Elkészítési idő Több mint 90 perc alatt elkészülő ételek Elkészítés nehézsége Egyszerű ételek Árkategória Pénztárcabarát ételek Hozzávalók: kb. 24 db-hoz: 45 dkg liszt (Nagyi titka) 2 dkg élesztő (friss) 2 db tojássárga (nagy) 1, 5 teáskanál só 1, 5 dl olaj 2, 5 dl tej 1 teáskanál cukor a lekenéshez: 1 tojássárga 2 evőkanál tej a szóráshoz: mák, szezámmag, köménymag vagy tengeri só Elkészítés: A langyos tejhez hozzákeverjük a cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt, és felfuttatjuk. A tojássárgáját összekeverjük az olajjal, majd a keverőtálba öntjük. Ezután hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, majd hozzászitáljuk a sóval összekevert lisztet. Ezután elindítjuk a robotgépet, és pár perc alatt megdagasztjuk a tésztát. (természetesen kézzel is megdagaszthatjuk). Kelt tésztás ételek rendelése. A megdagasztott tésztát áttesszük egy kelesztőtálba, majd langyos helyen egy óra alatt a duplájára kelesztjük. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, majd kb. fél cm vastag téglalappá nyújtjuk. (Én 20 cm hosszú, és 70 cm széles lappá nyújtottam ki a tésztát. )
Elkészítési idő Több mint 90 perc alatt elkészülő ételek Elkészítés nehézsége Egyszerű ételek Árkategória Pénztárcabarát ételek Hozzávalók: a tésztához: 30 dkg finomliszt csipet só csipet szódabikarbóna 5 dkg vaj 5 dkg porcukor 1 evőkanál tejföl 20 g élesztő 1 teáskanál cukor 200 ml langyos tej 1 db tojás a tészta kenéshez: 30 ml vaj + kevés étolaj a töltelék: 250 g túró 1 evőkanál búzadara 1 evőkanál vaníliacukor 1 evőkanál porcukor a bukta kenéshez: 40 ml olvasztott vaj Elkészítés: A liszteket átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, szódát, porcukrot és a vajjal mindent összemorzsolunk. Langyos tejben cukorral felfuttatjuk az élesztőt, majd hozzáadjuk a tojást a tejfölt, és alaposan kidolgozzuk a tésztát. Ha kezd hólyagos lenni, akkor van készen. Bake-Free kelt tészta lisztkeverék 1000g – Eden Premium Webshop. Ekkor megszórjuk liszttel és meleg helyen hagyjuk kelni 45 percig. Amikor megkelt a tészta, lisztezett deszkára borítjuk, majd kinyújtjuk. Lekenjük olvasztott vajjal, de nem folyósan. Ezután feltekerjük, mint a bejglit, nyújtófával ellapítjuk és négybe hajtjuk.
Össze kell keverni a hozzávalókat és egy ev? kanállal, forró olajba szaggatni és kisütni, majd a végén lecsöpögtetni, lekvárral, porcukorral tálalni. 0, 5 kg Liszt-->1 Kis Pohár Kefír-->amibe belekavarunk 1 fél csomag éleszt? t és 1 kiskanál sót és 1darab Tojást, és 1 Kefíres pohárnyi Tejet összekavarjuk és 1 Éjszakára h? A cukkinit kimagozzuk, felkockázzuk, közben a felaprózott halat a fokhagymával olajon megpirítjuk. A gesztenye héját bevágjuk, felforraljuk, majd lesz? Kelt tésztás ételek receptek. rjük, és meghámozzu A marhapörköltet ledaráljuk, majd jól elkeverjük az összetört burgonyával, és hozzáadjuk a tojást, a paradicsompürét. Ezután egy keveset hozzáadunk a pörkölt levéb? l, maj Egy mély tálban a tojást a szódavizzel elhabarjuk, és beleszórjuk a f? szereket. Ezután a liszttel egészen simára keverjük, majd 15 percig állni hagyjuk, addigra a liszt m A tojásokat a cukorral és a süt? porral elkeverjük. A fahéjat az almára szórjuk, majd a liszttel együtt jól beledolgozzuk. Utána hozzáadjuk a tojásos keveréket is.
Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tekető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó PERIKLÉSZ, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabd polgárok számára már megvalósult. A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. Derékszögű háromszög szögfüggvények
Gyűlésüket areioszpagosznak nevezik. A cserépszavazás intézménye arra szolgált, hogy kiderüljön akar-e valaki türannosz lenni. Ha lett ilyen személy, azt 10 évre száműzték a városból. Az athéni demokrácia fénykorának Periklész idejét szokták nevezni, akit 15 éven át újraválasztották sztratégosznak.
Bevezette a cserépszavazást (= osztrakiszmosz). Ha a nép valakit veszélyesnek tartott, azaz félt, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazást tartottak: a legtöbb szavazatot kapót 10 évre száműzték a városból, bár vagyonát megtarthatta (a szavazás akkor volt érvényes, ha legalább 6000-es részt vettek rajta). Később folytatódott a demokrácia kiteljesedése: Kr. e. 462-ben az Areioszpagosz hatalmát jelentősen csökkentették és eltörölték azt a rendszert, miszerint a legfőbb tisztségeket csak a magasabb jövedelműek tölthették be. A demokrácia virágkorát a Kr. 5. század közepén, Periklész idejében élte, akit 15 éven keresztül megválasztottak sztratégosznak, így az állam tényleges vezetőjévé vált. A jogok szélesebb biztosításának útja az állami életben való gyakorlati részvétel volt. A szegényebbeknek azonban jövedelem-kiesést okozott a politizálás, mert időt vont el a termelőmunkától, ezért számukra bevezették a napidíj at (esküdt bíróság, 500ak tanácsa, színház). Az athéni államnak nem okozott megterhelést a napidíjak rendszere, mert a polgárok nem fizettek ugyan adót, de a metoikoszok és a felszabadított rabszolgák igen.
