De beszélni mégis ezekről is kellene. Mindenekelőtt a legmulatságosabb dolog az azon való elszomorodás, hogy Budapest népessége még nem érte el az egymilliót, sőt még a kilencszázezret sem. Elfogyó országok – Wikiforrás. Ez részben kabalisztikus számbabona, amely a kerek egymilliótól várta, hogy Budapest világvárossá legyen, nem pedig attól, hogy valóban világvárosi intézményekkel legalább az a nyolcszázezer ember azután csakugyan világvárosban érezhesse magát, mint ahogyan érzi magát alig egypár százezredmagával a drezdai vagy a müncheni vagy akár a hannoveri és frankfurti ember is. Azonkívül lehet együgyűség ez az elszomorodás azért is, mert megfeledkezik arról, hogy éppen ennek a népszámlálásnak az eredménye tanúskodik arról, hogy Budapest valóban a többi, igazán nagyvárosnak ─ gyűlöletes a "világváros" szó ─ a törvényei szerint fejlődött az elmúlt tíz esztendőben. A külföld nagyvárosai is a cottage-rendszer szerint növekednek ma már, és éppen az a vigasztalóan felötlő dolog a budapesti népszámlálás eredményében ─ hacsak nem háziúr az ember ─, hogy a magyar főváros is tökéletesen cottage-ra fejlődik.
Megjegyzés: az eredeti mű oldalakra tördelését a digitális változatban elhagytuk, ennek megfelelően a lábjegyzetek számozását folyamatossá alakítottuk, a tartalomjegyzék római számozását arabra változtattuk, a fejléc (az ún. élőfej) egyes részeit (oldalszám, fejezetcím) elhagytuk és más értelemszerű, nyomdatechnikai jellegű változtatásokat eszközöltünk, a magszöveget azonban (a tördeléstől és esetleges másolási hibáktól eltekintve) teljes, sértetlen és eredeti helyesírású formájában közöljük. A Wikisource szerkesztősége A könyv adatait ld. itt! Előszó [ szerkesztés] Isten megismerésének tárgyalása a Szent-István-Társulat hitvédelmi füzeteinek sorozatában sokáig nem várathatott magára, mert hitvédelmi szempontból ez a kérdés egyike a legfontosabbaknak. Hitvallásunknak első cikkelye ez: Hiszek egy Istenben. Természetes számok jele. De e mellett azt is tanítja szent vallásunk, hogy Isten létét és tökéletességeit nemcsak a rendkívüli isteni kinyilatkoztatásból, hanem az ész által is megismerhetjük. Ámde ezzel szemben sok tévedéssel találkozunk, mint a multban, úgy a jelenben is.
Halottak Könyve, I. fej. Bánfalvi András fordítása Hamlet [ szerkesztés] Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni -- elszunnyadni -- semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Természetes számok jelen. Meghalni -- elszunnyadni -- és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jőnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a nyomort oly hosszan élteti: Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, Útált szerelme kínját, pör-halasztást, A hivatalnak packázásait, S mind a rugást, mellyel méltatlanok Bántalmazzák a tűrő érdemet: Ha nyúgalomba küldhetné magát Egy puszta tőrrel? -- Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől -- a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg utazó -- le nem Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni?
A halál sötét fala előtt minden tudásunk és tehetségünk véget ér, és senki nem képes megmondani nekünk, vajon e mágikus formulák nem ütöttek-e rést a falon? Erik Hornung Élni annyit jelent, mint nevetni a halálon, és belehalni a röhögésbe. Boris Vian De főleg az volt igen kínos Hogy amikor eltemettek A rám került súlyos földtől Nem láttam, hogy az élet szép És azóta ott lent pörköl Valami pokol Lovasi András: Egy az egybe Ha az életben nincs már több móka, meghalunk, mintha nem volna több dolgunk a világba', s édes lenne a halál... A nevetések is rövidülnek, ahogy az élet se kéne már a halál után én nekem úgy igazán. Lovasi András: Ha az életben Aki egyszer van és kezdett lenni, Örök halál annak semmiségbe menni. Csokonai Vitéz Mihály A halál minden komolyságától megfosztja az életet. Paul Valery A halál pillanata mindig szokatlan időpont. Jorge Semprun Erre fogja magát és meghal, mint egy hülye. Természetes számok jle.com. Tamás Gáspár Miklós A halál legközelebbi rokona a csönd. Örkény István Szavak kínai falát megmássza a halál.
2020. július A Budavári Palota Szent István-terme a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő jelentőségű teljesítménye volt. A Hauszmann Alajos, Thék Endre és Zsolnay Vilmos nevével fémjelzett reprezentatív helyiség, amely a háborús pusztítások miatt teljesen megsemmisült, a Nemzeti Hauszmann Program keretében születik újjá, jövő augusztusban pedig megnyílik a látogatók előtt. A legendás terem történetébe az Újságmúzeum érdekes cikke nyújt betekintést. Az egykori Szent István-terem - A FSZEK Budapest Gyűjtemény engedélyével 1897 októberében az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban: "Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be. " Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt, elkészülhet az a pompás terem, amelynek berendezéseit 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatott, ahol a terem elnyerte a nagydíjat.
