Veled Ugrás a menüre Ugrás A tartalomhoz Készülékek egyéb eszköz Szolgáltatások Kedvezményes csomagajánlatok Ugrás a következő főmenüpontra Magenta 1 egyéb szolgáltatásunk Ügyintézés Számlaügyek, feltöltés Ugrás a következő főmenüpontra Számlabefizetés Számlaismertető Számlatartozás Számlareklamáció Fórum Elérhetőségek bővebben Segíthetünk valamiben? Gyakori keresések Domino adategyeztetés Samsung telefonok Huawei telefonok HBO Max Meghatalmazás szerződéssel kapcsolatos ügyintézéshez Keresés English Lakossági Üzleti Nagyker Rólunk Karrier Karrier
Ha mindenki kifizetné a havi számláját, akkor a Netflix bevétele sokszorosára nőhetne, így a megúszós megoldás rengeteg pénztől fosztja meg őket. Ez persze elmondásuk szerint a minőség rovására is megy, hiszen a többszörös büdzséből jelentősen több és jobb minőségű produkció születhetne. Új megoldást tesztelnek Jelenleg Chilében, Costa Ricán és Peruban is új módszert tesztelnek. Ennek alapján, az előfizetéshez hozzáadhatnának egy plusz felsznalót – minden előfizetés esetében maximum kettőt –, akivel egy jelképes összegért hivatalosan is megoszthatnánk az előfizetésünket. A cégnek egyébként nem okozna nagy fejtörést kiszúrni, kik azok, akik tilosban járnak, hiszen egy algoritmus könnyen kigyűjti azokat a felhasználókat, akik más háztartásban élőknek adják át a fiók használati jogát. Netflix előfizetés telekom internet. Így akár már holnaptól betilthatnák ezt a működést, a Netflix mégsem meri ezt meglépni, hiszen így rengeteg fizetős felhasználónak okoznának kellemetlen perceket, akik félő, hogy elpártolnának tőlük. A verseny pedig így is kiélezett, az HBO max megjelenésével nagyobb, mint valaha.
Az elmúlt évek sikerének tekintjük, hogy Telekom TV előfizetők egyre nagyobb része fogyaszt e legális szolgáltatások igénybevételével tartalmakat, filmeket, sorozatokat az IPTV, illetve a TV GO platformjainkon keresztül. A Telekom elkötelezett amellett, hogy előfizetői megfizethető áron tudjanak legálisan tartalmat fogyasztani. (A MoziKlub önállóan is elérhető, illetve 2018. őszétől már a Szuper Családi Mozi csomag részeként. Készülékbeállítás - Telekom TV SmartBox Beltéri egységek. kedvezményes áron is megrendelhető. ) Jelentős összegeket költöttünk fejlesztésre és kommunikációra, a legális tartalomfogyasztás előnyeire hívtuk fel ügyfeleink figyelmét. Adataink alapján a magyarok 80%-a a szinkronizált tartalmakat keresi, így már évek óta kiemelt figyelmet szentelünk annak, hogy a tartalmak magyar nyelven legyenek elérhetőek. Stratégiai partnerség keretén belül több médiaszolgáltatóval is kapcsolatban állunk, akik bevonásával közkedvelt exkluzív tartalmakat is tudunk biztosítani előfizetőink számára, akár a mozimegjelenéssel egy időben vagy még a tévécsatornán történő megjelenés előtt is.
Bárhogy is legyenek a pletykák, a tény az, hogy a projektre kapott 11 és félmillió dollár hamar negyvenmillióra duzzadt, és a forgatással szokatlanul sokat késtek. Annyit, hogy John Hurt megunta a várakozást, elment, leforgatta Lynch-csel Az elefántember t ( The Elephant Man), majd visszatért A mennyország kapuja forgatására, mintha semmi se történt volna. Az elefántember t végül egy hónappal korábban mutatták be, mint ezt... Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy miért szerepel manapság minden film stáblistájának a legvégén egy jogi szöveg, miszerint az American Humane Society (egy 1877 óta létező állatjogi szervezet) kötelezően felülvizsgálta a forgatást, hogy állatoknak ne essen bántódása a produkció alatt – nos, ez is Cimino miatt van. Ugyan az American Humane már azelőtt is ki-kijárt forgatásokra az állatokkal szembeni bánásmódot vizsgálni, A mennyország kapujá ban tapasztalt brutalitás – élőben, igazi kakasokkal leforgatott kakasviadal, lefejezett csirkék, valamint legalább négy döglött ló stb –, vagy talán inkább eme brutalitás láttán elindult bojkottok arra késztették a színészek meg a producerek céhét, hogy formálisan szerződést kössön az említett, emberi bánásmódot monitorizáló szervezettel.
