Jelenleg kizárólag a prémium minőségű Loreal és Kerastase fodrászati termékekkel dolgozunk. Fodrász szakembereink egytől-egyig kizárólag saját iskolánkból kerülnek szalonjainkba, Szabó Imre mester saját tanítványaként. Pontosan ismerjük férfi vendégeink igényeit, és tudjuk, hogy milyen nehéz a rohanó világban időt szakítani egy kis szépítkezésre. Sok férfi nőiesnek tartja, hogy kozmetikába vagy pedikűrbe járjon, pedig ugyanolyan fontos lenne, hogy szakemberre bízza bőre vagy lába ápolását. Szalonjaink szolgáltatásai között szerepelnek kifejezetten férfiak számára kialakított kezelések. Egyre nagyobb sikert aratnak férfias szépségcsomagjaink, melyeket a férfi vendégeink által leginkább preferált kezelésekből állítottuk össze. Varázslat hogyan lehet gyógyítani a pikkelysömör. Hyaluronsav: a hidratált bőr titka. A Budapest 1. kerületében található szalonját 1998- ban nyitotta meg. A hosszú pályafutása alatt hamar megtanulta, hogy a folyamatos fejlődés és tanulás elengedhetetlen ehhez a hivatáshoz. Első számú küldetésének érzi, hogy mind női, mind pedig férfi vendégeinek az igényeit a lehető legjobban kielégítse.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Cím A király táncol Közlemény típusa Film Bemutató éve 2000 Rendező(k): Corbiau, G Szereplők: Magimel, B, Terral, B, Karyo, T, Emmanuelle, C, Leysen, J, Tarding, E, François, J Eredeti cím Le Roi Danse Játékidő 110' Ország Franciaország Nyelv magyar szinkronnal Absztrakt Jean-Battiste Lully, a Napkirály udvari zenésze áll a történet középpontjában. Noha sok ellensége volt, többek közt homoszexualitása miatt, a király nagy becsben tartotta. Ő viszont reménytelenül szerelmes volt urába, és ezt fejezte ki a király számára írt balettekkel. Kosztümös musical udvari intrikákkal, korhű hangulattal a Farinelli, a kasztrált rendezőjétől. Szereposztás Benoît Magimel (XIV. Lajos), Boris Terral (Lully), Tchéky Karyo (Moliére), Colette Emmanuelle (Anne d'Autriche), Johan Leysen (Cambert), Emil Tarding (ifj. XIV. Lajos), Jacques François (Cambefort) Kulcsszavak nagyjátékfilm musicalfilm történelmi film Jean-Baptiste Lully XIV. Lajos francia király XIV. Lajos francia király Franciaország Versailles zeneszerző balett 17. század Gyűjtemény Film LMBT vonatkozás jelentős Raktári jelzet E236 Archívumban elérhető igen Kulcsszavak: nagyjátékfilm musicalfilm történelmi film Jean-Baptiste Lully XIV.
6, 5 Belga-francia musical filmdráma (2000) Franciaország, a Napkirály, XIV. Lajos udvara. A zeneszerző Jean-Baptiste Lully a Te Deumot vezényli a király tiszteletére, amikor szerencsétlen mozdulattal megsérti a lábát. A seb elüszkösödik, ám Lilly nem hagyja levágni a lábát. A halálos ágyán a zeneszerző visszaemlékszik arra, hogyan lett az ismeretlen olasz zenészből Franciaország egyik legelismertebb zeneszerzője. 1653-ban, Lully balettet írt a serdülő Lajos számára. Amikor 8 évvel később Lajos trónra lépett, Lullyt személyes zeneszerzőjévé tette. Mikor lesz A király táncol a TV-ben? A király táncol című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást!
A történelem és film című filmklub kereteiben terveztük megtekinteni A király táncol című francia–belga–német történelmi életrajzi filmet. A belga filmrendező, Gérard Corbiau alkotása bemutatja XIV. Lajos, azaz a Napkirály (1643–1715) versailles-i udvarában élő Jean-Baptiste Lully zeneszerző (1632–1687) életét, valamint a korabeli ünnepségeket és etikettet. Közhelyszámba megy, hogy a történelmi életrajzi film virágkorát éli Európában. Franciaország dobogós helyen van ebben, ami jogosan elvárható id. Alexandre Dumas, Victor Hugo, Alfred de Vigny, egyszóval a 19. századi romantikus történelmi dráma egyik hazájától. Egy anekdota szerint egy újságíró megírta, hogy Alfred de Vigny találta ki a történelmi drámát. Victor Hugo, id. Alexandre Dumas és Vigny állandóan vetélkedtek egymással. Nem csoda, hogy Hugo fölháborodott, amikor hírét vette, hogy nem őt tekintik a történelmi dráma kitalálójának. Mérgesen közölte a hírt A három testőr írójával. Dumas végighallgatta barátját, majd nyugodtan annyit mondott: "A marha!
