A kiterjesztett valóság annyira passzív. Ez a német szoftver a csökkent valóságról szól - tárgyak eltávolítása a látótérből. Látottunk valami hasonlót a fényképeknél (emlékeztetünk a Photoshop tartalomtudatos kitöltésére), de ez a szoftver minden objektumot szépen képes eltávolítani az élő, teljes mozgású videóktól. A hatás egy olyan képszintetizátorral érhető el, amely csökkenti a képminőséget, eltávolítja az objektumot, majd javítja a képminőséget. Nem tudod mi a fényszennyezés? Ebből a time-lapse videóból megértheted! - Pixinfo.com. Mindez 40 milliszekundumon belül történik, olyan gyorsan, hogy a néző nem észlel késleltetést. A kamera mozgása közben a rendszer nyomonkövetési algoritmusok és találgatások révén fenntartja az illúziót. Úgy tűnik, hogy ezt meggátolják a reflexiók; a fürdőszoba pultjából eltávolított mobiltelefon továbbra is látható a tükörben. Jelenleg a szoftver csak Windows rendszeren fut, de a Technische Universit csapata azt tervezi, hogy a közeljövőben Androidra fejleszti, ahol valószínűleg ingyenesen elérhető lesz. Lásd az alábbiakban látható varázslatos szoftvert működésben.
A python-script igen, de 2. Videóból time lapse 1. 7-es Pythont igényel -- gondolom, az exe is ezt hiányolta. Nem tudom, pythonban mennyire vagy járatos, ezért megemlítem, hogy ez nem egyszerűen a mostani 3. 6-nál régebbi verzió, hanem a nyelv egy máig is fejlesztett eltérő ágának naprakész változata. Innen tölthető le: [link] Ha sikerül beüzemelned, a megváltoztatott videót már értelmesen tudja lejátszani a VLC, és reményeim szerint már képes leszel torzítatlan részleteket menteni belőle.
Lehet, hogy nem két malomban őrölünk, de azt se mondanám, hogy ugyanabban. Én VR-videóként eddig kétféle dologgal találkoztam -- ami nem azt jelenti, hogy nincs más, hanem, hogy korlátozottak az ismereteim. Az egyik a két képre osztott sztereografikus típus. „Aki egy tízperces videóból nem veszi le, hogy az egész egy poén, azon nem tudok segíteni” – Nagy Ádám (Fókuszcsoport) és Osváth Zsolt (ZSHOW time) a Popfilterben - Hírnavigátor. Ez nyilván a VR-szemüveg két képmezejét mutatja: [link] Ha jól értem a látványt, ebben nem tudsz teljesen körbefordulni (de a torzítás alapján ítélve valamennyire igen), viszont a kettős kép a szemüvegben igazi háromdimenziós hatást eredményez. A vetítésére léteznek mindenféle programok, amelyeknek a linuxban való működtetésével nem kísérleteztem; Őszintén szólva, a szűkös mobilnetem miatt már letöltenem sem akaródzott: [link] Fogalmam sincs, hogy tudnak-e valami számodra is hasznosat, de alighanem többet, mint egy hétköznapi lejátszó. A másik megoldás a 360 fokos gömbperspektíva: [link] Ez egyetlen képmező, amely ennek megfelelően valami kütyüvel sem ad valódi 3D-képet, viszont minden irányban körbe tudsz benne forogni. A vetítésére alkalmas például a kurrens VLC-verzió.
