A poláris és a nagy molekulájú hormonok a membrán külső felszínén levő receptorokhoz kötődnek, nem jutnak be a sejtbe. Ilyenek a peptidek és egyes aminosav-származékok. A kapcsolódás hatására a receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik, és ennek következtében a célsejtek citoplazmájában módosulnak az anyagcsere-folyamatok. Az apoláris oldékonyságú hormonok a sejthártyán könnyen átjutnak. Ilyenek például a szteránvázas hormonok. A citoplazmában levő hormonreceptorhoz kapcsolódnak, és a sejtmagba jutva, egyes gének működését, ezen keresztül a sejtek fehérjeszintézisét szabályozzák. Az újonnan megjelenő fehérjék lényegesen megváltoztathatják a sejt anyagcsere-folyamatait. Az állatok hormonális szabályozása -. A génműködés szabályozása időigényesebb, ezért a szteroid hormonok hatása általában lassabban alakul ki. A hormonális rendszer a sejtanyagcsere szabályozásán keresztül hat a szervezet anyagcseréjére, és így fontos szerepe van a belső környezet állandóságának fenntartásában, a külvilág változásaihoz való alkalmazkodásban.
A két szabályozó rendszer szoros kapcsolatban áll egymással, együttesüket közös néven neuroendokrin rendszernek nevezik (neuro = idegi, endokrin = belső elválasztású). A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további szabályozási folyamat kidolgozása. Látni fogjuk például, hogy a vér glükóz koncentrációjának, vagyis a vércukorszintnek a növekedése az inzulin hormon termelődéséhez vezet. Inzulin hatására a vércukorszint csökken, emiatt pedig az inzulintermelés is mérséklődik. Biológia - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Ezen szabályozási folyamat következtében a vérplazmában a szőlőcukor koncentrációja viszonylag szűk határok közt ingadozik. A vezérlés ezzel szemben egyirányú folyamat: a központ hat a szervek működésére, de visszajelzés nélkül. A kifejlett élő szervezetek működését általában szabályozási folyamatok befolyásolják, a központi vezérlés ritka.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A hormonrendszer feladatai: a többi szervrendszer működésének szabályozása, a hormonrendszer szabályozza folyamatosan belső környezet állandóságát; növekedést; szaporodást. Hormonális rendszer és egészségtana - Biológia érettségi - Érettségi tételek. A hormonrendszer működése: valamilyen inger hatására a belső elválasztású mirigy hormont ürít, a hormonmolekulát a megfelelő felszíni fehérjével rendelkező sejtek megkötik, ezeknek a sejteknek a működése megváltozik. A hormon termelését szabályozza: – a belső környezet egyik tényezője: a vér nagy cukortartalma a hasnyálmirigy inzulintermelését fokozza, hibás szabályozás: cukorbetegség – egy másik hormon közvetítésével az idegrendszer: a tartós hideg az idegrendszeren és az agyalapi mirigy hormontermelésén át fokozza a pajzsmirigy tiroxintermelését, és így a sejtek lebontó anyagcseréjét fokozza, hibás szabályozás: strúma; – közvetlenül az idegrendszer: veszélyhelyzet hatására az idegrendszer a mellékveséből adrenalint ürít, amely szimpatikus hatást vált ki, hibás szabályozás: stressz. A hormonok általában nem fajspecifikus anyagok.
Az állatok hormonális szabályozása is a sejtek közötti információátadáson alapul: hormonális szabályozás (lassabb) idegi szabályozás (néhány ezred másodperc alatt). Az állati hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik: a hormonok a véráramba kerülnek, nem a külvilágba. Kémiailag a hormonok: szteroidok: lipidekhez tartoznak, 4 gyűrűs szteránvázuk van. Pl. : nemi hormonok. aminosav-származékok; peptidek: lánccá kapcsolódott Ams-akból állnak. : inzulin. A hormonok a mirigyből továbbítódnak a célsejt felé. A célsejt membránján receptorok találhatóak, ezek egy adott hormont tudnak megkötni. A receptorok a testfolyadékból, vérből kivonják a nekik szükséges hormonokat. A hormonhatások valamelyik sejtműködés szabályozására irányulnak (pl. : sejt anyagcseréje, növekedése, összehúzódása, osztódása). De a receptorhoz kötött molekula nem kerül közvetlen kapcsolatba ezekkel a folyamatokkal. : emlősök májsejtjei a tárolt glikogénből adrenalin hatására glükózt termelnek. A receptor megköti az adrenalint.
Az első felszólaló a Jobbik elnöke, Jakab Péter volt, aki kisebb meglepetésre nem jutott be az előválasztás második fordulójába. A politikus azt mondta a színpadon, hogy miután sikerült megteremteni az ellenzék egységét, most a nemzet egysége van soron. "Itt az idő, hogy megmutassuk, milyen lesz a jövő Magyarországa. Az Orbán-rezsimnek múltja van, de jövője nincs. A jövő mi vagyunk, akik nem alkuszunk a hatalommal, se pénzért, se pozícióért. Azok, akik alkut kötöttek a rezsimmel, ma nyugodtan hagyják otthon a koszorút, mert nem emlékeznek azokra, akik az életükkel fizettek a szabadságért. Összellenzéki nagygyűlés október 23-án | Alfahír. " Jakab Péter után Fekete-Győr András lépett színpadra, aki a Momentum miniszterelnök-jelöltjeként indult az előválasztáson, csalódást keltő eredménye miatt azonban végül távoznia kellett a párt éléről. A fideszes szavazók átcsábítása, és az ezzel elérhető kétharmados választási győzelem lehetősége mellett az ellenzéki összefogás erejét is kiemelte beszédében. "Libabőrös vagyok, történelmi momentum ez.