Találatok száma: 5 találat Kerekegyháza településen Hotel Varga Tanya Kerekegyháza A Hotel Varga Tanya Kerekegyháza külterületén várja a családokat, cégeket és a lovaglás szerelmeseit. Pusztaprogram, esküvők, medence, apartmanok, üdülés. vargatanya Vargatanya Kunsági Major Hotel Kerekegyháza A Kunsági Major Hotel Kerekegyháza mellett, a Kiskunsági Nemzeti Park területén található. A Majorban apartmanok, medence, rendezvényház áll a várja a vendégeket. Pusztaprogramok, esküvők, lovaglás. Eszter-ház Vendégház Kerekegyháza Az Eszter-ház Vendégház Kerekegyházán található. Az összkomfortos 3 szobás szálláson remek lehetőség van kikapcsolódni és pihenni. Kerekegyháza varga tanya 2. Kerekegyháza, Papszékdűlő tanya 2 Megnézem Szahara Vendégház Kerekegyháza A Szahara Vendégház Kerekegyháza szívében található. Apartmanunk teljesen felszerelt és egy családi ház udvarán helyezkedik el.
Az 1856-ban alapított Kerekegyháza város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskemétt? l 19 km-re. A település története az Árpád-korra nyúlik vissza, amikor is egy kör alakú templom épült, ahonnan a város a nevét kapta. Az els? írásos dokumentumok 1323-ból származnak. Az itt él? emberek? sei a régmúlt id? ben pásztorkodással, földm? veléssel, halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered. Tekintse meg kisfilmünket! Kerekegyhaza varga tanya . A népm? vészet sokféle formában jelenik meg: a népi hímzés, kosárfonás, fafaragás, fazekasság, mézeskalács készítés, szövés, fonás, szalmafonás, hagyományos paraszti építkezés, nemes hagyományai vannak a népzenének és a néptáncnak is. Kerekegyháza lakossága 6469 f?. Az elmúlt id? ben a növénytermesztés vesztett gazdasági jelent? ségéb? l (aszály, talajvízszint süllyedése, szél pusztító hatása stb. ) helyette a takarmánytermesztésen alapuló állattenyésztés, a baromfi, vízi szárnyas, tojótyúk tartása és feldolgozása került el?
A bohózat történetének meséjét Horváth Jenő (zeneszerző) és Szenes Iván (dalszövegek) dalai segítően színesítik, benne olyan slágerekkel, mint a "Mások vittek rossz utakra engem", a "Róza, magában túlteng a próza", vagy a címadó dal, "A szabin nők elrablása". Jegyár: 3700 Ft A történet elején Bányai Mártont, egy kisváros nagy tiszteletben álló főgimnáziumi tanárát ismerhetjük meg, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám egy ifjúkori zsengéjét eleinte csak Rózának, a szobalánynak meri felolvasni. Élete nagy pillanata akkor jön el, amikor a városkába vándorszíntársulat érkezik. Rettegi Fridolin, a színigazgató ugyanis körbejárja a kisváros előkelőségeit, hogy látogatókat és támogatókat szerezzen pénzügyi nehézségekkel küzdő társulatának, s Bányaiékat is felkeresi, a tanár úr cserfes házvezetőnője pedig elfecsegi, hogy gazdájának van egy ifjúkori színdarabja: "A szabin nők elrablása". Rettegi a garantált sikerben bízva – hiszen a szerző egy helyi potentát - ráveszi Bányait, hogy társulata színre vigye művét.
A próbák és a bemutató pedig alaposan felkavarja a tanár úr családja és egyben a kisváros életét is. A bonyodalmak egyre fokozódnak, váratlanul hazatér nyaralásából a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, a közelgő bukást sejtetve a szerző és a színigazgató között is egyre több nézeteltérés támad a darab bemutatásával kapcsolatban. "A szabin nők elrablása" a bohózat rendkívül szórakoztató műfajának eszközeivel a "civil" polgári társadalom és a "bohém" művészvilág konfliktusát is bemutatja, de a darabból nem hiányozhat a romantika, a szerelem, és a házastársi féltékenység és civódás sem. A középpontban azonban mégis maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a darab. Egyrészt megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását – egyben titkos vágyakozását is – az erkölcstelennek titulált művészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A darab a XIX. század végén játszódik, amikor kétszáz forint még vagyonnak számított, a nagyságos asszony a házvezetőnőnek parancsolgatott és a nagyságos úr a lövöldébe járt.
A próbák és a bemutató pedig alaposan felkavarja a tanár úr családja és egyben a kisváros életét is. A bonyodalmak egyre fokozódnak, váratlanul hazatér nyaralásából a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, a közelgő bukást sejtetve a szerző és a színigazgató között is egyre több nézeteltérés támad a darab bemutatásával kapcsolatban. "A szabin nők elrablása" a bohózat rendkívül szórakoztató műfajának eszközeivel a "civil" polgári társadalom és a "bohém" művészvilág konfliktusát is bemutatja, de a darabból nem hiányozhat a romantika, a szerelem, és a házastársi féltékenység és civódás sem. A középpontban azonban mégis maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a darab. Egyrészt megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását - egyben titkos vágyakozását is - az erkölcstelennek titulált művészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A darab a XIX. század végén játszódik, amikor kétszáz forint még vagyonnak számított, a nagyságos asszony a házvezetőnőnek parancsolgatott és a nagyságos úr a lövöldébe járt.
Róza, magában túlteng a próza, Maga bölcsebb, mint Spinóza. Elviszem én a Városlizsébe, És egy fröccsre meghívom magát. Egy hatosért a hintába ülhet, És a mennybe fölrepülhet. Két hatosért a jövőbe láthat… S ez ……… Ringatót zenél a verkli, Lágy dalát fülembe zengi. Boldogabb nekünk az éktelen ricsajban, A vége cirkusz felé. Fess katonaság várja a nőket, Valcerozhat, célba lőhet. Tátva marad a szája, ha eljön a wursliba, Angyalkám. Fut a ringlispir, szálljon föl, nagysága, Egy menet boldoggá teszi. És ha a nagy szélben, fölmegy a szoknyája, Esküszöm, észre sem veszem. Ajánlom magának, menjen a dolgára, Nem vagyok én ilyen mohó. No, de mégis megkérem, hadd járjak kedvébe, Egy menet kibírható.