Elektronikus feladások
A nyomtatott, papír alapú feladásokon kívül biztosított az elektronikus adatátadás is. Ilyenek például a tetszőleges nyilvántartás adatainak mentése különféle típusú adatállományokba, vagy a kötelező elektronikus feladások, rendszeres, vagy időszakos jelentések, stb.
LEADER
00653nnm a2200205 i 4500
001
eta1624
005
20190207125518. 0
008
190207s2011 hu o 0|| zxx d
040
|a SZTE Elektronikus Tananyag Archívum
|b hun
100
1
|a Honfi László
245
0
|a Gimnasztika
|h [elektronikus dokumentum]:
|b elmélet, gyakorlat, módszertan /
|c Honfi, László
260
|c 2011
300
|a 258
516
|a Book
650
4
|a Orvos- és egészségtudomány
|a Egészségtudományok
|a Sport és fitnesztudományok
695
|a torna
|a sport
856
|u
|z Dokumentum-elérés
Mozgásfejlesztés Gimnasztikával - Wellness Életmód
Olvasáskor tehát a vessző után, a sorrendben következő ütemszám először
jobbra keresendő, de ha olyan testhelyzetben fejeződik be a következő mozgás,
amit már korábban egyszer lerajzoltunk úgy az olvasással visszafelé haladva,
balra is megtalálhatjuk. Ahhoz, hogy egy
gyakorlatot pontosan értelmezzünk, vagy egy gyakorlatot mindenki számára
érthető módon lerajzoljunk, ismerni kell a rajzírás többi jelét is. Honfi László: Gimnasztika elmélet,
gyakorlat, módszertan, 112-120.
Gimnasztika (E-Könyv) | Debreceni Egyetemi Kiadó
A GIMNASZTIKA K Page 7 and 8: 6. A GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK VARI Page 9 and 10: BEVEZETÉS A magyar testkulturális Page 11 and 12: 1. Palesztrika: a férfiak művelt Page 13 and 14: Szintén középkori tényanyagnak Page 15 and 16: Peer Henrich Ling (1776-839) svéd Page 17 and 18: A gimnasztika értelmezése a sváj Page 19 and 20: A torna korábbi gyűjtőfogalmána Page 21 and 22: 2. A GIMNASZTIKA MEGHATÁROZÁSA, C Page 23 and 24: 2. A gimnasztika feladatai A gimn Page 25 and 26: 3. A GIMNASZTIKA ALKALMAZÁSI TERÜ Page 27 and 28: A gimnasztika sportágsemleges, ugy Page 29 and 30: 4. Gyakorlat, gyakorlatfajták Na Page 31 and 32: A határozatlan formájú gyakorlat Page 33 and 34: testrészt, az erőkifejtést plyom Page 35 and 36: 4. Gyakorlathalmaz, gyakorlatsoro Page 37 and 38: 4. A gimnasztika gyakorlatok mozg Page 39 and 40: A gyakorlat megkezdése után, a ki Page 41 and 42: 4. Dinamikai szerkezeti összet Page 43 and 44: 4. 6. A test tengelyei a) Szélessé Page 45 and 46: 4. Mozgásfejlesztés gimnasztikával - wellness életmód. 8. A test helyzete a szerhez visz Page 47 and 48: Külső helyzetnél a tornász a ko Page 49 and 50: 4.
5. A Gimnasztika Gyakorla
Keringést fokoz Page 208 and 209: nyújtás követ. Az izomnak legal Page 210 and 211: emelegíteni, akiket még nem taní Page 212 and 213: 8. A speciális bemelegítés A s Page 214 and 215: 9. A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZT Page 216 and 217: 9. A kondicionális képességek Page 218 and 219: 9. A gyorsaságfejlesztés A gy Page 220 and 221: − Gyorsasági állóképesség (8 Page 222 and 223: − Hosszú távú intervallumos m Page 224 and 225: 9. A lazaság, hajlékonyság ké Page 226 and 227: ellazítás mértékétől és a fe Page 228 and 229: A stretching gyakorlatok végzésé Page 230 and 231: 10. GYAKORLATSOROZATOK A példatár Page 232 and 233: SZABADGYAKORLATOK Általános bemel Page 234 and 235: SZABADGYAKORLATOK Általános bemel Page 236 and 237: TÁRSAS GYAKORLATOK TÁRSAS GYAKORL Page 238 and 239: LABDAGYAKORLATOK Labdaérzéket fej Page 240 and 241: GUMIKÖTÉL-GYAKORLATOK GUMIKÖTÉL Page 242 and 243: BORDÁSFAL GYAKORLATOK BORDÁSFAL G Page 244 and 245: UTÁNZÓ ÉS JÁTÉKOS SZABADGYAKOR Page 246 and 247: 11. KOMPETENCIA TÉRKÉP Ahhoz, hog Page 248 and 249: 12.