Zsigmond Vilmos a McCabe és Mrs. Millerben új alapokra helyezte a western-fotográfiát, de Michael Cimino újabb filmjében még ezt is sikerült meghaladnia. A mennyország kapuja története 1870-ben kezdődik, igazi nagyepikai fejezete pedig 1890-ben bontakozik ki. Egy olyan kor és világ mutatkozik meg, amikor és ahová kitántorgott másfél millió emberünk. A bevándorlókat ugyanis nem fogadták tárt karokkal. Szegény európaiak voltak, akik a nyomorúság elől menekültek egy olyan országba, amelynek addigra már kialakultak a helyi erőviszonyai. A wyomingi marhabárók pedig nem tűrték, hogy az éhező betelepülők megdézsmálják a csordákat. És elkészül a halállista… Ez azonban csupán a - nem túl bonyolult - történet. A látvány a meghatározó. Mert ugye a nagyepika elképzelhetetlen látványos totálképek nélkül. És a totálokat nem csupán a táj, hanem olykor emberek sokasága tölti meg. És itt jön az igazi operatőri attrakció! Zsigmond Vilmos egyik nagy erőssége volt már korábban is, hogy mozgásban lévő embereket, tárgyakat ragadjon meg.
Ott volna még az az erkölcsi dilemma is, hogy miért is kell meghalnia ennyi embernek, és ez miért annyira fontos az egyesület vezetőjének, hogy mindent kockára tegyen érte? És még rengeteg kérdés felvetődik, amelyre nem kapunk választ, miközben a szemünk jóllakik ugyan az olyan idilli képekkel, mint a városiak bulizása, vagy az erősen alulöltözött főszereplők vidám jelenetei az udvaron, egyre fájóbb a tudat, hogy a film lassan, de biztosan szétesik. Amikor már feladtunk minden reményt, és már régen békésen szundikálunk, hirtelen megtelnek tartalommal a szép képek, az utolsó fél óra tényleg mindent megér, de ettől még összességében hatalmas csalódás a film. Amíg A szarvasvadász egy zseniális darab, ez az alkotás egy fércmű, a rendező láthatóan nem tudta, mire akarja helyezni a hangsúlyt, annyira beleszerelmesedett a technikai részletekbe, hogy nem figyelt oda az összképre, amely így teljesen kaotikusra sikeredett. Van benne néhány szép jelenet, amelyet magunkkal viszünk belőle, de igazán nem tudja megrázni a nézőt ez az elfuserált alkotás, amelyet még a vágóasztal sem tudott megmenteni a teljes kudarctól (a rendező többször újravágta a filmet, de hiába, nem lett jobb a végeredmény).
Na, de végül micsoda ez a film? Gyönyörű, félreértett, zseniális eposz egy érzékeny perfekcionistától, vagy egy Oscar-díj miatt felpuffadt egójú kókler bukása, ami magával rántotta az amerikai auterizmust? Jeff Bridges azt állítja, hogy akárhányszor nézi újra, egyre jobban tetszik neki. Kristofferson szerint pedig amíg filmekkel foglalkozik, addig büszke lesz erre a produkcióra. Az európai kritika sem gyűlölte annyira, mint az amerikai, és az eltelt évek meg az újraértelmezés lehetősége mindenképpen jót tettek a filmnek. Tény: a legizgalmasabb nem önmagában nézni, hanem az akkori (hollywoodi) filmgyártás kontextusában. Melyik a kedvenc Greenaway-filmed?
Az európai bevándorlók és a már ott élő telepesek között egyre jobban elmérgesedik a helyzet, olyannyira, hogy az elnök döntése értelmében 125 ember neve kerül fel egy listára, amely az államérdekből likvidálható személyeket tartalmazza. James Averill (Kris Kristofferson) elég kényes helyzetbe kerül, mert egyrészt tudja, hogy a törvények szerint végre kell hajtani a parancsot, másrészt viszont a halállistán ott szerepel a szerelme, Ella Watson (Isabelle Huppert) neve is... Iszonyúan hosszú a film, 3 és fél óra, és igazából csak az utolsó fél óra miatt érdemes megnézni. Három órán keresztül gyakorlatilag semmi sem történik, aztán hirtelen felgyorsulnak az események, egy hihetetlenül erős és akciódús dráma váltja fel az addigi tömény unalmat, hogy aztán a lezárás tökéletesen semmitmondó legyen. Az egyetlen, ami miatt nem lehet hiányérzetünk, az az operatőri munka, Zsigmond Vilmos zseniális képei sok mindenért kárpótolják a nézőt, de sajnos nem tudják megmenteni a filmet. A kezdés lendületes, aztán viharsebesen leül a történet, szépen fényképezett, de eléggé összefüggéstelen és parttalan jelenetek sora vár ránk, dögunalmas párbeszédekkel.