A Vácrátóti Arborétum hazánk egyik legszebb botanikus kertje, ahova nem csak tavasszal de ősszel is érdemes ellátogatni. Egy szép napsütéses őszi napon érdemes elutazni Vácrátótra. Ha lehet akkor édes kettesben, hogy lassan aldaloghassatok a sárga, narancs és rézvörös lombok alatt, hallgathassátok a talpatok alatt susogó levelek hangját és élvezhessétek a bágyadt napsugarak simogatását. A legszebb botanikus kertek és arborétumok Magyarországon. De persze nem csak szerelmes pároknak ideális a szép időben itt andalogni, hanem gyerekes családoknak is. Ugyan ebben az esetben andalgásról nem lesz szó, hiszen a kaladok miatt izgatottan rohangáló gyerekeket nehéz kordában tartani. Annál nagyobb élmény viszont nekik és a szülőknek is, ahogy a család felfedezi a vizimalmok csodálatos világát vagy kacsát etet a tavon esetleg mókusok után fut, hátha sikerül az egyiket elkapnia. A kert maga óriási, így bejárása nem egyszerű feladat, de garantáltan tartalmas kikapcsolódást nyújt mindenknek, aki ellátogat ide. Az állatok mellet, melyből a fent említetteken kívül még madarakat láthatunk jócskán, érdemes a fákat is jól szemügyre venni, hiszen vannak itt igazán különlegesek, melyek szerencsére kis táblákkal vannak ellátva, hogy tanulhassunk is róluk valamit.
Különleges fák, bokrok és virágok várják az ide látogatókat. Az egész arborétumot átszeli egy tiszta patak, mely végül egy tóba torkollik. Híres a februári hóvirág-, és a márciusi ibolyavirágzásról. Gyönyörű botanikus kert 1 órára a fővárostól: a legpompásabb őszi tájat itt találod - Utazás | Femina. Cím: Alcsútdoboz, Kastély 2, 8087 Alcsúti Arborétum Fotó: Wikimedia Gödöllői Arborétum A 350 hektáros területen működő arborétum nagy része (90%-a) erdészeti kert, melyet 1902-ben alapítottak József főherceg parancsára, 10%-a pedig park jellegű. Azzal a céllal hozták létre több mint 100 éve, hogy a homokos alföldi területen fásításra alkalmas fajokat honosítsanak meg. A Gödöllői Arborétum a Pilisi Parkerdő része, és jó néhány ösvényt, szobrot, hatalmas tisztásokat, és számos honosított fajt találhatunk benne. Cím: Gödöllő, Isaszegi út 164, 2100
A kirándulás végén pedig nem csak okosabbak leszünk, de ha szerencsénk van, ringatni sem kell majd a kicsiket. (Forrás:)
A népszokás hat napon át, tizenöt helyszínen zajló csaknem másfél száz Hétvégi úticél: Boldog Özséb-kilátó A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti
A 62 hektáros erdő- és díszkert az észak-nyugati széljárásnak köszönhetően kiváló levegőt biztosít a kiskunsági városnak. Az arborétum három része van tagolva: a véderdősáv, a tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész, melyek egytől-egyig természeti kincsekben gazdagok. Megcsodálhatjuk egyúttal a hajdani vásárok színhelyét, a Felhajtó utat, amelyen annak idején a vásárokba hajtották az állatokat. Több ősgyep is ezekből az időkből való a területen. Albert István fotónaplója: Vácrátóti Arborétum ősszel. A 14 ösvényen sétálva több, mint 800 féle növény található, melyeket egytől-egyig információs táblák segítségével ismerhetünk meg közelebbről. A Kecskeméti Arborétum ősszel is csodás! /Forrás: Szarvasi arborétum A,, Pepikert" 82 hektárnyi területen fekszik, melyen 1600 fa és cserje várja a látogatókat. Emellett az állatvilág is jelentős: 150 madárfaj, köztük szabadon kószáló pávák, mókusok, őzek, mezei nyulak hozzák közelebb az érdeklődőket a természethez. A hely egyik büszkesége a 150 éves mamutfenyő, mely kiválóan alkalmazkodott az alföldi város klímájához, ami azért különleges, mert eredetileg az Észak-Amerikai hegyvidékeken őshonos.
