A sok harc csak a romboláshoz vezet, megsérül a szív, a családi összetartás ("tűzhely") és az emberi agyak megörülnek. Az emberek már nem lelkesülnek, mert idegen országban kell harcolni idegen városért és javakért. Az ötödik versszakban zűrzavar van a jelenben, a tolvajoknak, gyilkosoknak a jó a többi ember csak menekül. Az emberek nem tudnak gondolkodni, háború idején azt is megteszik, amit békében tilos. Azok akik nem akarnak ölni, félnek, hogy végül nekik is kell. A hetedik versszakban elmondja, hogy az anyáknak nincs kedve gyereket szülni, mert már a fiataloknak is harcba kell menniük és a család összetartása megromlik. ("Bús kedvű anyák keservesen szülnek, Labdázó fiúk halálba merülnek, ") Ilyenkor mindent kitörölnek az emberek emlékezetükből, csak ölnek és nem gondolkodnak. Ady háborús költészete - Test. A kilencedik versszakban viszont fordul a kocka most már Ady attól fél, hogy béke lesz, mert úgyis az állatok szintjére süllyednek, hiszen majd úgy is lesz még harc. Emberi hullák vannak mindenüt, "De az emberek meg nem csömörülnek. "
A jövő eltűnik a versből, a lovas útja az eltévedés miatt céltalan és kilátástalan. A táj, amin keresztülhalad kísérteties, történelem előtti szörnyek élnek benne. Visszatérünk az őskorba, a civilizáció előtti világba, mely a háború miatt mintha visszatérne a 20. századba. Ember az embertelenségben (1916): A vers a román csapatok betörése után született, mikor a magyar katonák fejvesztve rohantak az ellenség elől Erdély egyetlen országútján mely pont Csinszka szülői háza alatt vonult el. Ady ekkor épp Csucsán tartózkodott és látta az elűzött székelyek fejvesztett menekülését, ez ihlette meg ennek a versnek a megírásában. Ady ebben a háborús helyzetben is meg tudott maradni mind embernek mind magyarnak, ennek ad hangot művében. A mű rapszódia. Az első versszakban metonímiák sorát láthatjuk melyek az embert és a háborús öldöklést hordozzák. A tehetetlenség kínzó érzéséhez hozzájárul az idő összezavarodása. A lírai én szinte elveszti életlehetőségeit, ezért önmagáról mint halottról beszél, de itt is megjelenik a mégis-morál, megpróbál szembeszegülni a cselekvésképtelenséggel.
"Drága Tegnap, sebetlen homlok, ": így idézi Ady a Véresre zúzott homlokkal című versben a régi Én-jét övező időket. Kulcsszavai ekkor: az emberség, ma, régi. Érthető hát, hogy ez a nagy élmény adja meg a háborús Én-versek alaphangját. "S meghalt minden külön pokol" (Szent Liber atyám). "Mert igazam volt, igazam volt" – üzenik Az utolsó hajók. Szomorú hitvallás magamhoz: ez a legigazabb s legjellemzőbb magáról beszélő verse s verscíme ekkor Adynak. De kihez is menekülhetett volna máshoz – amikor a tegnapi forradalmas tömegek a ma legriasztóbb jelszavait üvöltötték –, mint a változást váró, sejtő és sürgető tegnapi önmagához. Az Én felnövesztését ez magyarázza. A szavak hasonlóságán kívül nincs semmi egyező vonás Ady gondolatai s az irracionális, tömegellenes polgári filozófia képviselői között. Hiszen ugyanez az Ady versben és prózában vallotta: "Nem milliónyi ilyen-olyan ember, | De Ember az Isten ígérete | S míg ember él, minden győzve halad | Teljesülésig…" (Az ősz dicsérete); "Gaz volna az a képességes ember, aki az emberben, bármennyire lealacsonyítható, ma is, mint két évvel ezelőtt, ne ugyanazt lássa.
Lilac Line Drawing |... line art, EPS kép, képek, grafika, grafikák, rajz, rajzok, vector | Flower line drawings, Lilac tattoo, Flower drawing
Festmény hatású tapéta nagy virágmintával. A tapéta 4 db 50 x 280 cm-es darabból áll. Ingyenesen leölthető képeslap virág illusztrációkkal - Gallay-Nagy Krisztina. Anyaga: Vlies Felülete: matt, sima A minta ismételhető, tehát az alap panel méreténél nagyobb felületen is egységesen mutat... 51 990Ft Nettó ár:40 937Ft Design tapéta nagy virágmintával. Anyaga: Vlies Felülete: matt, sima A minta ismételhető, tehát az alap panel méreténél nagyobb felületen is egységesen mutat... Barna árnyalatú poszter elegáns mintával... 34 650Ft Nettó ár:27 284Ft Tételek: 1 - 4 / 4 (1 oldal)
Tanulságos szerinte megnézni, mennyivel jár előttünk a környező országokban a műfaj (a szeptemberi PesText Fesztivál keretében erre lehetőség is nyílik): fontos lenne a kiadóknak újra nyitni az irodalmi illusztrációk felé, különösen, hogy számos tehetséges hazai alkotó van, akiket most csak gyerekkönyvrajzaikról ismerünk. A művészettörténész szerint látni kell, ezek nem elhatárolható kategóriák: egy jó grafikus ugyanúgy tud szólni a gyerekekhez, mint a felnőttekhez. Ki lehetne erre jobb példa Réber Lászlónál?