Meddőség A férfiaknál a keresztbe tett láb - főleg szűk nadrágban - káros lehet a spermákra, mivel ebben a pózban a lágyékrész hamar felmelegszik. Ahhoz azonban, hogy ez a hatás valóban érezhető legyen, órákon át kellene ugyanabban a pózban ücsörögni, ami nem gyakran fordul elő. Néhol illetlenség Vannak olyan országok és kultúrák is, ahol a láb keresztbe vetése egyszerűen illetlenségnek számít, vagy az alacsonyabb osztályhoz való tartozást jelzi, egyes ortodox vallások pedig egyenesen megtiltják ezt a pózt a templomokban.
Az ősi közép-amerikai civilizációk kapcsolatát mind ez idáig homály fedte. A legújabb felfedezésekből azonban kiderül, milyen viszony fűzte egymáshoz a majákat és az aztékok elődeit. A 3, 2 km hosszú Holtak sugárútja vezet a Hold-piramishoz A kétezer éves Teotihuacánnak, a nyugati félteke első metropoliszának eredete régóta foglalkoztatja a régészeket. A város 21 km2-es területét beborító piramisok a mai Mexico Citytől 40 kilométerre északkeletre fekszenek, s maguk az aztékok sem tudták, kik lakhatták a valaha nagyszerű települést, amely romjainak ők az Istenek városa nevet adták. Annak ellenére, hogy Teotihuacán virágkora egy időre esett a Dél-Mexikó és Guatemala dzsungeljeiben kialakuló maja kultúra korai szakaszával, az archeológusok mindezidáig fontosnak tartották hangsúlyozni a két kultúra közti különbségeket, és csekély bizonyítékát látták a maják és Teotihuacán lakói közti kapcsolatnak. Keresztbe tett láb lab 77. A helyszínen folyó ásatások során azonban a régészek nemrég a Hold-piramis feltárásakor olyan nyomokra bukkantak, melyek egyértelmű bizonyítékai a város arisztokratái majákhoz fűződő kapcsolatának.
Mi több, hasonló helyzetben eltemetett holtak sírjait is feltárták a guatemalai hegyek közt Kaminaljuyu romai közt. "A felfedezés azért jelentős, mert most először került a kezünkbe olyan emlék, ami egyértelműen a maja uralkodó osztály és Teotihuacan népének kapcsolatára utal" - mondja Sugiyama. Mindhárom sírban talált ember férfi, akik a becslések szerint halálukkor 50 évesek lehettek, és testüket gazdagon borították ékszerek. "A három férfin Teotihuacán száz éve folyó feltárása során soha nem látott mennyiségű ékszert, díszítést találtunk" - hívja fel a figyelmet Sugiyama. Nagy kérdés, hogy kik is lehettek ezek az emberek. Egy férfi miért ül keresztbe tett lábbal?. A japán kutató úgy véli, könnyebb lenne a dolguk, ha csupán egyetlen ember sírját találták volna, mert akkor nyilvánvaló lenne a feltevés, hogy egy uralkodó, de legalábbis a királyi házból való személy nyughelyére bukkantak. Ráadásul könnyen meglehet, hogy az ásatások során további sírokat találnak a Hold-piramis belsejében. A teotihuacáni Hold-piramis feltárása 2002. október közepe óta Sugiyama egyéb kötelességei miatt szünetel, s várhatóan csak 2003 augusztusában folytatódik, a rejtély megoldására tehát még várnunk kell.
Képesek legyünk a kozmikus isteni energiát magunkon átengedni, lehívni az égből, s az ég és a föld között kapcsolatot teremthessen a testünk. Közben mantrázzunk, hogy istenem, add, hogy én lehessek a isteni energia közvetítője. Odafentről ilyenkor a fejünk búbján lévő gyermeki lukon, az agyunk lágyánál bejön az energia, a testünkön folyik keresztül és a lábunknál távozik. Ha nem rakjuk keresztbe! Nem bejön, és kimegy, hanem folyni kezd keresztül, ami nagyon fontos, hogy ez az energia lehívódik. Nem szivárog, beszívod, átitat, nem. Ez itt van. A testünk segítségével, felhasználva a gondolatunkat, megjelenik és tényleg. Áramlik. Ha nem rakjuk keresztbe a lábunkat. Keresztbe tett láb lab hormon. Viszont jó keresztbe rakni. A térd körül mégis keletkezik egy feszült érzés, a keresztbe rakott láb alatt, mintha a térdnél a jobb láb ki lenne kissé csavarodva, a bal persze egyenesen van, neki semmi kivetnivalója nem lenne ezzel, de a jobb térd csavart. Nem rossz ez a csavartság, megszokható, még szerethető is talán, de egy idő után kívánkozik egy ellenkező irányú csavarás.
