Így a történelmi egyházmegye területén, Budafoktól Csurgóig jól mutatja a virágzó szerzetesi élet sokszínűségét a tanulmányok sokfélesége; olvashatunk többek közt középkori kolostortörténetekről, a Karthauzi Névtelen művéről, az Érdy-kódexről, a zirci ciszterci apátság XVIII. századi politikai küzdelmeiről, a budai kapucinusok lelkipásztori tevékenységéről vagy a kommunista vészkorszak alatti titkos működésről. Összefoglalásként elmondható, hogy e három kötet méltó folytatása Magyarország egyik legrégibb egyházmegyei levéltári sorozatának, s jelentősen hozzájárulhatnak egy, a jövőben megírandó veszprémi egyházmegyei monográfiához. A három kötet adatai: Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437–1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei, Szerk. : Dreska Gábor – Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 25. ), Veszprém, 2014. Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai, Szerk. Veszprémi Érseki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. : Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 26.
A püspöki és káptalani birtokok (és persze az ezekre vonatkozó oklevelek) megosztásától (12–13. század) beszélhetünk külön püspöki és káptalani levéltárról, bár ezek helyileg nem különültek el egymástól. Mindkettőt a székesegyház sekrestyéjében őrizték a kincstárral együtt. A két levéltár csak 1544-ben vált el egymástól, amikor is az előbbi Sopronba került, míg az utóbbit Sümegre szállították. Veszprémi érseki levéltár. A kanonokok már a 17. században visszahozták irataikat Veszprémbe, ahol őrzési helyüknek ismét a székesegyház sekrestyéjét jelölték ki. A káptalan már a középkorban is működött hiteleshelyként, majd a soproni száműzetés évszázada után ismételten végeztek hiteleshelyi feladatokat. Az ennek nyomát őrző jegyzőkönyvek alkotják a káptalani hiteleshelyi levéltár magvát. (Ez ma letétként a Veszprém Megyei Levéltárban található. ) A káptalani levéltár másik része a káptalan magánlevéltára. Itt találhatóak a káptalan birtokjogaira vonatkozó oklevelek, a káptalant és a püspökséget érintő pápai bullák, a tizedügyek szabályozására vonatkozó iratok, valamint egyebek mellett a gazdasági jegyzőkönyvek.
E 181 irat különlegessége közé tartozik, hogy rálátást engednek a késő középkori veszprémi egyházmegye birtokgazdálkodásának működésére, de találhat a társadalom-, gazdaság- és helytörténettel, sőt a várakkal foglalkozó kutató is érdekes adatokat. Mindszenty József veszprémi püspök 1945 áprilisának végén egy nyolc pontból álló kérdőívet állított össze, amely az egyházmegyéje állapotának felmérését, valamint a német, magyar és szovjet hadsereg által okozott károk összeírását célozta. Az erre beérkezett több mint háromszáz plébániai beszámolót tartalmazó Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárában őrzött középkori oklevélgyűjteményei | Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. című, Varga Tibor László által szerkesztett kötetet Ötvös István (PPKE BTK) mutatta be. Az iratokat olvasva, s így alulnézetből szemlélvén az egyházmegyét világosan kirajzolódik egy kétszeresen kifosztott ország képe. Ötvös felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az 1945 utáni politikatörténet általában figyelmen kívül hagyja az egyházi forrásokat, pedig ezek – ahogy ezt a megjelent könyv is mutatja – számtalan új aspektusból világítják meg a II.
29. 30. Esketés Esketés Halálozás 31. 32. 33. 34. 35. 36. Halálozás Halálozás Halálozás Halálozás Betűsoros mutató: Keresztelés Betűsoros mutató: Esketés Betűsoros mutató: Halálozás "Visszatértek" Vegyes-házasság Kereszteltek Keresztelési betűsoros Bérmáltak 37. 38. 39. 40. 41. 42. 1862–1893. 1960–1979. és 1862– 1876. 1877–1893. 1919–1938. 1939–1964. 1740–1980. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár | E-LEVÉLTÁR. 1901–1958. 1809–1843. 1954–1964. 19001921 6 nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár nagylevéltár
A múltban használt leveleknek ma már csak szabványosított kivonatait vagy a belőlük kivont tiszta alkaloidokat, illetve részben azok szintetikus származékait használják fel. ~, Maszlagos ~ Atropa belladonna Erősen mérgező! Napraforgó Helianthus annuus A drogot (Heliarvthi flos) forrázat alakjában magas vérnyomás ellen és idegcsillapítótóként fogyasztják. Lázcsillapító hatása is ismeretes. Sárga színanyagot is állítanak elő belőle. ~ gyógyhatása A ~ tea csökkenti a gyomorsavtúltengést, és görcsös székrekedés esetén is jótékony hatású. Alkalmazását a népgyógyászat ajánlja hányinger és hányás esetén is, valamint enyhe görcsoldó hatása miatt fogyasztása előnyös erős menstruációs ciklustól szenvedő nők számára is. ~ Magyar neve a mandragóra módosulása lehet, ami közismerten mérgező növény. Halálos idegméreg volt a középkori nők kedvelt szépítőszere: a nadragulyát ma is használja a gyógyszeripar - Egészség | Femina. Számos társneve is mérgező hatására utal, például farkasbogyó, ördög szőlő. ~ (Atropa belladonna) A mérsékelt égöv egyik legmérgezőbb növénye, nálunk a középhegységeket kedveli ez az egy méteres magasságig megnövő lágyszárú.
