Legutóbb június 10-én fordult elő, hogy Orbán Viktor vezette a Kormányinfót. Akkor előzetes tájékoztatás nélkül, váratlanul tűnt fel a tájékoztatón a kormányfő, ezúttal egy nappal korábban közleményt adtak ki: "Orbán Viktor miniszterelnök tartja az év utolsó Kormányinfóját. " Fontos bejelentéseket tehet a miniszterelnök egyebek mellett az omikron variáns elleni védekezésről. A magyar gazdaság, a magas infláció mellett minden bizonnyal előkerülnek európai uniós témák is, és most kérdezheti először érdemben a miniszterelnököt a magyar sajtó a Legfőbb Ügyészség által megvádolt Völner Pál miniszterhelyettes megvesztegetési ügyéről. Az Infostart élő közvetítését itt találja. Évzáró Kormányinfó holnap Orbán Viktorral | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). A délelőtt 10 órakor kezdődő Kormányinfóról az InfoRádió is élőben tudósít. Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
címmel.
Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját. A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma. Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
2017. augusztusában jelentette be Lázár János, hogy ingyenessé válik a kútfúrásra vonatkozó engedélyeztetési eljárás. Ez a javaslat a 80 méternél sekélyebb, házi vízigényt kiszolgáló kutakra lett volna érvényes, illetve ott, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat – ez az ország területének 88%-ára tette érvényessé a szabályt. 2018-ban is volt egy kísérlet a kutak engedélyeztetési kötelezettségének enyhítésére – Fotó: pixabay 2018. A kutak fennmaradási engedélyezése - törvény módosítás a parlament előtt | DÖMSÖD Nagyközség Önkormányzatának Honlapja. júliusában megszavazta az Országgyűlés: nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. További részletek az akkori törvénymódosítás tervezetből: gazdasági célú vízkivétel esetében és hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül maradt volna az engedélyeztetési kötelezettség, de lett volna lehetőség arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lett volna arra a tervezet szerint, hogy legalizálják a kutakat.
mód3. ) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi. " A javaslat indoklása szerint a hosszabbítást a járvány gazdasági hatásai indokolják, illetve az, hogy az állampolgárok kötelezettségein könnyítsenek. Öntözési célú kutak és kútamnesztia. Legutóbb 2018-ban módosították a vízgazdálkodási törvényt, akkor 2020 december 31-ig adtak haladékot a fúrt kutak tulajdonosainak a bírság alóli felmentést biztosító vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére. A most elfogadott törvényjavaslat általános vitája már május 5-én lezajlott. A részletes vitában módosító indítvány a 20. §-hoz nem érkezett, így a fennmaradási engedély kérelmezésének határidejét 2023 végéig meghosszabbították. A módosítás július elsejétől lép hatályba. Mivel a határidő meghosszabbítása a kérelmezőre nézve kedvező szabályt állapít meg, ezért azt a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A bejelentéssel kapcsolatos dokumentumok a város honlapján () az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről szóló tájékoztató (2018. november 09-én feltöltött) végén található a kapcsolódó dokumentumoknál. Jezsekné Kovács Szilvia jegyző
HelloVidék: Miért döntöttek így, kinek fog ez kedvezni? Győrffy Balázs: Ez nem egy új döntés, csak nem volt mindenki számára ismert a szabályozás. Hosszú távon mindenkinek fog kedvezni. A víz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, így a vízkészletet érintő kérdések a társadalom egészét érintik. A hazai lakosság ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészletből történik, ezért különös jelentőséggel bír, hogyan gazdálkodunk vele. Kitolták a határidőt - 2023-ig kell engedélyezni a fúrt és ásott kutakat | Agrotrend.hu. A vízkészlet-gazdálkodás számára fontos ismerni a vízkivételi pontokat, a kitermelt vízmennyiségeket. Ezek nem csak a mennyiségi vízgazdálkodáshoz fontosak, hanem a vízminőség miatt is, ezek a kutak ugyanis potenciális szennyező források is lehetnek, elszennyezhetik az ivóvízbázisainkat. Mára már a talajvizeinkből kitermelt vizek ivóvíz célú hasznosításra többnyire alkalmatlanok. Az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben veszélyeztetik, ezzel akár visszafordíthatatlan károkat is okozva a közös vízkincsben.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Alábbi cikkünkben a 2018/133–135. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk. E heti összeállításunkban a házi kutak létesítésével kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről és az adatkezelési eljárási díjakról olvashatnak. Tartalom: Alaptörvény-ellenesnek minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását Adatkezelési engedélyezés eljárások díja Alaptörvény-ellenesnek minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását A köztársasági elnök által indított előzetes normakontroll eljárásban az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy a 2018. július 20-án elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv. ) vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenes. A szóban forgó rendelkezések lehetővé tették volna ugyanis "a felszín alatti vizekből történő engedély és bejelentés nélküli vízkivétel"-t sértve a "visszalépés tilalmának elvét, és ezáltal az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését és XXI.
Lapunk hasábjain többször foglalkozunk a vízgazdálkodási törvénnyel, annak a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásaival. Decemberben az Országgyűlés ismét módosította a vízgazdálkodásról szóló törvényt, így most ismét tájékoztatjuk olvasóinkat a törvénymódosításnak a mezőgazdaságot, a termelőket érintő módosításairól. A legutóbb elfogadott módosítás két területen érinti a termelőket. Az egyik, hogy a törvény az öntözési célú kutak létesítését mentesítette az engedélyezés alól.
Eddig csak szóbeszédek és nyilatkozatok voltak a vízgazdálkodási törvény módosításáról, amely változást jelentene a kutak fennmaradási engedélyezési eljárásában. Október 19-én a kormány előterjesztette az Egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról" szóló T/2930 számú irományt. A javaslat 28. §-a a következőt tartalmazza: "A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,, (7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi … törvény (a továbbiakban: Vgtv. mód2. ) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi. "" Vagyis a jogszabály - hatályba lépése esetén - a 2018. december 31-ig szóló határidőt további két évvel meghosszabbítja. A törvényjavaslattal kapcsolatos eseményeket, és annak szövegét az alábbi helyen lehet követni: T/2930