2010. 07. 25 20:16 Frissítve: 2014. 04. 11 02:03 Kovács Péter (Odd Grenland) és Korcsmár Zsolt (Brann) csapata egyaránt nyert a norvég labdarúgó-bajnokság vasárnapi játéknapján. A napokban igazolt Korcsmár bemutatkozása adminisztratív okokból egyelőre várat magára, ám a volt újpesti játékos minden bizonnyal örömmel könyvelte el, hogy a sereghajtó otthonában győzedelmeskedő csapata sorozatban az ötödik bajnokiján maradt veretlen, és egyre távolabb kerül a kiesőzónától. Kovács Péter szokás szerint kezdett az Odd Grenlandban, amely "hatpontos meccset" nyert meg a Strömsgodset ellen; a magyar csatár ezúttal nem talált be a kapuba, a 75. percben lecserélték. NORVÉGIA, ELITESERIEN 18. FORDULÓ Odd Grenland–Strömsgodset 2–0 Sandefjord–Brann Bergen 1–4 Haugesund–Viking 4–0 Kongsvinger–Tromsö 1–1 Molde–Start Kristiansand 1–2 Stabaek–Rosenborg 20. 00 Hönefoss–Lilleström hétfő Korábban játszották Aalesund–Valerenga 1–0 AZ ÁLLÁS 1. Távozik a Hír TV-től Földi-Kovács Andrea. Rosenborg 17 10 7 – 30– 9 37 2. Valerenga 18 10 4 4 38–20 34 3. Tromsö 18 9 6 3 21–14 33 4.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
Hintalan János Háziorvos, Miskolc, Bacsinszky u. Kázár Ágnes Háziorvos, Miskolc, Koboz u. 2.
Háziorvos Cím: Borsod-Abaúj-Zemplén | 3535 Miskolc, Batsányi u. 9. Háziorvosi rendelő 46/334-424 46/370-029 Rendelési idő: H, Sz, P: 8. 00-11. 00, K, Cs: 15. 00-19. 00 Dr. Balyi Gizella Háziorvos, Miskolc, Miskolci út 77. Dr. Bártfay Anikó Háziorvos, Miskolc, Corvin u. Benkóczy György Háziorvos, Miskolc, Csabai kapu 61. Blága Izabella Háziorvos, Miskolc, Batsányi János u. Borsos Gyöngyi Háziorvos, Miskolc, Szentpéteri kapu 66. Daragó Ferenc Háziorvos, Miskolc, Koboz u. 2. Farkas István Háziorvos, Miskolc, Győri kapu 101. Fejér Attila Géza Háziorvos, Miskolc, Tizeshonvéd u. 5. Felszeghi Sára Háziorvos, Miskolc, Egyetemváros E/4. Fülöp Judit Háziorvos, Miskolc, Kisfaludy u. 49. Gecse János Csaba Háziorvos, Miskolc, Klapka György u. 20/a. Gödry György Háziorvos, Miskolc, Klapka György u. 20/a Dr. Gönczi Ibolya Háziorvos, Miskolc, Szentgyörgy u. 25. Görgei Tibor Háziorvos, Miskolc, Tizeshonvéd u. Gyarmati Tamás Háziorvos, Miskolc, Budai Nagy Antal u. 1. Hadas Éva Katalin Háziorvos, Miskolc, Corvin u. Csontkovács - Blikk. Haulik László Háziorvos, Miskolc, Kandó Kálmán u. Helmeczi Éva Háziorvos, Miskolc, Szentpéteri kapu 76.