Könyv: Tornaszaknyelv (Honfi László)
Leírás
A mai értelmezés szerint a gimnasztika, a testnevelési játékokkal együtt, minden sportág, a rekreáció és a testnevelés előkészítő mozgásanyagaként értelmezhető és alkalmazható gyakorlatrendszer, vagyis az általános, a sokoldalú és a speciális motoros képzés eszközrendszere. A gimnasztikával foglalkozó szakkönyv ajánlott minden magyar sportszakos hallgató számára, aki a sporttudományi képzési terület bármely alap- és mesterszakán, nappali tagozaton vagy részidős képzésben (levelező tagozaton) folytatja tanulmányait, de a korábban végzett sportszakemberek is felhasználhatják mindennapi munkájuk során. Az elméleti alapokat megteremtő 1–5., a gimnasztika módszertanát feltáró 6–9., valamint a gyakorlati példák, minták és segédletek sokaságával szolgáló 10–13. fejezetek tematikus felépítettsége rendszert alkot. A szakkönyv foglalkozik többek között a gimnasztika történetével, meghatározásával, céljával, feladataival, jellemzőivel, alkalmazási területeivel, továbbá szaknyelvi, gyakorlati és módszertani kérdésekkel.
SporttudomÁNy
Dr. Derzsy B. (2006): A gimnasztika alapjai. Piremon Nyomda, Debrecen. Kiadja: Fit-Forma Welness Kft., Budapest
Erdős I. (1992): Gimnasztika. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest 7-14. old. Farkas Gy. (1987): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest,
Dr. Metzing Miklós (2010): Gimnasztika, Jegyzet az OKJ-s Sportszakember képzés számára TFTI, Budapest, 14-24. old. Makszin I. ( 2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 8-12. old. Fügedi B, Rigler E. (2002) A hibajavítás lehetőségei a koreografált mozgássorok tanításában. Kalokagathia, Budapest, 1-2: 158 –
Fügedi B., Bognár J., Honfi L. (2006) Mozgásminőség: gimnasztikai gyakorlatok értékelése a testnevelő tanárképzésre jelentkezők körében. Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei, Eger, XXXIII: 35-46. old. Barabás Katalin (szerk. ) [2006]: Egészségfejlesztés, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 269–
Farmosi I. (1999): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs. 14–42. old. Istvánfy Csaba (1999): Összefogás az ifjúság egészségéért, edzettségéért.
Általános és sokoldalú hatásuk miatt pozitívan hatnak az iskolai tanulók és a rekreációban résztvevők szervezetének egészséges, harmonikus fejlődésére, elősegítik mozgásműveltségük gyarapodását. A gimnasztika fejlődési irányait napjainkban szerencsére már a sporttudományi kutatások eredményei határozzák meg. A gimnasztikában elengedhetetlen és permanens feladat a biomechanikai törvényszerűségek, a funkcionális anatómiai ismeretek és a legfrissebb izomélettani kutatási eredmények felhasználása. A motoros képességek fejlesztése minden sporttudományi részterületen (az iskolai testnevelésben, a sportágakban, a különböző rekreációs tevékenységformákban), továbbá a gimnasztika, mint tantárgy oktatásában is különös hangsúllyal bír. A kisgyermekkortól, a serdülőkoron, az ifjúkoron, a felnőttkoron és a középnemzedéken át, az idősebb korosztály egészségmegőrző programjáig, megfigyelhetjük a gimnasztikai gyakorlatok hasznosságát, ha azokat tudatosan, szakszerűen és célorientáltan alkalmazzuk. Ha a pszichomotoros képességek, vagy általában a motorium fejlesztése, kiteljesítése, a mozgásműveltség gyarapítása a célunk, akkor a gimnasztikát általános értelemben használjuk, az alábbi területeken (4 terület): - a kisgyermekek gimnasztikájában, az óvodások testnevelésében; - a közoktatás és a felsőoktatás testnevelésében; - testnevelési bemutatók és sportünnepélyek alkalmával; - rekreációs céllal végzett testedzés alkalmával, Sport for All (Mindenki Sportja) foglalkozásokon, rendezvényeken.