Páduai Szent Antal-társszékesegyház Vallás kereszténység Felekezet római katolikus Egyházmegye Szeged-Csanádi egyházmegye Védőszent Páduai Szent Antal Építési adatok Építése 1910 Stílus neogót Tervezője Hofhauser Antal Felszentelés 1910 Elérhetőség Település Békéscsaba Hely 5600 Békéscsaba, Kossuth tér Elhelyezkedése Páduai Szent Antal-társszékesegyház Pozíció Békéscsaba térképén é. sz. 46° 40′ 44″, k. h. 21° 05′ 27″ Koordináták: é. Evangélikus kistemplom | Békéscsaba. 21° 05′ 27″ A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-társszékesegyház témájú médiaállományokat. A békéscsabai Páduai Szent Antal-társszékesegyház (belvárosi katolikus templom) 2010 óta Szeged-Csanádi egyházmegye társszékesegyháza. [1] A kéttornyú templom a város második legnagyobb temploma az evangélikus nagytemplom után. Neogótikus stílusban épült, 1910 -ben szentelték föl. Tornyai 61 méter magasak. Négy harangja van: 900, 350, 190 és 40 kg-osak. A mai, 110 cm alsó átmérőjű nagyharang 1937-ben, Szlezák László budapesti műhelyében készült Szent László tiszteletére, ezt Hősök harangjának is nevezik.
Szarvas Péter polgármester elmondta: történelmileg is fontos volt a vasárnapi esemény, az evangélikus kistemplomban. Hozzátette, hogy az épület sok mindent kibírt már, és a felújításnak köszönhetően ez még hosszú ideig így is lesz: a templom szolgálja a lakosságot és az evangélikus gyülekezetet. – Városunk akkor fog boldogulni és gazdagodni, hogyha a szeretet a megbékélés, az erényesség és a tisztelet útján járnak az itt élő békéscsabaiak, mint ahogy teszik ezt az evangélikus gyülekezetben is – fogalmazott Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere. Herczeg Tamás országgyűlési képviselő is fontosnak tartja a kistemplom felszentelését, és a felújítást. – A templom Békéscsaba ikonikus épülete, és olyan állapotban volt már, amit orvosolni kellett. A létesítmény közel 700 millió forintból újulhatott meg, ami nemcsak az evangélikus közösség, hanem mindannyiunk számára nagy öröm – tette hozzá Herczeg Tamás.
A templombelső ékessége az 1876-ból származó oltárkép, mely Krisztus gecsemáné-kerti gyötrődését ábrázolja. Korábbi, rokokó oltára az erzsébethelyi templomban van. Az oltártól balra jól látható helyen a szószék, előtte pedig a keresztelőmedence áll. Az 1859-ből való keresztelőmedence tetején Keresztelő Szent János szobra magasodik. A falak sárgák, vajszínűek, a karzatok és a padok pedig világosbarna színezést kaptak. Orgonája kis méretű, egy manuálos, 12 regiszteres, 1896-ban készült Aradon, Dangl Antal Fia császári és királyi orgonakészítőnél. Hangversenyeken csak kísérőhangszerként alkalmazható.
Amennyiben tehát a kisadózó vállalkozás úgy dönt, hogy kilép a kata hatálya alól, akkor a továbbiakban már nem alkalmazhatja a tételes adóalap szerinti adózást. Ilyenkor az egyszerűsített adóalap-megállapítás időszakáról záró bevallást kell benyújtania. 2021-től a helyiiparűzésiadó-bevallást kötelezően a NAV felé kell benyújtani, a 'HIPA nyomtatványon, 2021-ben tehát a 21HIPA jelűn. Ennek kitöltési útmutatója szerint "Záró bevallás" alatt érteni kell az Art. 52. § (1)-(2), illetve az 53. §-ban foglalt esetek mellett a helyi adó specifikumából adódóan csak az adott település szintjén megszűnő adókötelezettség eseteit és az egyszerűsített adóalap-megállapítás változása miatti sajátos eseteket is. A főlapon ezért a záró bevallásra vonatkozó 2. rovatot kell kiválasztani, a 11. rovatban jelöljük, hogy ezt kata-alanyként tesszük, a 01 lapon pedig a III. /13. Gazdasági események könyvelése. pontban azt, hogy a kata-alanyiság évközbeni megszűnése miatt kerül sor a záró bevallás benyújtására. A kata újraválasztása Az új 40 százalékos adó bevezetése miatt sokan arra gondoltak, hogy majd a 3 millió forint elérésekor kilépnek a kata alól, következő évben pedig visszatérnek a tételes adó hatálya alá.
szabályaitól függetlenül – az adólevonási jog elbírálásakor a már leírt szabályokat kell alkalmazni: Ha a munkavállalók részére az igénybe vett telefonszolgáltatás ellenértékének 20%-át tételes elkülönítés nélkül, telefonhasználati átalányként továbbterhelik a munkavállalók részére, akkor a telefonszolgáltatás kapcsán az igénybe vett telefonszolgáltatás adótartalmának csak a 70%-a helyezhető levonásba, mivel a továbbterhelés aránya a 30%-ot nem éri el. Amennyiben a vállalkozás a hivatali és magáncélú használatot tételesen elkülöníti, de magánhasználat aránya nem éri el a telefonszolgáltatás ellenértékének 30%-át és ezt terheli ki a munkavállalóknak, akkor szintén az igénybe vett telefonszolgáltatás áthárított adójának 70%-a helyezhető levonásba. Ifrs mérlegképes könyvelő állás, munka | Profession - 2. Nincs jelentősége annak, hogy a vállalkozás tételes nyilvántartás alapján a magáncélú/hivatali használatot tételesen elkülöníti, mivel az Áfa tv. rendelkezése alapján az általános levonási jog szabályai (Áfa tv. §) ebben az esetben nem alkalmazhatóak.
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!