" A szerelem mindig továbbáll Két szomorú ember marad utána Két egymást vádoló nyomorult " Ha ajándékot kapok valakitől, szinte mindig az a vége, hogy elszomorodok tőle. Szokás beszélni szívfájdalomról, de nem tudom, mit értenek rajta. Számomra mindent megbénító kín ez, amely az összes érzékszervemet eltompítja. Lehetnék ember, nő, anya: de csak egy sebhelyektől lyuggatott tok vagyok. A sebek ajtókat nyitnak a testen, mindig kiszökik rajtuk egy kis lélek, alig maradt belül valami. Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj, Asszem, jól vagyok, a testem virul, a lelkem kicsit halott. Az érzelmeknek megvan a fonákjuk is, akadályokat is képezhetnek, és kedvezőtlenül is befolyásolhatják életünket. Szomorú magányos idézetek képeslapra. Gondoljunk csak a hosszan tartó búskomorságra! Mire tudatosulna, már át is alakult depresszióvá. A szél sír, az avarba bújva, zörgő nótáját fújja, s a rőt alkony mélabúja énekli szívembe magát. Ki akarná a bánatát megosztani? Megosztani a csokis sütit lehet. (... ) A bánat arra való, hogy eltemessük az ágy végébe egy halom pokróc, paplan és ágytakaró alá, hogy olyan nagy súly fedje be, hogy soha többé ne tudjon kibújni.
A bánatból egy darabot se kér senki. A depresszió a nyápicok és a nők kenyere. Oly mély az éj ezen a szigeten Kormos fény folyik a vizeken Ámbátor nem vagyok idegen az íze már itt van a szívemen. Ha lehangoltnak érezzük magunkat, a legjobb "gyógyszer", ha teszünk valamit másokért. Hogy miért? Mert így kifelé, másokra figyelünk, és nem befelé, saját magunkra. Furcsa, de attól, hogy másoknak segítünk, mi érezzük jobban magunkat. Aki reménytelen és életunt, megbetegszik, a halál felé gravitál, és nincs orvos, aki megmenthetné. A tehenek nem boldogok, én sem vagyok boldog, ha tehenet látok. Minden bánat elviselhető, ha meseként mondod el. Csak magára gondolt, mintegy beletemetkezve porrá omlott álmaiba, elcsüggedve, betegen s feneketlen bánattal tele; és hirtelen meggyűlölve ezt a mesterséges légkört, amelyben annyit szenvedett, friss rétekre áhítozott, áldott falusi nyugalomra, békességes életre a szülőház árnyékában egyszerű, jó szívekkel. Szomorú magányos idézetek a szeretetről. Mosoly legyen az ajkadon Ha vérzik is a szíved Ne lásson át a fátyolon A kíváncsi néptömeg.
Csak remélni tudom, hogy egy nap okom is lesz arra, hogy ezt tegyem. " "Törni-zúzni szeretett volna, hogy olyan fájdalmat okozzon a világnak, amilyen fájdalmat a világ okozott neki. " "A könny nyári zápor a léleknek. " " Sokszor a legszebb mosoly mögött van a legnagyobb fájdalom... " ememben könnyek fejembe káosz... "Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment. "(Ps. I love you) "Eljön egy pont és megszakad valami... És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. 33+ legjobb magányos idézet: Exkluzív válogatás - BayArt - Idézetek. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj. " "Már nem sírok, de a szívem vérzik belül... Már mosolygok, de a szemembe szomorúság ül.. idő után az ember megtanul akkor is mosolyogni mikor érzi hogy belül nagyon fáj... " 'Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek. A szívemet nyomja, mikor a múltba nézek.
Zsidró Tamás a menüsor elkészültéig imádkozik Szenteste - Life TV - YouTube
Az udvariasságot, tiszteletet és feltétel nélküli szeretetet is tőle tanulta. Ha értesülni szeretnél híreinkről, lépj be Facebook-csoportunkba! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #Zsidró Dominik