A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH) 2). A kalcium-oxid ( CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat. A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO 3) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO 2) bomlik. Gipsz (kalcium-szulfát) mint kötőanyag, tulajdonságai, stukkó és vakológipsz. A folyamat 825 °C fölött megy végbe. [1] CaCO 3 ↔ CaO + CO 2 A folyamat reverzibilis. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást. A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos. Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák: Víz és szennyvíz tisztítása során a lebegő részecskék kicsapatására, valamint a savas kémhatás ellensúlyozására alkalmazzák Számos esetben a nátrium-hidroxid helyettesítésére használják. Mi a hétköznapi neve annak a vegyületnek, melynek vegyi képlete Fe2O3?. Biológiai felszívódása könnyű, ezért akváriumokban és terráriumokban kalcium bevitelére alkalmazzák A vegyiparban kalcium-sztearát előállítása során is alkalmazzák. Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E526 néven. Előfordulhat borokban, egyéb alkoholos italokban, sajtokban, kakaóban, fagyasztott élelmiszerekben, zöldségekben, valamint szárított halakban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis nagyon kis mennyiségben alkalmazható. Töltőanyagként kőolajszármazékokban, festékekben, gombaölő szerekben előfordulhat. A gyógyszeripar erős antimikrobiális és csontregenerációt serkentő szerként alkalmazzák.
Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik. [2] Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert. A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH) 2. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul elő. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Mi az égetett mész vegyjele?. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is előállítható. 512 °C-on elbomlik. [2] Vízben oldva erősen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul.
Falazás és habarcs készítés Mégis, az elmúlt évszázadokban falazáskor vagy habarcs készítéséhez gyakran használták a gipszet kötőanyagnak, akár adalékanyagként is. Ez különösen azokban a régiókban jellemző, ahol a gipsz nagyobb mennyiségben fordul elő. Ilyenkor a kalcium-szulfát reakcióba léphet a cement aluminátfázisával, így képződik az igen magas kristályvíztartalmú kalcium-szulfátaluminát. Ez az anyag ettringitként talán ismertebb (vagy a köznyelvben cementbacilusként), és ha a szulfát kioldódik belőle, az súlyos károkhoz vezethet. Ettringitet először a németországi Ettringen helységben találtak a bazaltlávában. Az ettringit finom, selyemfényű, tűszerű kristályokat képez, és azáltal jön létre, hogy a cement trikalcium-alumináttartalma kalcium-szulfátot (gipszet) köt meg: A keletkező kristályos szerkezetű triszulfátnak, mivel tetemes mennyiségű kristályvizet köt meg, lényegesen nagyobb a térfogata, mint az eredeti szilárd anyagoknak, amelyek a helyén keletkeznek. A kristályosodási nyomás jelentős feszültséggel terheli a környezetet, ez pedig elősegíti az anyagok szétroncsolódását.
Az építőipari gipsz fajtájának megfelelően a töltőanyagokat is beadagolhatják már a gyártás során. Erre a célra elsősorban perlitet, mészkőőrleményt és mészhomokot használnak. Gipszek felhasználása A gépi vakológipszet beltéri vakolatok készítéséhez használják, a kívánt rétegvastagságtól függően egy vagy két rétegben viszik fel, vakológép segítségével. A kézi vakológipsz ezzel szemben manuális feldolgozásra készül. Egyrétegű, problémás alapzatra felhordott beltéri vakolatok készítésénél használják. Az illesztőgipszet a gipszkarton elemek illesztéséhez, míg a fugázógipszet ezek összekötéséhez használják a falakon. Spatulyázógipszre a gipszkarton elemek (falak, mennyezetek), ül. betonfödémek és porózus betonból készült falazatok spatulyázásánal van szükség. A cement mint kötőanyag: portlandcement, transz, timföldcement A kalcium-karbonát (mész) mint kötőanyag
Megkülönböztethetők gyárilag adalékolt és gyárilag nem adalékolt gipszek. Stukkógipsz A stukkógipsz a kalcium-szulfát-dihitrát (CaS0 4 2H 2 0) dehidratációs termékét jelenti, kis hőmérsékleten állítják elő, ilyenkor elsősorban a β-félhidrát keletkezik. Stukkógipszet elsősorban gipszkartonlapok és gipszből készült építőelemek, ill. gipszstukkók készítéséhez használnak, továbbá beltéri vakolatok készítéséhez, rabicoláshoz. Vakológipsz A vakológipsz a kalcium-szulfát-dihitrát (CaS0 4 2H 2 0) kis és közepes hőmérsékleten történő hevítésével keletkezik, a folyamatban P-félhidrát és anhidrit II keletkezik. Vakológipszet beltéri vakolatok előállításához és rabicolási munkálatokhoz használnak. A vakológipsz megszilárdulása hamarabb indul be, és mégis, ennek ellenére hosszabb időn keresztül feldolgozható, mint a stukkógipsz. A gyárilag adalékolt építőipari gipszek – a tényleges kötőanyag tömegét tekintve – döntő mértékben stukkógipszből és/vagy vakológipszből állnak, amelyekhez már a gyártás során additív anyagokat adagoltak, miáltal célzottan értek el bizonyos kívánt tulajdonságokat.
