1952. április 3-án Nikosz Beloiannisz, a görög kommunista mozgalom jelentős alakjának nevét vette fel az ekkor 1850 fős település. Először 1954 -ben, majd később több hullámban nagy számban települtek vissza az itt lakók Görögországba, de többségében – főleg a fiatalabbak – Magyarországon maradtak, ahol nyelvileg és szokásokban nagyrészt alkalmazkodtak a magyar környezethez, miközben még mindig ápolják a görög hagyományokat is. 1996 -ban ortodox templom is épült a településen. Spanyolországban mozgósították a hadsereget az erdőtüzek miatt, mintegy 2500 embert evakuáltak | Paraméter. A községben a helyi Pyrgos Egyesület szervezésében görög néptánccsoport és zenekar is működik. [9] 1998 -ban a magyar és a görög köztársasági elnök, Göncz Árpád és Kosztandinosz Sztefanopulosz együtt tett látogatást a településen.
Miliya nevű észak-alileai faluban magyar leszármazottak is élenk: számos Lajusz-Lajos nevű család a keresztes vitézekkel érkezett ősök hagyományát ápolja mintegy ezer éve. A falu kétszáz éves temploma mellett avatták fel tavaly ősszel a szentföldi zarándoklatot vezető II. András király domborművét keresztes hadjáratának nyolcszázadik évfordulóján. ( MTI)
1920-ban a trianoni határ megvonásakor határközséggé vált és egyben határának csaknem kétötödét is elveszítette. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944 nyarán zsidó lakosságát (1938-ban 19 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1944 végén 6 hétig állt itt a front, a község súlyos károkat szenvedett. 1945 után közép- és kelet-szlovákiai szlovák családokat telepítettek a községbe és 8 buzitai családot telepítettek át Magyarországra. 1957-ben a buzitai határátkelőt lezárták és csak 2006-ban nyitották meg újra, ekkor épült meg a Szemerére vezető országút is. Orbán elárulta hány ezer külhoni templom újult meg neki köszönhetően - kapaszkodj meg. A Csemadok és a Pódium Színházi Társulás 2000 óta Buzitán és Szepsiben rendezi meg az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált. Mai jelentősége A községben teljes szervezettségű magyar alapiskola és óvoda található. Szent Keresztnek szentelt római katolikus temploma 1786-97-ben épült klasszicista stílusban, református temploma 1805-ben épült. A Szentimrey-kastély 19. századi klasszicista stílusú építmény.
Az Arraf család tagjai 1875-ben költöztek le a Miliya látképét ma is meghatározó, domb tetején álló keresztes vár romjai közül a domboldalra, ahol egy ottomán-török stílusú családi otthont emeltek maguknak. A családi legenda szerint, amikor elhagyták a várfalak nyújtotta biztonságot, akkor sokan azzal riogatták őket, hogy majd felfalják őket a farkasok a lenti védtelen földeken, egy másik legenda szerint pedig mozaikokat láttak az alapok ásásánál. Később a család gyarapodott, az 1930-as években újabb, háromszobás házat építettek a régi mellé, és 1952-ben a két építmény összeépítésével növelték otthonukat. Amikor ezeken az építkezéseken leástak, ismét látták a mozaikokat, és felidézték a beigazolódott régi családi legendát. 1952-ben egy évre le is állították emiatt a munkálatokat, nyitva hagyták a gödröt, és mindenkinek megmutatták a mozaikot a faluban, majd újra elfeledkeztek a föld alatti maradványokról. Az 1980-as években aztán Elijja bátyja, Michel egy új ház alapjait kezdte ásni udvarukon, és egy eddig ismeretlen, új mozaikra bukkant.
A korai jó időnek köszönhetően a grillszezon már el is kezdődött, előkerültek a bográcsok, a rácsok, izzik a faszén és készülnek a finomabbnál finomabb fogások. A felsorolt eszközökön kívül azonban Magyarországon széles körben elterjedt és kedvelt módja a szabadban való sütésnek a tárcsás sütés. Narancsos, fűszeres pácban érlelt csontos karaj tárcsán sütve - Húsimádó. A tárcsa - amelyen mostanában egyre többen sütik a különféle grillhúsokat és zöldségeket, vagy készítenek benne slambucot – nem más, mint egy átalakított mezőgazdasági eszköz, az úgynevezett boronatárcsa, amit eredetileg arra használtak, hogy társaival együtt az aratás és a szalma betakarítása után a tarlóhántást és tarlóápolást elvégezzék. A nem egészen lapos tárcsát a mezőgazdasági munkából gasztronómiai szakeszközzé való előrelépés során több módon is átalakítják. Először is behegesztik a tárcsa közepén lévő lyukat, majd felcsiszolják, s olyan formára hozzák, hogy a tűz fölé lehessen tenni. Ennek megoldásaképp kaphat a tárcsa lábakat, furatokat, amelyekkel – mint egy bogrács – a tűz fölé lógatható, illetve ha a grill keretei illeszkednek a tárcsához, akkor csupán fülek kerülnek rá.
Az időközben kihűlt pástétom tetejére vágott lyukakba töltjük a langyos borzselét, egészen, míg eléri a tészta peremét. Hűtőbe tesszük 5-6 órára. Éles késsel szeleteljük, tökéletes hideg előételként. Áfonya jamet, dijoni mustárt, bébi csemegeuborkát és francia dresszinggel kevert vegyes salátát kínálunk hozzá. Hozzávalók: vajas tészta: vaj 200 g burgonya keményítő 100 g liszt 200 g Fürjtojás 1/2 db(! ) – kb.
A karaj azon szárazabb húsok egyike, amelyet eddig a kerti grillezős estéken kerültem - de most egy újabb recepttel próbálkoztam, persze a saját számíze szerint újraértelmezve. Következzen hát egy szaftos, egzotikusabb íz a magyaros tárcsán megsütve. Kezdjük a pác alapanyagaival: 1 fej vöröshagyma, 2 babérlevél, 10-15 szemes fekete bors, 5-8 szem szegfűbors, 3-5 szem szegfűszeg, 1-2 darab fahéj, 3-4 evőkanál barna cukor, ugyanennyi kanál só és sok-sok kömény. A cukrot forróvízben homogénre keverjük, majd hozzáadjuk a nem kevés sót. Egy nagyobb jénai edénybe beleszórjuk az összes fűszert, majd öntünk hozzájuk olivaolajat - és kikeverjük az egészet. Jöhet a cukros-sós kombó a fűszerekre, majd az egy fej vékonyra karikázott hagyma - amit ismét összekeverünk a többi alapanyaggal. Jön az én csavarásom: a narancslé, amit szintén hozzáöntünk a páclevünkhöz. A hentesnél megvett és ledarabolt csontos sertés karajokat belepakolom a páclébe, alaposan átforgatom mindet, majd ha nem lepi el a lé, akkor még öntök rá narancslevet.