(magyar festők) Paál László-Az ősz színei All The Colors Art Gallery Country Roads Colourful Art Sculptures Art Museum kiállítások Paál László - Hajnal az erdőben, 1875 Paál László:Erdei út (1876) Magyar Nemzeti Galéria Fish Monger Picture Frames History Képtalálat a következőre: "paál lászló festményei" Paál László:Erdei út (1876) Magyar Nemzeti Galéria Barbizon School Narcisse Tree Forest How Beautiful Hungary Dark Side La-clef-des-cœurs Morning in the Forest, 1875, László Paál
– Az önkifejezés megtalálásának kényszere ösztönözte arra, hogy felrúgva a társadalmi szabályokat, arisztokrataként, a maga mélységében mutassa meg a nagyvárosok nincstelen szegényeinek sorsát, olykor életmódjukkal is azonosulva. Gondolatai, érzései, véleménye a világ nyomorúságáról és önmaga lelki-testi szenvedéseiről mérhetetlen súlyt helyeztek rá. Az egyetlen megnyugvást – jóllehet mindig csak átmenetileg – maga az alkotás folyamata jelentette számára. Ily módon némileg érthető az a különös jelenség, hogy – más művészekkel ellentétben – képeivel csak addig törődött, amíg dolgozott rajtuk, a művek sorsa nem érdekelte. Paál László (festő) – Wikipédia. Hiányzott belőle a pénz utáni sóvár vágy, a hiúság, a konszolidált életmód igénye, mindaz, amire mások oly sokat áldoztak: a jól felszerelt, elegáns műterem, a jómódú magánmegrendelők, az állami megbízások, kiállítások, kitüntetések, s bár mindez elérhető lett volna számára, őt nem érdekelte. " 1877-ig élt Párizsban, ahol Millet, Corot, Dupré és Redon hatott művészetére, Barbizonban Paál László társaságában festett.
1869 -ben és 1870 -ben már két-két képét is kiállították a pesti őszi tárlatokon. 1869-től állami ösztöndíjjal Münchenben folytatta tanulmányait, 1870 őszén pedig ugyancsak ösztöndíjjal – osztrák festő barátja, Eugen Jettel társaságában – tett egy hollandiai utazást. Az év végén, Munkácsy immár másfél éve tartó unszolásának engedve, Düsseldorfba költözött, ahol közösen bérelt lakásban éltek a következő egy évben. 1871 tavaszán J. Munkácsy újratöltve – megújult kiállítás a Nemzeti Galériában – kultúra.hu. S. Forbes angol műkereskedő ellátogatott a városba, hogy Munkácsytól munkát rendeljen, egyúttal megvásárolta Paál egyik tájképét. Rövid tanulmányútra is meghívta őket Londonba, ahonnan visszatérve Paál folyamatosan küldte tájképeit Forbesnak, s az ezekért kapott pénzből finanszírozta 1871 őszén Adalbert Goldscheider osztrák újságíró barátjával tett belgiumi és hollandiai tanulmányútját. Munkácsy 1872 januárjában Franciaországba költözött, de levélben és személyesen is kitartóan kérlelte barátját, hogy kövesse. 1872 májusára a könnyelmű életet élő Paál rendezte düsseldorfi adósságait, és Munkácsy után utazott.
(Ugyanígy Egry József fürdőző tehenei sem lennének elképzelhetők a mai Balatonban. ) A látvány lenyűgöző; Munkácsy drámai erővel, rendkívül realisztikusan ábrázolta az alakokat, a helyszínt, a tárgyakat, az emberi karaktereket. Mindez csak gondos megfigyelés és tanulmányozás után lehetséges. A művész már a pályája kezdetén is használt a festéshez fényképeket: úgynevezett werkfotókat készített az alakjaihoz. CarolArt ✽ Paintings and Video : Paál László (1846-1879) Magyar festő. A Siralomház betyár figurájához is felhasznált egyet. Ezeket a felvételeket azonban csak emlékeztetőként alkalmazta, soha nem másolta őket. Nyilvánvaló, hogy a művészet korszerű eszközei közül sok mindent Párizsban láthatott először, ahogyan ezt a Nemzeti Galéria kiállításán, a falon elhelyezett magyarázatban is olvashatjuk. Az 1870-es években tevékenykedő Gustave Courbet vagy az impresszionisták másik példaképe, Edouard Manet kirobbanó erejű realizmusukkal nagy hatással voltak a képzőművészetre, és persze a fiatal Munkácsyra is. A tárlaton láthatunk egy nálunk kevéssé ismert német festőtől, Wilhelm von Kaulbachtól származó remek portrét Munkácsynéról.