508-ben Kleiszthenész reformokat vezetett be. A katonai vezetők, a sztratégoszok, az athéni állam tényleges vezetői voltak. Őket egymás után többször is megválaszthatták. Kleisztenész a zsarnokság újraéledését azzal próbálta megakadályozni, hogy bevezette a cserépszavazást, vagyis az osztrakiszomoszt. A reformokkal Kleiszthenész olyan különleges rendszert hozott létre, ahol a polisz lakosai közvetlenül irányíthatták államukat. Németh György: A polisok világa, Korona Kiadó, Budapest, 1999 A befejezetlen múlt 1. Gönczöl Enikő: Őskor, ókori civilizációk 476-ig, Műszaki Kiadó, 2001 A politikai harc céljai: – adós rabszolgaság megszüntetése – törvények írásba foglalása – egész polgárság területi alapon történő besorolása – köznép egyenjogosítása Drákon árkhon /kr. e 621/ (a törvények írásba fogalása) – rögzitette a kialakult viszonyokat – szigorúan óvták a tulajdont – ingatlan vagyon alapján sorolta vagyoni osztályba a lakosságot Szolón /kr. e 640-kr. e 560/ Kr. e 594., alkotmány: fontos intézkedéseket tartalmazott, amelynek célja a társadalmi ellentétek tompítása volt.
Nem rabszolgák, hanem jogfosztott őslakók voltak. Az állam: A népgyűlés (apella) munkájában minden 30. életévet betöltött spártai polgár rész vehetett, azonban e testület szerepköre korlátozott volt. Csupán elfogadhatta, vagy elutasíthatta a javaslatokat és a szavazás közfelkiáltással történt. A népgyűlésből került ki az 5 ephorosz, akik a felügyelők, és Spárta tényleges irányítói voltak. Feladatkörükbe tartozott a bíráskodás, a rendőri felügyelet, a tisztviselők ellenőrzése és a külpolitika is. A hatalmat az arisztokrata nemzetségek birtokolták. Közülük került ki a két király, akik korlátozott jogkörrel rendelkeztek. Háborúban hadvezérek voltak, békében a vallási életet irányították. A vének tanácsa, a Geruszia a két királyból és huszonnyolc 60. életévüket betöltött férfiakból álló testület volt. Ők határozták meg, hogy a népgyűlés miről tárgyalhat. Ha a döntés nem tetszett nekik, feloszlatták. Az ilyen szervezésű államot arisztokratikusnak nevezzük. (Tekintélyen és életkoron alapuló vezetőválasztás, népgyűlés jogkörének korlátozása. )
A phüléket többségben a DÉMOSZ (nép) tagjai irányították, de az arisztokrácia is jelen volt. Minden phüléből 50 embert választottak, akik részt vettek az 500-ak tanácsában, a BULÉBAN. A bulé fő feladata a törvény előkészítése, a tisztviselők munkájának ellenőrzése, az állam pénzügyeinek irányítása. A napi dolgok intézésére 50 fős ügyeletes bizottságokat hoztak létre. Mindegyik phülé választott egy SZTRATÉGOSZT is így volt összesen 10 sztratégosz. A sztratégoszok hadügyekkel foglalkoznak, és ez a tisztség a többi tisztséggel ellentétben több évig is betölthető volt. A legfőbb hatalom az évenként kb. 40-szer ülésező EKKLÉSZIA (népgyűlés) kezében volt. A népgyűlés hozta a törvényeket és döntött a háború és béke kezdéséről, a külpolitikáról, és itt választották a tisztségviselőket, ellenőrizték a bulét. A tisztségviselők az ARKHÓNOK, ők munkájukért pénzt kapnak. Minden Athéni polgár, aki betölti a 20. életévét tagja lehet a népgyűlésnek. A rabszolgák, nők, és metioszok nem vehettek részt a népgyűlésen.
Helyébe egy területi felosztás alapján kialakított phülérendszer lépett. 10 phülére osztotta fel Athén területét, minden phülé további három részre bomlott: egy tengerparti, egy városi és egy szárazföldi részből állt. Mindegyik phülé 50-50 tagot küldött a bulé tagjai közé, melyet így ötszázak tanácsá nak is hívtak. Ez volt az egyik legfontosabb politikai testület, mely az egyes népgyűlések közötti időben az állam ügyeit intézte a népgyűlésen hozott döntések alapján. Feladata volt a népgyűlés számára a napirendet és a határozati javaslatokat előkészíteni, és gondoskodni a határozatok végrehajtásáról. Folyamatosan ülésezett. Tagjait a 30 év feletti teljes jogú polgárok közül sorsolták. A buléban a démosz többsége mindig biztosítva volt, ugyanis a phülék három része közül kettőben (városban és tengerparton) a kézművesek és a kereskedők mindig többségben voltak. Így az arisztokráciát (a demokrácia szabályait betartva) háttérbe szorították. Az államhatalom legfőbb szerve a népgyűlés (ekklészia) volt.