Mivel a reakcióban kiszorító ásványok keletkeznek, a helyreállítás kivitelezése előtt feltétlenül ismernünk kell a fal gipsztartalmát. A falakba gyakran fecskendeznek cementpépet és mikrocement-szuszpenziókat, hogy növeljék a szilárdságot, ill. hogy kitöltsék az üregeket, ezáltal útját állják a kapillárisán felszálló nedvességnek. Ha nem ismert a falszerkezet gipsztartalma, akkor gipszálló (tehát aluminátban szegény) kötőanyagot kell használni (létezik speciális szulfátálló cement). Így elkerülhetők a későbbi kiszorító effektusok. Ugyanez érvényes a gipszhabarcsból készült vakolatok és a homlokzatok stukkódíszeinek javításánál is. Az ettringitképződés okozta felszíni károk, amelyek akkor keletkeznek, ha túl friss betonfelületeket vakolnak be gipsztartalmú vakolattal vagy spatulyázómasszával, az utóbbi években a tapadóhidak egyre elterjedtebb alkalmazásának köszönhetően mindinkább visszaszorultak. Az építőipari gipszeket a DIN 1168 szabvány szabályozza. A szabvány ismerteti az építőipari gipszek egyes fajtáit és a velük szemben támasztott követelményeket.
A celózia vagy magyarparéj (Celosia) nemzetség a disznóparéjfélék családjába tartozik. A növénynemzetség fajai közül az ezüst celózia (Celosia argentea) a legismertebb, melynek különféle változatait tartjuk egynyári dísznövényként. A celózia rendkívül látványos, hangsúlyos virágú növény, mellyel gyakran találkozhatunk a közterületek virágágyásaiban is. Leggyakoribb a tollas celózia, a tarajos celózia és a bíbor celózia, a továbbiakban ezeknek a gondozását mutatjuk be részletesen. A tollas celózia gondozása Kép forrása: A tollas celózia, tollas kakastaréj vagy magyarparéj (Celosia argentea var. plumosa) a trópusi területeken honos, hazánkban egynyári dísznövényként tartott növény. Díszítőértékét tollszerű, élénkpiros, sárga és narancsszínű virágai adják. Bibor celosia gondozasa . Levelei sötétzöldek, lándzsaszerűek. Kb. 30 cm-es magasságig nő, bokros növekedés jellemzi. A tollas celózia kifejezetten igényli a napot, napos helyen virágzik legszebben, ültethetjük virágágyásba és teraszra is. Mivel számára nélkülözhetetlen a napfény, világos, napos helyet válasszunk számára.
Ha egy másik lyukat is látsz rajta, ami nagyobb, akkor abban is biztos lehetsz, hogy már elhagyta a cseresznyét. Ha ugyanis jóllakott, akkor kifúrja magát a gyümölcsből és a földre esik. Ott bebábozódik és áttelel. A következő év májusa körül a bábból kifejlődnek a cseresznyelegyek, amelyek ismét rárepülnek a fára és minden kezdődik elölről. A cseresznyelégy nem csak azért veszélyes kártevő, mert megeszi az általunk is kívánt gyümölcsöt. A lyukas cseresznyeszem kiváló táptalaja a moníliás gombabetegségnek, ami ilyenkor másodlagosan károsíthatja a cseresznye- és meggyfákat. Hogyan védekezzünk ellene? A cseresznyelegyek ellen vessük be a feromoncsapdákat. Bíbor Kasvirág Gondozása. Ezek sárga színű, ragadós lapok, amelyeket a faágakra kell erősíteni. Magukhoz vonzzák a legyeket, amelyek beleragadnak a csapdába. A lapokat a cseresznye sárgulása előtt kell kitenni a fákra. A lombkorona magasságának minden méterére jusson 1-2 db csapda, még a fa tetejére is! Ez a mi kertünkben szinte kivitelezhetetlen, mert a cseresznyefánk óriásira nőtt.