2021. aug 14. 15:16 A Budavári Palotában újjászületett a Szent István-terem / Fotó: MTI Szigetváry Zsolt Minden este fél 9 és éjfél között a Budavári Palota Duna felőli oldalán egyedülálló fényfestés látható, amely az újjászületett Szent István-termet hirdeti augusztus 29-ig. A Budavári Palota eredeti formájában helyreállított épületrészében, a déli összekötő szárnyban újraalkotott díszes szoba augusztus 20-án nyitja meg a kapuit a látogatók előtt, akik az első napokban ingyenesen nézhetik meg a helyiséget. Országszerte öt városban egyedi installációk is felhívják a figyelmet az újjászületett teremre - közölte a Várkapitányság az MTI-vel. ( A legfrissebb hírek itt) A legendás történelmi helyiség remekműveinek motívumaiból több száz apró részletet felhasználva egyedi, vetített mintázat díszíti a Budavári Palota keleti homlokzatát. Szent István mellett kirajzolódik IV. Béla király és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja is, mindhármukról látható alkotás a teremben. A fényfestés augusztus 29-ig minden este fél 9 és éjfél között ékesíti a Várhegy tetejét.
Ezek könnyebbé teszik a múlt felidézését, az eredeti állapotok még pontosabb visszaállítását. Az épületrészben 2019 végén indult falkutatás, amely során a többi között értékes Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő. A tárgyi emlékeket a Várkapitányság szakemberei biztonságba helyezték. A leletek közül több az építkezés befejezése után, eredeti helyén újra látható lesz. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának történeti helyreállítását és a Szent István-terem műemléki rekonstrukcióját követően folytatódik a palotaegyüttes teljes külső és belső felújítása. A fejlesztésekkel kapcsolatos legfrissebb hírek megtalálhatók a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán.
A terem megtervezésével Hauszmann Alajost, a Budavári Királyi Palota tervezőjét bízta meg Ferenc József. A helyiség méretei miatt Hauszmann egy igazi ékszerdobozt álmodott meg. "A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet" – indokolta a híres tervező, aki a kor legprímább művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére. A terem csodás, diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült. Roskovics Ignácz festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit és ő alkotta meg a Szent István megkoronázása című festményt is. A nagy majolika lemezek és egyéb majolika részek, valamint a nagy, gyönyörű kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki. Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali aranybrokát szövet Hass Fülöp és Fia szövőgyárában készült, a kárpitozás és a bútor pedig Gelb és Fia műtermében születtek. A padlólap parkettje Neuschloss gyártmánya, a bronz csillárok és fali karok Kiessling Rezső bronzműves alkotásai, a kovácsolt bronzdíszeket pedig Jungfer Gyula készítette.
Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában az Intelmek mondatai kifejezetten aktuálisnak hatnak. A kiállítás kurátora Gulyás Gábor filozófus, esztéta, aki a magyar művészeti életben az elmúlt másfél évtizedben három nagy intézmény (a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum, a budapesti Műcsarnok és a debreceni MODEM) vezetésével szerzett nevet magának, emellett mintegy hetven jelentős kiállítást rendezett Magyarországon és külföldön. Az augusztus 20-án nyíló történelmi terem és kiállítás az első napokban ingyenesen látogatható, minden nap délelőtt 10 órától negyedóránként indulnak a rövidített csoportos tárlatvezetések. A meghirdetett időpontokra a oldalon lehet előzetesen regisztrálni. Foglalás nélkül is várják a látogatókat, akik érkezési sorrend alapján a helyszínen is becsatlakozhatnak a soron következő turnusba korlátozott létszámban.
Roskovics Ignác festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit, és ő alkotta meg a Szent István megkoronázása című festményt is. A majolikalemezek és a nagy, impozáns kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki. Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali aranybrokát szövet Haas Fülöp és Fia szövőgyárában készült, a kárpitozás és a bútor pedig Gelb és Fia műtermében született. A padlólap parkettje a Neuschlosz fivérek gyártmánya, a bronzcsillárok és falikarok Kissling Rudolf bronzműves alkotásai voltak, a kovácsolt bronzdíszeket pedig Jungfer Gyula készítette. Hauszmann Alajos tervei alapján születtek meg a Szent István-terem függönyei, de díszes, faragott székeket is tervezett. Jegyinformáció Látogasson el hozzánk Ön is! Tekintse meg az újjászületett Szent István-termet és a hozzá kapcsolódó egyedülálló kiállítást! Jegyinformáció