"Ismerjük az önök által említett beruházásról beszámoló sajtóhíreket és nyilatkozatokat. A tudomásunkra jutott információkat szakértőink meg fogják vizsgálni" – olvasható az OLAF válaszában, amelyet a lap kérdéseire küldött. Közölték: egyelőre azt elemzik, hogy az ügy az OLAF hatáskörébe tartozik-e. Gazdaság: Az OLAF még nem vizsgálja Orbán falujának kisvasútját | hvg.hu. A Népszabadság brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy a felcsúti vasúti közlekedés uniós pénzekből történő fejlesztése az Európai Bizottság figyelmét sem kerülte el, a testület azonban egyelőre az OLAF következtetéseire vár. A korábbi hírek szerint az április 30-tól közlekedő felcsúti kisvasútra nagyon kevesen vesznek jegyet. Kedden Csepreghy Nándor azt állította: a sajtóban korábban megjelent információkkal ellentétben eleve ilyen kevés utassal számoltak a beruházás tervezésekor. Szerinte a napi 2500–7000-es szám egy félreértésen alapul, a -nak a Miniszterelnökség át is küldött egy táblázatot, amelyet a pályázó A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány készített. Ebben évi tízezer utas szerepel, amelyet már Csepreghy számolt át közleményében napi 28-ra.
Jávor Benedek osztotta meg Facebook-oldalán, hogy mennyien is használták a felcsúti kisvasutat szeptemberben és októberben. Nem sokan. Októberben például hat olyan nap is volt, mikor senki sem vett jegyet a 600 millióból épült vicinálisra. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány adatai szerint a napi átlagos utasszám 15 fő körül alakul, a vonatonkénti átlag nem éri el a 8 főt. Mészáros Lőrinc a szerda esti közmeghallgatáson Felcsút egyik nagy sikerének nevezte a kisvasutat, amit szerinte mindenképpen bővíteni kell Bicske felé. A polgármester szerint idén 50-60 ezer ember járt a kisvasúton, a felcsúti stadionban, és az alcsútdobozi arborétumban.
Kósa Lajos volt egyébként az is, aki egy korábbi, a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, az önkormányzatok az uniós fejlesztési pénzek egy részét valójában saját működési költségeik fedezésére költik, mert amúgy nem jönnének ki a büdzséjükből. Az elmúlt években a kormányzati elvonások hatására ez valószínűleg csak még elterjedtebbé vált (ennek a folyamatnak a része lehet az is, hogy egyre több helyen rúgják ki és foglalkoztatják vissza közfoglalkoztatottként munkatársaikat), pedig ez elvileg szigorúan tilos. Természetesen nem csak Magyarországon vannak ilyenek. Lengyelországban például két, teljesen irreális beruházás miatt is áll a bál. Gda ńsk és Gdynia városának vetélkedése régre nyúlik vissza, így amikor a Szolidaritás szakszervezet bölcsőjéül szolgáló hajógyáráról híres Gdańsk Lech Wałęsa nevére keresztelt repülőterét uniós pénzből kibővítették, a gdyniai városatyákat ette a sárga irigység. Gdynia mellett egy régi katonai reptér van, amelyet a hadsereg ma már alig használ (viszont itt rendezik meg minden évben Lengyelország legnagyobb rockfesztiválját), így a helyi vezetés a szomszédos Kosakowo faluval úgy döntött, saját polgári repteret csinálnak a létesítményből.
A terveket a Nanavízió készítette. A Loffice új bázisa, a budapesti bohém negyed centrumában, a 8. kerületi Salétrom utca 4. szám alatti, egykori vöröslámpás ház helyén áll. Lejárt! - Home Office - Litkai Gergely önálló estje Budapest. A minimalizált ökológiai lábnyommal működő, okos épületben design irodák, hibrid munkaterek, tetőteraszra nyíló coworking iroda, kertkapcsolatos rendezvénytér, tárgyalók és coliving apartmanok kaptak helyet. Az épület terveit Paládi-Kovács Ádám jegyzi.
