Szeptember elején már egyre jobban érezni a friss őszi levegőt, amely éjszakánként fokozatosan hűl le. Jönnek az első fagyok, így már szedhető a csipkebogyó, miközben […] A ribizlinek két fajtája van, az egyik a piros a másik pedig a kerti változat. Ezeknek a metszése eltér egymástól, így először azzal érdemes tisztában […] A nektarin egy viszonylag újfajta faj, amely a szilva és az őszibarack kereszteződéséből jött létre. A növény nagyon kedvelt a gyermekek körében, hiszen nem szőrös, […] A cseresznyefa hazánk egyik legkedveltebb növénye, hiszen az elsők között terem a nyár eleji időszakban. Ízletes gyümölcséből számos étel készíthető, így fogyaszthatjuk pite formájában, fagyasztott […] A szilvafa metszése minden évben fontos kerti feladat, mindegy, hogy öreg fáról vagy fiatal csemetéről van szó. Ekkor állíthatjuk be a korona leendő formáját, befolyásolhatjuk […] Egy körtefa metszése még egy profibb kertész számára sem egyszerű. Egy kezdőnek hatalmas kihívás lehet egy körtefa lombjának alakítása, a száraz és régi ágak lemetszése […] A diófák rendkívül fontos része a kertnek.
A megfelelő őszi metszés nagyon fontos ahhoz, hogy a következő évben szép és ízletes gyümölcsöket kapjunk. Ha minden ágat és hajtást meghagyunk a fán akkor is lesz termés egy ideig, de sokkal kisebbek és kevésbé ízletesek. Kovács Erika * * * Ingatlanvásárláson gondolkodik? A teljes futamidő alatt több millió forintot spórolhat egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelen, ha jól választ bankot. Hasonlítsa össze különböző pénzintézetek fix és változó kamatozású ajánlatait a és a Bank360 közös hitelkalkulátorával!
Ezeket a lassan növekvő példányokat régebben még faanyagként is használták, míg a terméséből olajat nyertek. Nagy előnyük, hogy […] Őszibarackfákkal nagyrészben az enyhébb klímával rendelkező, védett fekvésű országrészben találkozhatunk. Legtöbbször a borvidékek körzetében maradnak meg legnagyobb eséllyel. Metszését a legtöbb gyümölcsfához hasonlóan tavasszal kell […] A gyümölcsfák metszése nem igényel nagy szaktudást, a legtöbb esetben házilag könnyen megoldjuk az éves gondozást. Az almafa esetében elmondható, hogy a koronát alkotó ágak […] A gyümölcsfák metszése könnyűnek tűnhet, ám ez közel sem így van. Nem mindegy, hogy melyik fát mikor és hogyan frissítjük fel, ami elősegíti a termékmennyiség […]
Igényelhető-e visszamenőlegesen? A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. (A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. ) Lehet-e a CSED mellett munkát végezni? Nem, a csecsemőgondozási díj mellett nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj. Változást hozott az új év a keresőképtelenségi igazolások kiállításával kapcsolatban, ami orvosainknak jelent nagyobb adminisztrációs terhet. A keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként kell elbírálni, mivel ha több jogviszonya is van egy személynek, nem biztos, hogy mindegyikben keresőképtelennek minősül. Például, ha egy munkavállaló eladóként dolgozik egy üzletben, ahova lábtörése esetén nem tud bejárni dolgozni, de másik munkahelyén (vagy egyéni vállalkozóként) informatikusi munkakörben nem okoz neki problémát otthonról ellátni feladatait, csak eladói munkaköréből adódóan fog táppénzt igényelni.
Főállású katás, vagy szja szerint adózó vállalkozóként megfizetik ugyanis azokat az adókat, illetve járulékokat, amelyek alapján járhat ez a fajta egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. A táppénznek is megvannak a jogosultsági feltételei [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény ( Ebtv. ) 43–49. §), és amennyiben ennek a vállalkozó megfelel, akkor keresőképtelenség esetén táppénzt vehet igénybe. Az egyéni vállalkozó a táppénz-, csed- és gyedigényét az erre a célra rendszeresített "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon tudja benyújtani. Csakúgy, mint a munkavállalók esetében, papíralapú ügyintézés, beküldés nincs, kizárólag elektronikus formában lehet ellátási igényt benyújtani [Ebtv. 61. § (5)]. A kitöltött igénybejelentést a mellékletekkel az egyéni vállalkozás székhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, budapesti vagy pest megyei székhely esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani.
Ez alapján fogják tudni megkülönböztetni az adott jogviszonyból történő táppénz igényt. Hol és hogyan igényelhető? – Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" elnevezésű nyomtatványon. Nyomtatvány kézi kitöltése: innen letölthető Nyomtatvány gépi kitöltése: itt található – Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó), az ellátás iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be az egészségbiztosítóhoz az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű elektronikus nyomtatványon, amely innen letölthető. – A csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel egyidejűleg már a gyermekgondozási díj (GYED) iránti kérelmet is be lehet nyújtani a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon. Korm. rendelettel Külső hivatkozások [ szerkesztés] Nemzeti Jogszabálytár Könzponti Statisztikai Hivatal Magyar Közlöny Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
Az a kérdés, hogy meddig lehet valaki táppénzen, manapság egyre kevesebb dolgozót érdekel, ugyanis egyre kevesebben tehetik meg, hogy betegség esetén otthon maradjanak táppénzen. Ennek egyszerűen az, az oka, hogy a munkavállalók nem merik megkockáztatni, hogy távollétük alatt felmondjanak nekik. Sajnos, a félelmük nem alaptalan, ugyanis sok munkáltató nem tűri el, hogy a dolgozóik betegség címén otthon maradjanak, hanem azonnal leépítéssel fenyegetőznek. Mindezek ellenére, azért sokan kénytelenek mégis igénybe venni a táppénz lehetőségét, ugyanis súlyosabb betegségek esetén alkalmatlanok a munkavégzésre. Nézzük is meg, hogy meddig lehet valaki táppénzen. Amit legelőször tisztáznunk kell, az nem más, mint hogy elválasztjuk egymástól a betegszabadság, és a táppénz fogalmát, amelyeket sokan összekevernek. A betegség első 15 napjára ugyanis betegszabadság jár, amely időre az ellátást a munkáltató fizeti. Amennyiben a betegség elhúzódik, és meghaladja a 15 napot, akkor a 16. naptól jár táppénz a munkavállalónak, amely időre az ellátást, az egészségbiztosítási pénztár fizeti.