2017. augusztus 19-én került sor a súri Urasági szőlőben készült Lombkorona-sétány ünnepélyes átadására. A beruházás a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási programjának keretében valósult meg. Lombkorona-sétány és erdei pihenőpark. A lombok között átívelő sétány közel 80 méter hosszan húzódik a fák között, az 5-6 méteres magasságból csodálatos panorámát biztosít a Bakony lankáira. A biztonsági szabályokat betartva védőfelszerelés nélkül sétálhatnak végig a látogatók a fák koronái között, hisz mindkét oldalon biztonsági háló védi a két-két pihenőhely közötti palánkon sétálókat. Az idő kellemes eltöltését biztosítja a gyermekek számára kialakított drótkötél-csúszda, melyről három nehézségi ponton csúszhatnak le a bátrabbak, valamint játszóház, padok, asztalok is várják az ide látogató turistákat. Az erdei pihenőpark látogatása, használata ingyenes mindenki számára, azonban kérjük, ne feledkezzenek meg a látványosság elsődleges céljáról: pihenőparkként használják azt, ne pedig kalandparkként. A Lombkorona-sétány és Erdei Pihenőpark, várja azokat a turistákat és ide látogatókat, akik szeretnek a természetben túrázni.
Maga az út több mint egy kilométer hosszú, kilátó itt is akad, ez 15 méteres, a felső szintjén pedig panorámateleszkóppal lehet körbenézni. A bátrak az üveg kilépőről csodálhatják meg az alattuk elterülő tájat. Annyit még fontos megemlíteni, hogy a gyomaendrődi tanösvény nem ingyenes, felnőtteknek jelenleg 550 Ft, gyerekeknek 400 Ft a belépő. Súr | Hódító Túrák. 3 / 12 Tavaly a lombkorona-tanösvények legnagyobb hazai sztárja vitathatatlanul a májusban átadott kaszói volt, amit nem sokkal a felavatás után mi is bejártunk. Végigjárva a gyerekek interaktív játékok segítségével ismerhetik meg a belső-somogyi gyertyános-tölgyes erdő élővilágát, az erdész és a vadász munkáját, a madár-, a denevér- és a fafajokat, de a legérdekesebb mégis a függőhíd és a "láthatatlan" les, ahonnan a környék vadvilága fedezhető fel. Maga a tanösvény 124 méter hosszan és 9, 5 méter magasan vezet, átlagban több mint 110 éves fák lombjai között. Kedvcsinálóként íme, a helyszínen készült videónk. Tavaly augusztusban két lombkorona-tanösvényt is avattak, az egyiket a Bakonyban, a másikat pedig a Mecsekben.
A résztvevőket Tóth Zoltán bajóti polgármester is üdvözölte, és elmondta, hogy a közeljövőben viszontlátogatásra várják a súriakat Bajótra. A napokban filmösszeállítást adunk közre, melyből megismerhetik a bakonyi települést és a találkozó legérdekesebb pillanatait. Galéria Vissza
A lombsétány alatti ösvény mentén a kisgyermekek állati lakhelyekre akadhatnak, méretükhöz igazított, mesterséges madárfészkekben, rókalyukban, és denevérbarlangban kereshetik a kalandokat. A nagy sikernek örvendő gyermek drótkötél- és akadálypályát csak 60 kg alatti testtömeggel rendelkezők vehetik igénybe A lombkorona sétány a Tuzson toronyból indul, 10 évnél fiatalabb gyermekek csak felnőtt kíséretében járhatják be. Biztonsági okokból csúszós illetve viharos időben zárva tart. Értékelés Helyszínek a közelben Események a közelben Szálláshelyek a közelben
Vasárnap Súr település mutatkozott be a bajótiaknak a két község páros találkozóján, melyet a megyei önkormányzat hívott létre a Megyénk körül megyünk körül program keretében. Sógorka Miklós polgármester idegenvezetőként kalauzolta el a Gerecséből érkezett küldöttséget faluja nevezetességei között. A bajótiak megtekintették Súr templomait és a település központját, ahol többek között a különleges Életfa, a láncos padok találhatók, valamint naponta többször harangjáték is megszólal. Az érdeklődők kipróbálhattak egy különleges sporteszközt, a mountaincartot is, melyet a Bakonyi suhanás elnevezésű élmény keretében bárki igénybe vehet. Hasonlóan sportos programot kínált a megyei értékként is nyilván tartott lombkorona sétány, melynek megtekintése és megmászása után a csapat becsatlakozott a falunap családi programjaiba. A helyi fellépők után a jelenlévőket Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte, aki többek között elmondta, hogy a programra az oroszlányi Kadarka társulat akusztikus koncertjét is ajándékul hozta megye az EMMI-től elnyert pályázat révén.
Ez azt is jelenti – folytatta -, hogy minden elmaradt szűrés a Semmelweis Kórház veszteségét növeli. Azt pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben nagyon sok munkahelyen a tüdőszűrés a foglalkoztatás feltétele, a miskolciaknak ma már ezért is fizetniük kell, ha dolgozni szeretnének. Nemzeti InternetFigyelő Hírek, politikai elemzések, értekezések, interjúk belföldről és külföldről
Hűségre akarja nevelni a nemzet vezetőit, az egész népet. A kortárs magyarokhoz intéz szózatot Vörösmarty a legszentebb ügy, a haza érdekében. Alapgondolata megegyezik Kölcseyével, a nemzet "ezredévi szenvedése" révén kiérdemelte a "jobb kor" eljövetelét. Mindkét mű ó óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás. Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása: Himnusz SzóZat - Tananyagok. A kalsszicista stílusirányzat nagyon rányomta bélyegét a magyar költészetre. Még a romantikában is megfigyelhetők egyes klasszicista vonások. Ilyen például a szabályos, harmonikus felépítés. Ennek (és Kölcsey kitűnő szónoktehetségének) köszönhető, hogy a Himnusz a retorika szabályai szerint van felépítve, csak úgy, mint a Szózat. A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja. Semmi szójáték, semmi felesleges szófecsérlés. Előre vetíti a témát és a hangnemet. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz.
Kölcsey csak az Úristenben bízik, hiszen ahogy a 4. és 5. versszakban bővebben kifejti, a magyar nemzet olyannyira meghasonlott önmagával, hogy csak "Bérce hág és völgybe száll, / bú s kétség mellette / vérözön lábainál / s lángtenger felette. " Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság. Kölcsey Ferenc (1790-1838) alapjában véve zárkózott, befelé forduló ember volt, ami annak tudható be, hogy gyerekkorában elvesztette egyik szemét. Isten, áldd meg a magyart – Wikipedia. Ha más emberek társaságában nem is, de az irodalomban otthon érezte magát. Híresebb művei a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, a Huszt, a Zrínyi dala, de a legnagyobb dicsőséget a Himnusz hozta neki, amelyet 1923-ban írt. Művei többnyire közéleti témájúak, a haza sorsával foglalkoznak, és a tett-filozófia megjelenése jellemző rájuk. Vörösmarty Mihály (1800-1855) elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja korai elvesztése miatt tanítónak állt, állása mellett pedig tanult.
> Az én rózsám jó kedvéből, haj, haj, haj, Almát adott a zsebéből, haj, haj, haj. ( népköltés) || b. ( népies) Hejehuja, haj:
Zászlónk gyakran plántálád Vad Török sáncára, 'S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büs
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. A multat s jövendőt!