A járvány kezdetén home office vagy hibrid lehetőségekre váltó cégek, vállalatok láthatóan nyitottabbá váltak egy új típusú cégkultúra kialakítására, ami a zsűri véleményezése szerint néha szokatlan, egyedi, innovatív opciókkal színesítette, gazdagította az Év Irodája Díj versenyzőinek sorát. "Mintha a kényszerhelyzetből hirtelen sok pozitív, kreatív energia szabadult volna fel" – fogalmazott a zsűri az értékelés kihívásairól szóló panelbeszélgetésen. Elmondták, hogy ez minden szempontból egy rendhagyó év volt és szokatlan élmény volt úgy látni ezeket a hatalmas tereket, hogy nem töltötték meg az emberek élettel. „A home office után a munkahelyeknek az otthonnal kell felvenniük a versenyt.” - Átadták az Év Irodája Díjakat. Egy születésnapi bulihoz hasonlították az irodákat, ahol még a kivitelezés utolsó simításait követően a koronavírus miatt nem költözhettek be a dolgozók, így csak a lefóliázott számítógépek várták, hogy "megérkezzenek a vendégek". Hozzáfűzték, hogy a kezdeti tanácstalanság próbálkozásokhoz vezetett, mivel nem volt egy biztos recept ebben a helyzetben. Beépült a működésbe, hogy később is adódhat bármilyen krízis, illetve elfogadottá váltak a hibrid megoldások és az otthonosság is egy kiemelt szempontja lett a munkavállalók irodai terekbe való visszatérésének.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy másfél éve forradalmi változások zajlanak a hazai irodapiacon és a munkakultúrában. A pandémia miatt új, innovatív és fenntartható megoldások hódítanak az irodákban, a hibrid modellek előtérbe kerülnek, de még az átalakulás kellős közepén tartunk. Merre megyünk, melyek lesznek az iroda- és ingatlanpiac új trendjei? Erre keresi a választ Az Év Irodája verseny. A szervezők és a szakmai zsűri november 30-áig várják a legjobb irodák és épületek nevezéseit. Gyökeres átalakulásnak lehetünk a szemtanúi, a koronavírus járvány miatt új trendek honosodtak meg, a munkahelyek és irodaházak világában évtizedek óta nem látott változások jelentek meg, terjednek a hibrid irodamodellek, a home office tovább hódít, megújulnak az irodaterek. De még minden bizonytalan, folyamatosan zajlik az irodai élet újratervezése, új munkakultúrákat, innovatív megoldásokat és protokollokat vezetnek be. Emellett a kiskereskedelem, a logisztika, az építőipar, a lakáspiac és általában az ingatlanszektor digitalizációja megállíthatatlan, a szállodaiparban hódít az élményalapú megközelítés, miközben mindenhol a környezettudatos megoldások dominálnak.
Az Év Irodája 2020-as Design díját a TIBA Építész Stúdió irodája nyerte. "Egy olyan térre volt szükségünk, amely támogatja a saját újragondolt, hatékonyabb működésünket és képviseli azokat az értékeket és minőséget, amelyek tervezői munkánk során is fontosak. Ez ölt testet most új otthonunkban, a Gellért-hegy lábánál" - fogalmazott a TIBA a cékitűzéseiket is tartalmazó leírásban. Az Év Fenntartható Irodája 2020-ban az Agora - bp iroda lett. Célként azt tűzték ki, hogy a munkahely kiváló felhasználói élményt közvetítsen funkcióban, érzésben és dizájnban a munkavállalóknak, az érkező vendégeknek, partnereknek és jelölteknek egyaránt. Az építészeti koncepció tervet a WeWork készítette, a DVM feladata a koncepcióra épített kiviteli tervezés volt a hazai szabványokkal és előírásokkal összhangban lehetőleg az itthon elérhető termékekre alapozva. Az Év Irodája Szakmai díjat 2020-ban Dessin Design kapta. A 250 négyzetméteres iroda- és műhelycsarnok különleges adottsága, hogy természetes fény csak a mennyezetbe épített ablakokon át szűrődik be.