színész Szólj hozzá! Színház ( 2) összes 2013 Bányavirág 2008 A fiú színész Bemutató 2008. június 7. Szerkeszd te is a! Index - Mindeközben - Bejelentkezett az összekalapozott pénz feléért az a bunkó vendég, aki miatt egy starbucksos baristának gyűjtöttek. Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Hozzászólások Kép csatolása Spoiler Offtopik
A Há oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Úgy érzi, hogy a valódi diszkrimináció őt érte ebben a történetben, ő a beteg ember, akinek szüksége van a segítségre. Arról nincsenek hírek, hogy Gutierrez felajánlotta-e neki a pénzt. A nő egyébként azóta törölte azt a posztot Facebookról, amiben a férfit szidta, azok a posztjai viszont megvannak, amelyekben a maszkviselés ellen kampányolt. Egyébként van már kb. tudományos bizonyíték arra, hogy a maszkban nem jut az ember kevesebb oxigénhez. ( Fox 4 Now)
Az ENSZ Fenntartható fejlődési célok (SDG) 13. számú célja a sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére, melynek megvalósításánál alapvető fontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítése. Az EU célul tűzte ki, hogy 2020-ra az 1990-es kibocsátási szinthez képest legalább 20, 2030-ra legalább 40%-os csökkentést ér el az ÜHG-kibocsátásban, 2050-re pedig karbonsemlegességet kíván elérni. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátáson belül egyre növekvő hányadot tesz ki a közlekedés az unióban és hazánkban is. Magyarországon a közlekedés az egyetlen jelentősebb szektor, amelynek kibocsátása a rendszerváltás óta napjainkig szignifikánsan növekedett, a többié csökkent. Az Európai Bizottság alacsony kibocsátású mobilitási stratégiáját 2016 júliusában fogadták el, amely célul tűzte ki, hogy 2050-re az uniós közlekedés ÜHG-kibocsátását legalább az 1990-es kibocsátási érték 40%-ára mérséklik. Elemzés Magyarországon 1985-ről 2018-ra a különböző szektorok által kibocsátott összes ÜHG-mennyiség 112 millió tonna CO 2 -ekvivalensről 64 millió tonnára csökkent.
Jöjjön el rendezvényünkre, tudjon meg többet arról, az Ön vállalata hogyan járulhat hozzá az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz! A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációs felület: Időpont: 2022. 02. 08. 13:00-14:30 Helyszín: online, a KÖVET Egyesület zoom rendszerén keresztül Program: Herner Katalin ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület – az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljairól és az adatbázisról Dr. Tóth Gergely főtitkár, KÖVET Egyesület – SDG-k a fenntarthatóság tükrében A KÖVET SDG Vállalati Adatbázis bemutatása (explainer videó) Q&A szekció
A fosszilis üzemanyagoktól való jelenlegi függésünk fenntarthatatlan és káros a bolygóra nézve, ezért változtatásra van szükség az energiatermelés és fogyasztás módján. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez fontos ezeknek az új energetikai megoldásoknak a lehető leggyorsabb megvalósítása. 8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés Kulcsfontosságú, hogy a gazdasági növekedés pozitívan hasson az egész bolygóra. A pénzügyi fejlődésnek tisztességes és kielégítő munkahelyeket kell teremteni, miközben óvja a környezetet. Továbbá megvédeni a munkavállaló jogait, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a modern rabszolgaságnak és gyermekmunkának. 9. Ipar, innováció és infrastruktúra A jól működő és rugalmas infrastruktúra minden sikeres közösség alapja. Hogy megfeleljünk a jövő kihívásainak, létfontosságú az ipar és infrastruktúra korszerűsítése. Ehhez elengedhetetlen, hogy támogassuk az innovatív, fenntartható technológiákat, illetve, hogy a megoldások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.