A celózia vagy magyarparéj nálunk elsősorban egynyári dísznövényként ismert. Többféle változata létezik, a kertészetekben leggyakrabban a tollas celóziát, a bíbor celóziát, valamint a tarajos celóziát találjuk meg. Mexikóban, Dél-Amerika északi részén, Afrikában, Nyugat-Indiában, Dél-, Kelet- és Délkelet-Ázsiában is közkedvelt növény, ám ezeken a tájakon nem elsősorban dekorációként funkcionál. Fogyasztják leveles zöldségként, de gyógynövényként is használják, többek között gyulladások, illetve hasmenés enyhítésére, valamint sebgyógyításra és bőrbetegségek ellenszereként, sőt, cukorbetegség kezelésére is. Tarajos celózia (Celosia Cristata) Teljes útmutatója - Kertszepites.com. A legnépszerűbb színváltozat (Fotó: Getty Images) Sárga, narancspiros vagy bíborszínű virágaival a balkonok és a kertek figyelemfelkeltő dísze lehet. A fényt és a meleget kedveli, épp ezért tavasz végén, nyár elején érdemes kiültetni, napos vagy legfeljebb félárnyékos helyre, jó vízáteresztő, kissé homokos, szerves anyagokban gazdag talajba. Tollas celózia (Fotó: Getty Images) Ahhoz, hogy szépen fejlődjön és bőségesen virágozzon, a földjét állandóan nedvesen kell tartani, azonban öntözéskor ügyelni kell arra, hogy csak a tövébe kerüljön víz, a leveleire és a virágaira ne, illetve, hogy pangó víz ne maradjon alatta, azt ugyanis a gyökerei nem viselik el.
A celózia nagyon elterjedt dísznövény, a közterületek virágágyásaiba is nagyon gyakran ültetik ezt a látványos, kissé harsány megjelenésű növényt. Ebben a bejegyzésben 3 celózia fajt mutatok be neked képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt. 1. Tollas celózia (Celosia argentea var. plumosa) bemutatása, gondozása Kép forrása: Flickr / Szerző: Lotus Johnson / Licence: CC BY-NC 2. 0 A tollas celózia, magyarparéj vagy tollas kakastaréj (Celosia argentea var. plumosa) a Föld trópusi területeiről származik. Hazánkban egynyári dísznövényként tartjuk, eredeti élőhelyén évelő. Igazán feltűnő látvány tollszerű élénkpiros, sárga és narancs színű virágaival, melyet a lándzsaszerű, sötétzöld levelek ellensúlyoznak. Nem túl magas, nagyjából 30cm-es magasságot elérő dísznövény, melyet bokros növekedés jellemez. A tollas celózia igazi napimádó növény, virágai ilyen fekvésben a legszebbek, ezért napos virágágyásban vagy teraszon egyaránt jól mutat. A tollas celózia nagyon szereti a fényt, ezért mindenképpen meleg, és napos helyet keress számára.
A virágok akár 8 hétig is eltarthatnak, és grammonként akár 1500 magot is termelhetnek. Körülbelül 7-30 cm szélesek. Összességében a tarajos celózia alacsony növekedésű növény, de néha elérheti a 30 cm-es csúcsmagasságot is, hasonló terjedelem mellett. Tarajos celózia gondozása Mivel a tarajos celózia fogékony a gombabetegségekre, fontos, hogy jó vízelvezetésű talajba ültessük, lehetőleg olyan helyre, ahol minimálisan vagy egyáltalán nem kap árnyékot. Ami a páratartalmat illeti, ez az ellenálló növény száraz és nedves környezetben egyaránt jól érzi magát. Mivel egynyári növény, a tarajos celózia csak körülbelül 3 hónapig él. Bár trópusi növényről van szó, hidegebb éghajlaton is termeszthető, ha a növekedését a meleg nyári hónapokkal szinkronizáljuk. Hőmérsékelt Az optimális növekedés érdekében törekedni kell a 16 °C-os átlagos talajhőmérséklet fenntartására. Érdemes némi erőfeszítést tenni a talaj szerves anyagokkal való dúsítására. Az érett növényeknek legalább 8 órányi közvetlen napfényre van szükségük.
Kasvirág Gondozása Dracéna gondozása Minden, amit tudni kell a kasvirág gondozásáról, neveléséről, jótékony hatásáról Calathea gondozása Hogyan gondozzuk a kasvirágot (Echinacea)? - Gyógynövények - Konyhakert Tőosztást csak olyan növényeken végezzünk, amelyek már legalább három éve vagy ennél több ideje a földben vannak. A fiatalabb kasvirágok esetén valószínűsíthető, hogy még nem fejlesztettek ki olyan gyökérzetet, amely eléggé megtermett lenne a tőosztáshoz. A tőosztás gyakoriságát három-négy évben szabjuk meg. A bíbor kasvirág magról való ültetése a kezdő kertészek számára sem bonyolult eljárás, míg a tapasztalt kertészek számára a kasvirág egyszerű gondozása jelenti a legnagyobb előnyt. A bíbor kasvirág gondozása Miután a bíbor kasvirágot elültettük és az szépen meg is gyökeresedett, egyszerű megtanulni az ezt követő gondozását. Azokban az időszakokban, amikor a csapadékmennyiség szokásos, nincs szükség a külön öntözésére. A bíbor kasvirág szárazságtűrő, így a hosszú, száraz nyári hónapokat is jól viseli.