1972. december 27-én halt meg Budapesten. Győrffy Ákos – Wikipédia. A következő vers egy-egy sora sokaknak ismerős lehet a Romantikus Erőszak zenekar azonos című dalából. A Kárpátok dala Míg áll a Kárpát büszke gránitorma s fiút fogannak rab magyar anyák, tekintsetek az örök csillagokra s daloljátok a Kárpátok dalát: e bérc örök, s a rabló bűn múlandó, gránithatárt itt istenkéz emelt, mit megcsúfolhat millió halandó, de földi törvény nem dönti e pert… Földeinket bár rablók cibálják – örök határunk mégis csak a Kárpát. Míg áll a Kárpát büszke gránitroma – és délre folynak onnan a folyók, hegyek szívének kincsét ide hordva, érett kalászért küld cserébe sót. Gránitkart, mely földünk ölbe fogja, örök ölelésre istenkéz emelt, kit megcsúfolhat millió halandó, de földi törvény nem dönti e pert, földeinket bár rablók cibálják, E gránitölbe zárt nagy róna hantján apánk csontjából terem a kenyér, anyánk csókjának íze él a magván, e szent magon, mely mindennel felér. E gránitölben egy a Sors örökre, együtt jár telelni innen a madár.
Dutka Ákos költő és újságíró 1881. szeptember 11-én született Nagyváradon. Első versei a helyi lapokban jelentek meg, egy időben állandó szerkesztője volt a Nagyvárad napilapnak. 23 évesen jelent meg a Vallomások könyve c. műve. Sokoldalúságát jelzi, hogy operettet is írt, A léghajósok címen. Sokat látott ember volt, 1905-ben Amerikába utazott, majd bejárta Európát, egy évvel később tért csak haza. Ezután megismerkedett és jó barátságba került Ady Endrével. A korabeli kritikusok közül többen a megújuló magyar líra egyik tehetségének tartották. Költő volt asos.fr. Az első világháború után Budapestre költözött, ahol főként az újságírással foglalkozott, így akkoriban már ritkán jelentek meg új versei. A német bevonulás, a háború elvesztése és a kommunista hatalomátvétel hallgatásba taszította. 1955-ben tért vissza az irodalomba Remetei képeskönyv c. verseskötetével. Önéletrajzi regénye 1959-ben jelent meg A nagy kaland címen. Ebben a műben az utazásaikor szerzett tapasztalatairól és élményeiről írt, valamint a kivándorolt magyarokról.
A költő, aki szent ember volt Nemrég társaságban azt kérdezte tőlem egy különben igen kultúrált, mélyen hívő keresztény hölgy, hogy ugyan mondjam már meg, miért emlegetik ezt a Pilinszkyt úgy, mint szent embert. Mert az volt. Olvasd el a verseit, feleltem én. Nem nagyon kedvelem a verseit, mondta ő. Rendben, mondtam én, elég nehéz versek. Én is csak akkor értettem meg őket igazán, amikor megismertem Pilinszkyt, barátok lettünk, és Jancsi maga mondta el a verseit. Úgy, ahogy ő tudta a saját verseit mondani, minden tökéletesen érthetővé vált. Szerencsére a fölvételek megmaradtak, kaphatók lemezen, CD-n. De ha a versek nem győznek meg, akkor azt mondom: mélyen hívő katolikus volt. Az akkori, üldözött Egyház számára nagy megtiszteltetés volt, hogy ilyen zseni még katolikus is. (A mai, világi hatalommal szoros szövetséget kötött egyház alighanem kiátkozná – de ezt ne keverjük ide; ez már politika. Költő volt ados et parents. ) Miért volt szent? Mert tiszta volt. Jó volt, nem volt benne gyűlölet, csak szeretet. Nem viselte magát méltósággal, pedig a tehetségével rászolgált volna: egyszerű volt, mint te vagy én.
De Pilinszkyvel igazán Galsai Pongrác volt jóban, hát őt kérték meg közvetítőnek. Galsai hozott is Jancsitól egy három fölvonásos operát. (Nem kell megrémülni, vers volt ez is, csak a formája volt librettó-szerű. Egy-egy fölvonás egy-egy oldal. Szilágyi Ákos: a kései Kádár-kor szabadabb volt | 24.hu. ) De Sághy Ildikó szerette volna, ha Pilinszky a saját kézírásával ajánlja a verset. Gráci ezt is elintézte, hozta Jancsitól a papírt, ami így festett: A Négy Évszak olvasóinak szeretettel: Pi- linszky János János írta a szöveget a papír széléig, oda elválasztójelet tett, és észre sem vette, hogy ezzel az aláírását választotta el: "Pi-linszky". A legnagyobb élő magyar költőnek ennyit nem számított a saját autogramja – ennél magasabb értékek számítottak neki. No, ha másért nem: ezért volt szent ember.