Miközben épp jelenleg tart az ENSZ 75. jubileumi, egyben az első virtuális közgyűlése, öt éve ezen napon fogadták el ugyanitt a "Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját" és az abban foglalt Fenntartható Fejlődési Célokat, melyek egy jobb és fenntarthatóbb jövő ígéretét hordozzák. Az FF célok megpróbálnak választ találni azokra a globális kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk, ideértve a szegénységet, az egyenlőtlenséget, az éghajlatváltozást, a természet pusztulását, a békét és a társadalmi igazságosságot veszélyeztető folyamatokat is. Az ENSZ és így a világ is óriási lépést tett előre, mikor az addig különálló fejlesztési, fenntartható fejlődési stratégiákat egy közös célrendszerré gyúrta össze. Így gyakorlattá alakította azt a felismerést, hogy az egyes problémákra nem különálló, egymást gyengítő, hanem összefüggő, egymást erősítő válaszokat kell adni. Csodák azonban nincsenek. Az egyes szakterületek érdekcsoportjai által befolyásolt folyamat során számos olyan cél is került a dokumentumba, amely ellentmondásban van más célokkal, illetve amely célok – nem megfelelő megvalósításuk során – egymás ellen is "dolgozhatnak".
A kép az ENSZ 2015-ös párizsi klímakonferenciáján készültFotó: ALAIN JOCARD/AFP António Guterres ENSZ-főtitkár megemlítette, hogy a pénzügyi feltételek sem adottak a fenntarthatósági intézkedések feltételéül szolgáló gazdasági változásokhoz. A célok teljesítésének összköltségét 5-7 billió amerikai dollár közé becsülik évente, de ehhez még olyan 2, 5 billió hiányzik a kormányoknak. A kevesebb néha több Hivatalosan négyévente értékelik a célok teljesítésének állapotát, a globális fenntarthatósági fejlődési jelentés (GSDR) összeállításában az ENSZ szakértői és független kutatók is részt vesznek. Az első jelentés 2019 szeptemberében jelent meg, és egyből a rendszer újragondolására tett javaslatot. A szerzők szerint egyfelől a kötelező állapotjelentés hiánya miatt nincs megfelelő nyomás az országokon a feladatok teljesítésére, másfelől az sem segíti az előrehaladást, hogy a fenntarthatósági fejlődési célok gyakran a GDP-célokkal versenyeznek. Ezért azt javasolják, hogy a 17 cél helyett kevesebb, de egymással szorosan összefüggő területre osszák a feladatokat.
3. Egészség és jólét. 4. Minőségi oktatás. 5. Nemek közötti egyenlőség. 6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság. 7. Megfizethető és tiszta energia. 8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés. 9. Ipar, innováció és infrastruktúra. 10. Egyenlőtlenségek csökkentése. 11. Fenntartható városok és közösségek. 12. Felelős fogyasztás és termelés. 13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen. 14. Óceánok és tengerek védelme. 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme. 16. Béke, igazság és erős intézmények. 17. Partnerség a célok eléréséért.
A 2017-es, 4, 0%-os növekedéshez kisebb-nagyobb mértékben minden szektor hozzájárult. Az ÜHG-kibocsátás 2018-ban az 1990. évi érték 68%-a volt. A kibocsátott ÜHG mennyiségének 23%-a 2018-ban a szállítás, közlekedésből származott. Az egy főre jutó magyarországi ÜHG-kibocsátás 2000 és 2018 között folyamatosan az előzetes becslés szerinti EU28 átlagértéke alatt volt, 2018-ban annak mindössze 77%-át érte el. A vizsgált szektorok közül a közlekedés és a hulladékkezelés kivételével minden szektorban mérséklődött a kibocsátás. Előbbi szektorban 71%-os volt a növekedés 1985 és 2018 között. 1991–1996-ban a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása Magyarországon az 1990-es értékhez képest alacsony szinten stagnált, majd dinamikusan növekedett, elsősorban a bővülő gépjárműpark és ezzel párhuzamosan a bővülő áruszállítási teljesítmények miatt. 2007-re az 1993. évi mélypontjához képest 78%-kal emelkedett, 2009-től 2013-ig viszont számottevően mérséklődött a kibocsátás, mivel 2010-ben elsősorban a gazdasági válság elhúzódó hatása, valamint a magasabb adótartalom okozta áremelkedések miatt csökkent a motorbenzin- és a gázolajfogyasztás.