Testünk beszél, kommunikál, megmutatja érzéseinket, benső világunkról is megmutat egyest mást. Figyeljük csak meg.
Télapóka Télapóka juj, juj, juj, az arcunkba havat fúj! Szakállából szerteszét rázza a sok hópihét. Nem baj, nem baj, ez a jó, rázd a havat, Télapó! Devecsery László: Szakállából havazik Hull a hó: szélben száll, Télapó errejár. Errejár, errevár, puttonya is telve már. télben jár: Szakállából havazik- el sem áll hajnalig, s az is lehet tavaszig. Tóth Anna: Télapó Erdő szélén áll egy kunyhó, ezüstösen csillogó, öregbácsi lakik benne, úgy hívják, hogy Télapó. Sürög-forog reggel óta, várják már a gyerekek, zsákjában van ajándéka, szívében a szeretet. Alkonyatkor csilingelve útnak indul szánkóján ablakokban kiscipőcskék tündökölnek, bárhol jár. Hogyha alszol, s ajándékot visz neked a Télapó, betakar, ha ágyacskádról lecsúszott a takaró. Iványi Mária: Szép a tél... Szép a tél, zúg a szél, Télapó is útrakél. csillanó, jöjj el, várunk, Télapó! Rövid karácsonyi versek kisgyermekeknek BABAJÁNDÉK Szülőknek és gyerekeknek. Itt van már a Télapó, tele van a zsákja, mosolyog az arca, örömünket látva. Énekeljük néki, senki nem vár biztatásra, úgy búcsúzik tőlünk: a viszontlátásra!
Czeglédy Gabriella: Télapó az úton Szarvas húzza szélsebesen Télapóka szánkóját. Száguld a nagy hómezokön, el is hagy már hét határt. Ajándékok szépen, sorban a hatalmas zsákokban. Télapóka becsempészi a cipokbe suttyomban. Sietos az útja nagyon, rövid már az éjszaka. Várja ot az ablakokban még sok üres kis csizma. Vissza a levltr oldalra
Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? - Honnan jöttél Télapó? - Hóországból, hol a hó hegyvastagnyi takaró, a tenger meg hat akó. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. Kibélelte bundával, hogy az úton ne fázzam. Szarvasomat befogtam, szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad, szél se érjen utánad. " Meseország (világos) Hóországgal határos. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Szerencsémre nyitva volt, útközben egy mesebolt. Jöttek elém tündérek, megkérdezték mit kérek. Gyerekdal: Hull a pelyhes Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves télapó. Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll. Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró. Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg télapó! Nagyszakállú télapó, jó gyermek barátja. Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja. Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik. Megtölti a télapó, ha üresen látja. Téli mondókák, karácsonyi dalok, versek gyerekeknek - Mesélő Jelek™ Babajelbeszéd Program - hatékony kommunikáció babáddal már a beszéd előtt!. Pattanj pajtás Pattanj pajtás, pattanj Palkó, nézd, már nyílik ám az ajtó, Kinn pelyhekben hull a hó, s itt van, itt a télapó. Meg-megrázza ősz szakállát, puttony nyomja széles vállát, Benne dió, mogyoró, itt van, itt a télapó.