K-Star | France 2 Cinéma | Canal+ | Dráma | Történelmi | Zenei | 6. 5 IMDb Teljes film tartalma XIV. Lajos (Benoit Magimel), akit Napkirálynak hívtak, imádta a zenét és legfőképpen a táncot. Udvari zenészétől, a firenzei Giambattista Lully-tól (Boris Terral) és az udvari írótól, Moliére-től (Tchéky Karyo) a király nagyszabású, sokszereplős színpadi balettműveket rendelt. A ruganyos, jó táncos hírében álló ifjú király maga akarta mindig a főszerepet játszani: táncával megjelenítette végtelen hatalmát. Az udvar előtt Lully titkolta plátói szerelmét a király iránt. A szenvedélyből pazar zenék születtek. Az aranyozott díszletek és kosztümök teljessé tették a földöntúli hatalom illúzióját. A Napkirály lábai előtt hevert olyankor a világ.
Értékelés: 34 szavazatból Franciaország, a Napkirály, XIV. Lajos udvara. A zeneszerző Jean-Baptiste Lully a Te Deumot vezényli a király tiszteletére, amikor szerencsétlen mozdulattal megsérti a lábát. A seb elüszkösödik, ám Lilly nem hagyja levágni a lábát. A halálos ágyán a zeneszerző visszaemlékszik arra, hogyan lett az ismeretlen olasz zenészből Franciaország egyik legelismertebb zeneszerzője. 1653-ban, Lully balettet írt a serdülő Lajos számára. Amikor 8 évvel később Lajos trónra lépett, Lullyt személyes zeneszerzőjévé tette. Stáblista:
Nehezen tudok ám betelni vele, de sose is ment könnyen. Olyan harmónia árad belőle, annyi elegancia! Végtelen könnyedség. Terápiás hatása van rám a fiatalembernek, úgy éljek, már amikor nem izgulom magam éppen halálra egy-egy meccs alatt. A videó kissé giccses, a zene gáz, de nem ez a lényeg… viszont! Egészen biztosan barok zene szól, amikor pályára lép és játszik. Valamiért a Napkirály meg a Lully -féle táncok jutnak róla eszembe. Tán az éle, tán a lábmunka, tán hogy ez is valami fenséges és arisztokratikus… tudja a bánat. Na jó, ennél azért egyszerűbb és letisztultabb a dolog. Nekem tetszik! Nagyon. (Lully meg feliratkozhat a hülye halálok örök ranglistájára. ) Posted by Celle on 2010. február 9. Következő bejegyzés Reggel
A filmet több helyszínen, Franciaországban, Belgiumban és Németországban forgatták, az épített környezetet tekintve autentikus 17. századi miliőben. Több jelenethez – így a színház megidézéséhez is – stúdióban felépített díszleteket használtak, de az építészeti környezetet és a tárgyi világot ott is nagy műgonddal készítették el. A werkfilmből jól látható, hogy nem sajnálták az időt és az energiát a szakértők bevonására. Az egyik forgatási helyszín, Vaux-le-Vicomte, 1658 – 1661. Louis Le Vau (1612 –1670) építész, André le Nôtre (1613 –1700) kertépítész és Charles le Brun (1619–1690) festő műve. [a kép forrása: wikipedia] Vaux-le-Vicomte parkja is többször feltűnik a filmben. [a kép forrása: wikipedia] Természetesen egy-két apró baki ebbe a filmbe is becsúszott, de jómagam eddig csak egy anakronizmust vettem észre. A harmadik jelenet 1753-ban játszódik, amikor Lully – vagy inkább Lulli, aki ekkor még olasz akcentussal beszél – a Ballet royal de la nuit című darabot komponálja a még szinte gyermek király számára.