Rá isnagy hatással volt Munkácsy, jóllehet ő kialakította a maga összetéveszthetetlen, egyéni stílusát. Erdőrészlet című képét sejtelmes fény sugározza be, ami valahonnan az erdő fái és zöldessárga levelei közül árad szét a kora reggeli napsütésben. Mednyánszky valóban egyedülálló a magyar művészetben a tájképfestés terén. Képeinek kiindulópontja a természet, ám ezek a tájak így, ebben a formában semmiképpen sem léteztek. Látomások, víziók ezek, amelyek egy művész legmélyebb érzéseit közvetítik a látogató felé. Móricz Zsigmond 1910-ben írt egy kis könyvet Munkácsy festői pályájáról egy munkásoknak szánt népszerű sorozatban. Többek között ez is szerepel benne: "A munkácsi kis árva, elhagyatva, száz baj között, semmi nélkül indult el a világon. És a nagy-nagy művész az egész emberiség gyásza mellett szállott a koporsóba. És ez a kettő ugyanaz az egy személy volt. Ez a mai világ mesehőse! És ez az út nyitva minden ifjú előtt. " Persze a teljesség igénye nélkül vázoltuk fel ennek az újrarendezett kiállításnak az anyagát; nem is tehetnénk mást, hiszen annyi a látnivaló.
1879-ben hazatért Beckóra, a Vág völgyébe, s felváltva dolgozott Magyarországon és Bécsben. Tónusai levegősebbek, színei világosabbak lettek, őszi és téli tájképeivel aratott sikert. 1888-ban Mindenszentek napján című képe Budapesten díjat nyert. 1889-92 között ismét Párizsban alkotott, 1897-ben képeiből gyűjteményes kiállítást rendeztek a párizsi Georges Petit galériában. Impresszionista tájképein a Kárpátok hegycsúcsait, vízeséseit, az Alföld mocsaras tájait, a nagyvárosi kültelkeket festette meg legtöbbször ködös, párás hangulatban. 1892-ben Máramarosban tájvázlatokat készített Feszty Árpád körképéhez. Tájképeinek alaphangja finom líra, a természettel való azonosulás. A XIX. század vége felé érdeklődése a figurális ábrázolás felé fordult, a külvárosok elesettjeit, a vidék szegényeit, a nyomorúság áldozatait örökítette meg. 1900-ban Galíciában, ezután az Adrián, majd négy évig Bécsben dolgozott. Ekkori képei ismét sötétebb árnyalatúak, sűrű fény-árnyék hangulatot árasztanak. Műveinek nagy csoportját csavargóképei alkotják, melyek előkészítették katona-képeit.
A Magyar Nemzeti Galéria megújult Munkácsy-teremsora nem zárt életműveket mutat be, hanem kor alkotói közötti viszonyrendszereket elemzi. Újragondolták és eddig raktárban pihent kincsekkel, valamint nemzetközi művekkel egészítették ki a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítást a Nemzeti Galériában. A hat terem a valóság ábrázolásainak változásait tematikusan járja körül. Friss és lendületes lett ez a teremsor. A merev monografikus rendezést felváltotta egy, a művészeket és műveket kontextusba állító csoportosítás. Ennek köszönhetően nem zárt életműveket látunk, és nem a kiemelkedő csúcsokon van a hangsúlyt, hanem a kor miliője, a társadalmi berendezkedések, a mentalitás állnak a kiállítás középpontjában. Azért itt vannak a nagy Munkácsy-festmények is. Az első két terem főként az ő műveivel van tele. Az első nagy alkotói korszakával nyit a kiállítás. Itt láthatók az "igaz embereket" ábrázoló nagy vásznai, azok, amelyek mindenféle szépítés nélkül, hitelesen és objektíven ábrázolják az alakokat, miközben reflektálnak a kor szociális problémáira is.