felfelé. Vagdosd le a vastag levél-töveket. Aztán kúposan vágd körül a torzsáját. Mire körbeérsz, ki tudod venni. Ha mégse, akkor nyúlj alá a késsel laposabban, majd csak sikerül! Ha kivetted a torzsáját, akkor még vagdosd le a maradék levél-szárakat. Egy tálba tégy félig vizet. Tökéletes rántott karfiol | Mindmegette.hu. Vágd le a karfiol-rózsákat, és tedd a tálba! Most még nem kell apró darabokra vágni, csak néhány nagy rózsára szedd szét! Ez a művelet időrendben előrébb van, ugyanis ahogy lenyisszantasz egy rózsát, még mielőtt a vizestálba tennéd, ellenőrizd az épségét. A megbarnult részeket vágd le, az esetleg férges részt – kerek fekete pötty a rózsán – vágd ki. Aztán vonulj a tállal a csaphoz, és egyenként mosd meg a karfiolrózsákat. Hogy ne kelljen egy másik tálba tenned a megmosott fejet, várd meg a mosással, míg felforr a víz, és akkor egyből a fazékba teheted a megmosott karfiolrózsát.