Bevezetés, különbségek A profi fényképezőgépek mindig egy picit más piacot teremtettek, mint a középkategóriás, vagy belépőszintű modellek. Nem csak azért, mert sokkal komolyabb igénybevételre készültek és mások voltak, akik megvásárolták őket, de azért is, mert a termékciklusuk hosszabb. Míg egy belépőszintű vagy középkategóriás DSLR 2 év után kifut és jön az utódmodell, a profi szegmensben közel dupla ennyi időt tölt egy fényképezőgép. A Canon az EOS 5D sorozatában először 3-3, 5 év termékciklussal dolgozott, de az 5D Mark III ennél is tovább maradt utód nélkül. A 2012. márciusi bejelentés óta több mint négy év telt el, ami miatt a szokásosnál is jobban vártuk már a Mark IV-et. Augusztus végén aztán végre lehullt a lepel az új gépről és bizony sok-sok újdonságról számolhattunk már be akkor is. A puding próbája az evés, a fényképezőgépé pedig a fotózás. Hiába ír a gyártó szépeket és jókat egy fényképezőgépről, ha fotózásnál valami nagyon nem áll kézre, vagy nehézkes és lassú. „Aki egy tízperces videóból nem veszi le, hogy az egész egy poén, azon nem tudok segíteni” – Nagy Ádám (Fókuszcsoport) és Osváth Zsolt (ZSHOW time) a Popfilterben | Listen via Hubhopper. Jóllehet, ilyet a Canontól nem tapasztaltunk, pláne nem utódmodell esetében, azért így is nagyon vártuk az éles bevetést.
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (rövid neve: SZTE GTK) 1999-ben lett önálló egyetemi egység. Története [ szerkesztés] A szakalapításról szóló miniszteri határozat dátuma 1993. július 13., [1] a képzés 1994. szeptemberében indult meg. 1995. november 20-án az Egyetemi Tanács határozata nyomán megalakult az SZTE ÁJTK -án Közgazdasági Tanszékcsoport. [2] Első kinevezett vezetője dr. Farkas Beáta lett. A sikeres akkreditációs eljárás után 1999. július 1-én alakult meg a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara. A kar dékánjai voltak [ szerkesztés] Prof. Gazdaságtudományi kar szeged 3. Dr. Farkas Beáta (1999–2005) Prof. Hetesi Erzsébet (2005–2011) Dr. Vilmányi Márton (2011–2017) Dr. habil.
Felsőoktatási szakképzések Ha a hangsúly a minél gyorsabban megszerezhető tudáson van, akkor a felsőoktatási szakképzés a jó választás. Alapképzések A közgazdásszá válás első lépcsőfoka az alapképzés: alapos tudás, sok gyakorlat. Mesterképzések A GTK mesterképzései azoknak szólnak, akik a legtöbbet akarják kihozni a felsőoktatásból. Gyakorlati ismeretek felsőfokon, hogy a karrier minél jobban indulhasson. SZTE Gazdaságtudományi Kar – Wikipédia. Doktori képzés Képzés a legjobb mesterdiplomával rendelkezőknek – a nappali tagozaton, szeptemberben induló doktori képzés a felsőoktatás "magasiskolája". Szakirányú továbbképzések Gazdasági ismeretek diplomásoknak – a szakirányú továbbképzések révén még piacképesebb a korábban megszerzett tudás.
SZÁMVITELI TANÁCSADÓ, 2. pp. 33-36. ISSN 2060-4076 Responsible Innovation and R&D&I Controlling. Faculty of Economics and Business Administration, University of Szeged, Szeged, Magyarország, pp. 101-120. Dusek Tamás and Lukovics Miklós: Az ELI és az ELI Science Park gazdasági hatásvizsgálata. TERÜLETI STATISZTIKA, 54 (3). pp. 202-219. ISSN 0018-7828 E Elekes Zoltán: Related Variety Research in Regional Economic Development. Crisis Management and the Changing Role of the State. Faculty of Economics and Business Administration, Szeged, Magyarország, pp. Gazdaságtudományi kar szeged hungary. 169-178. ISBN 978-963-306-340-8 G Gyurkovics János and Lukovics Miklós: Generations of Science Parks in the Light of Responsible Innovation. Faculty of Economics and Business Administration, University of Szeged, Szeged, Magyarország, pp. 193-208. H Hetesi Erzsébet and Révész Balázs: "Marketing megújulás": Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája. SZTE GTK, Szeged, Magyarország. ISBN 9789633063125 Huszár Sándor and Prónay Szabolcs and Buzás Norbert: Egyetemi kutatók attitűdje a találmány hasznosításra vonatkozóan.