Az elképzelés, bármilyen abszurdnak tűnik, a filozófiai alapmű zeneiségén alapul, amiben a filozófiai fogalmak szinte költeményszerű megfogalmazásban jelennek meg. Maga Nietzsche írta az Ecce homo című önéletrajzi írásában (fontos megállapítani, hogy Strauss nem ismerte ezt az írást! ), hogy Zarathustráját akár el tudná képzelni zenedarabként is. A közvélemény elképedt már a terv nyilvánosságra kerülésekor is, nem tudták elképzelni, hogyan egyeztethető össze a filozófia és a zene. Strauss később így nyilatkozott erről: "Nem szándékoztam filozofikus zenét írni, vagy akár zenei portrét festeni Nietzsche nagy művéről. Sokkal inkább kívántam zenébe átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdeti primitív szinttől a valláson s a tudományon keresztül, Nietzsche emberfeletti ember fogalmának megfelelően. A szimfonikus költemény Nietzsche géniuszának hódol, s ez a géniusz az Imigyen szóla Zarathustra című könyvben mutatkozik leginkább meg. " Ezért jelent meg a partitúra a következő alcímmel: "Friedrich Nietzsche után szabadon. "
Ez a blog azért jött létre, hogy amikor az életünk egy-egy mozzanatában találkozunk azokkal a tanításokkal, gondolatokkal, miket a Zarathustra mutat, legyen hová felírni. Érzéseket keresünk, mélyebb pillanatokat, valamit, amiről érezzük, hogy más... valamit, amiről azt érezzük túlmutat rajtunk. Néha eltaláljuk, néha nem. Ez az érzés a káosz... amiben a táncoló csillag születhet. Az idézetek főszövegben, a meglátások többnyire kommentben jelennek meg.
imígyen szóla zarathustra Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Klasszikus A legjobb zenei mémek és videók Bolondok napján a komolyzenének is a könnyedebb oldalát nézzük, az internet valósággal hemzseg a szórakoztató, humoros, néha pikírtebb vagy fárasztóbb képekkel és videókkal. Kacagtató összeállításunk következik. Támogatott mellékleteink
A 100 legjobb és legfontosabb könyv, amit valaha kiadtak A Szabad Európa Társaság kísérletet tett arra, hogy összeállítsa a világirodalom 100 legfontosabb alkotását, melyek a legszínvonalasabb eddig megírt történetek listáját alkotják. Első helyeken a legnagyobb vallások művei szerepelnek, melyek milliók gondolkodását befolyásolták az elmúlt 2000 évben. 1. Biblia 2. Korán 3. Konfucius beszélgetései és mondásai 4. Lao-ce: Tao Te King - Az Út és Erény könyve 5. Homérosz: Iliász 6. Aiszkhülosz: Oreszteia 7. Szophoklész: Oidipusz király 8. Euripidész: Médeia 9. Arisztophanész: Madarak 10. Hérodotosz: A görög-perzsa háború 11. Thuküdidész: A peloponnészoszi háború 12. Platón dialógusai 13. Arisztotelész művei 14. Euklidész: Elemek 15. Lucretius: A természetről (De rerum natura) 16. Marcus Aurelius: Elmélkedések 17. Vergilius: Aeneis 18. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok 19. Muraszaki Shikibu: Gendzsi regénye 20. Az ezeregy éjszaka meséi 21. Szent Ágoston: Vallomások 22. Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata 23.
Gyerekkoromban történt sok minden, amit nem értek és most, harmincegynehány évesen az határozza meg a napjaimat, hogy elkerüljem azokat a helyzeteket, amikben pofont kaptam. Törésem volt például az iskolában, mert kimentem felelni, nem tudtam valamit és a tanár kiabált velem, azóta pedig olyan mélyre temettem ezt az emléket, amennyire csak tudom. De itt van velem, nem tűnt el, a mélyből irányít... a tanár már rég megőszült és meghalt, már rég nincs sehol az osztályterem, messze-messze szálltak a padok és a hajdani osztálytársak. A törés marad meg egyedül, az a feszítő érzés a torkomban, amikor a főnök behív, mert beszélni szeretne velem. Mindennek a gyökerében meg ott áll egy vézna kissrác a tábla előtt és egy tanár, akinek mondjuk előző este feltörték a kocsiját és emiatt pokróc volt mindenkivel. Ezerkilencszázkilencvenegyben. Sőt, ahogy az idő telik, a törés egyre több mindent merevít magához bennem. Van ez a dolog, amit a pszichológia úgy hív, hogy generalizáció: ha egy megharap egy kutya, akkor ahogy öregszem, egyre szélesebb lesz azon dolgok halmaza, amiktől félek és nemcsak attól a konkrét kutyától fogok tartani, hanem mindegyiktől, sőt előbb-utóbb eljut oda a dolog, hogy az állatokat nem fogom szeretni úgy általában.
A vezénylés 10 aranyszabálya Richard Strausstól Karmesterként Richard Strauss mindig is pragmatikus volt: precíz, takarékos mozdulatokkal vezényelt, amelyet sokan furcsának tartottak olyan szenvedélyes művek esetében, mint a Salome vagy az Elektra. Elmondjuk, mik voltak a zeneszerző tanácsai, és mutatunk néhány karmestert, akik magasról tettek rájuk.