Nadragulya Az Európában őshonos és széleskörűen elterjedt nadragulyával ( Atropa belladonna vagy A. bella-donna) hazánk bükk- és gyertyánerdeiben, cserjésekben, földutak mentén találkozhatunk. Rövidebb kirándulások alkalmával is belefuthatunk, hazánkban főként a Gödöllői-dombság területén, ahol egy nagyobb populáció van jelen. Atropa belladonna hatása a bőrre. A növénynek minden része közül a halálosan mérgező bogyótermése a leggazdagabb alkaloidokban: egy óvatlan gyermeknek már 4–5 szem elfogyasztása a halálát okozza, de 2-3 szem elfogyasztása után még megmenthető gyomormosással. A nadragulya sötétzöld színű, tojásdad alakú leveleinek hónaljából fejlődnek ki július-augusztus folyamán az egyesével növő, lilás árnyalatú, harang alakú csöves virágai A burgonyafélék családjába ( Solanaceae) tartozó lágyszárú nadragulya erősen bokrosodó hajlamú, sekélyen gyökerező, akár 1, 5 m magasra is megnövő gyöktörzses évelő növény. Sötétzöld színű, tojásdad alakú leveleinek hónaljából fejlődnek ki július-augusztus folyamán az egyesével növő, lilás árnyalatú, harang alakú csöves virágai.
Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak. A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). Atropa belladonna hatása a vérnyomásra. A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző. Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.
Allergia és immuntoxicitás tekintetében közepes kockázatú vegyület, kozmetikumokban való felhasználását jogszabályok korlátozzák. Magasabb koncentrációban erőteljesen irritatív, allergén és idegkárosító hatású. Limitált koncentrációban biztonságos, de allergizálhat. Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.
Gyógyászatban az atropint a szemészetben alkalmazzák a szemfenék vizsgálatánál a pupilla tágítására, ezenkívül a szaru- és a kötőhártya gyulladásának kezelésére is. Az atropin az epehólyag és a húgyutak görcsös állapotainak megszüntetésére, valamint tüdőasztmában szenvedő betegek hörgőiben jelentkező görcsök oldására is jól alkalmazható szer. Azt atropin-szulfátot tartalmazó tablettákat és injekciókat a nyálfolyás csökkentésére, a gyomor-béltraktus, az epe- és a vesehólyag, a hörgők görcseinek oldására, valamint a szívizom-infarktus heveny szakaszában fellépő lassú szívverés esetén használják. Régen a lókupecek, mielőtt piacra vitték hörgősségben (kehes) szenvedő lovaikat, nadragulyából készített forrázatot itattak velük, amitől átmenetileg megszűnt az állatok hörgőssége, és így futtatásukkor az egészséges lovakhoz hasonlóan lélegeztek. Figyelmeztetés Nem fogyasztható gyógyteaként, mert a terápiás adatok csupán néhányszoros túllépése már káros következményekkel járhat. * Nadragulya (Növény) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Vissza
Súlyos méreg a szépasszony füve A szépasszony elnevezés más magyarázatok szerint mégsem csak ebből fakadhat, úgy tartották, a hallucinogén méreg csábító nőalakot is előidézhetett egyes, a növényt elfogyasztó férfiak számára. A nadragulya magyar népies nevei egyébként mindkét lehetőséget alátámaszthatják, megtalálható köztük a szép asszony füve elnevezés, amellett, hogy álomhozófűként és bolondítófűként is számon tartották. Termése súlyosan mérgező, gyermekek számára már 3-4 szem elfogyasztása is halálos lehet. A történelem során ezért méregként is ismert volt, az ókorban és a középkorban is alkalmazhatták az ellenség ártalmatlanítására. Maszlagos nadragulya - Atropa belladonna L. - gyógynövény kereső - gyógynövény lexikon - Orvosok.hu. A cikk az ajánló után folytatódik A szervezetbe kerülve az atropin az idegrendszerre hat, először zavartság, kiszáradás, magas pulzus és láz léphet fel, melyhez hallucináció társulhat, majd a légzés egyre nehezebbé válik, izommerevség, görcsök léphetnek fel. A legsúlyosabb esetben ezt kóma, majd halál követheti. Gyorsan bomlik, de sokáig nem ürül ki teljesen a szervezetből.
Nadragulya előfordulása: A nadragulya a hegységekben, első sorban a lombos erdőkben terem, ahol az árnyas erdők szélén, továbbá árkokban mély partú patakok mellékén és utak mentén található. A nadragulya leginkább bükkösökben, főleg a bükkerdők vágásaiban terem tömegesebben. Szereti a meszes talajt és a kövér földet. Helyenként már ritkává vált, mert a szedés által kiirtották. E miatt már mesterségesen termesztik a nadragulyát; pl. Angliában és Amerikában és nálunk is érdemes volna ezen gyógynövény termesztésének felkarolása. A vadon termő nadragulyát azonban többre becsülik, mint a termesztettet, újabban azonban bebizonyítottnak tartják, hogy a termesztett nadragulyának is ugyanaz a hatása, mint a vadon termőnek. Atropa belladonna hatása hair. Ezért a véderdőkben, erdei tisztásokon és vágásokban kellene a nadragulyát mesterségesen szaporítani. Magját ősszel kell, elvetni vagy pedig melegágyba vetve, ki kell palántálni, úgy mint a dohányt. Kertben is termeszthető. Szereti a mélyen porhanyított, homokos, televényben gazdag talajt.