Mikulásvárásra, télhívogatásra, szép reggelekhez, meghitt családi vacsorákhoz, de fáradt estéken is - szívmelengetésül Csányi György: Télapó kincsei "Télapó! Télapó! Hol van a te házad? Ki adta? Ki varrta báránybőr subádat? Meleg, jó szívednek honnan van a kincse? Zimankós hidegben van, ki melegítse? " Szánomat szélsebes három pejkó húzza, kucsmás fenyők között kanyarog az útja. Nagy piros szívemnek jóság a kilincse, s édesanyák mosolygása a legdrágább kincse. Hidegben nem fázom egyetlenegyszer sem: az ő bársony pillantásuk átmelenget engem. Devecsery László: Jön a Mikulás A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikulás-váró versek, amiket imádnak a kicsik: könnyen megtanulható mondókák - Gyerek | Femina. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik. Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben tele tömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át.
Lassan lépked, Mély a hó - Siess jobban Télapó! Csorba Győző: Hó-hívogató De jó volna ha volna ha hó hullna halomba ha már fű sincs levél se betakarna a tél mindent fehérbe Kétkarácsony utolján ünnepnapok kihunytán fakó végén az évnek de jólesne kevés derű a szívnek Hét álló nap havazna? Ha tenné is mi haszna? A hó alól csak-újra az a csúf sár a hó alól kibújna Kevés derű mi lenne? Szépségtapasz a sebre Alatta mint előtte ami sajgott úgysem engesztelődne Azért mégis ha így is ha ez csöppet segít is de jó volna ha volna ha a friss hó falut-várost bevonna. Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon, ablak alatt Álldogál egy fura alak Hóból van a keze, lába, Fehér hóból a ruhája, Hóból annak mindene, Szénből csupán a szeme. Vesszőseprű hóna alatt, Feje búbján köcsögkalap. Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó Betemet a nagy hó erdőt, mezőt, rétet, mindent, mint a nagyanyó haja, hófehér lett. Minden, mint a nagyapó bajsza, hófehér lett, csak a feketerigó maradt feketének. Kányádi Sándor: Feketerigó Ablakomban nagy a hó, halihó!
- ott sétálgat egy feketerigó. Jár a szeme: oda néz, ide néz: sétálgat, mint egy igazi zenész. De most nekünk nagy a hó, halihó! - nem fuvoláz a feketerigó. Egyet-kettőt csitteget, csetteget, kifizeti ennyivel a telet. Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején. Fehér kucsma van a fején. A hátán meg fehér suba. Készülődik a faluba. Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. Nem is ugrálsz, araszolsz, hóesésben vacakolsz. Fölfújtad a tolladat, ázott pamutgombolyag. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. Mondóka Ha-ha-ha havazik, He-he-he hetekig, Hu-hu-hu hull a hó, Hi-hi-hi jaj de jó! Zelk Zoltán: Hóember Csillog a fákon a zúzmara, ragyog, mint az ezüst, s repül a sivalkodó szélben akár a por, a füst. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat, mint agyagot, készül a hóember. Szénből, kavicsból kap szemeket, hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen szépek az ezüst téli fák.
Oly fehér a rét, a róna, mintha porcukorból volna, Nagy pelyhekben hull a hó, csakhogy itt vagy télapó. Télapó itt van Télapó itt van, hó a subája, Jég a cipője, leng a szakálla. Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág. Két szarvas húzta, szán repítette, Gömbölyű zsákját százfele vitte. Osvát Erzsébet: Búcsúzik Télapó Csomagol Télapó, Lejárt az ideje. Tenger sok a dolga, kapkod, fő a feje. Maradt egy kis hó még, jól becsomagolja: - No, most már indulok - Csendesen mormolja. Messzire kísérik a szarkák, verebek. Cserregik, csipogják - Télapó, ég veled! Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó Hull a hó, hull a hó, mennyi apró télapó! Igaziak, elevenek, Izgő-mozgó hóemberek. Nagykabátjuk csupa hó. Honnan e sok télapó? Kik ezek, Mik ezek az apróka Télapóka - emberek? Óvodások mennek sorba, záporozó, habos hóban. Sarkady Sándor: Télapó Hegyen, völgyön Mély a hó, Lassan lépked Télapó. Ősz szakállán Dér rezeg, Messzi földről Érkezett. Kampós botja Imbolyog - Puttonyában Mit hozott? Mindenféle Földi jót; Dundi diót, Mogyorót.