Az Ön által megvásárolt berendezés meghibásodásait díjmentesen javítjuk, abban az esetben amennyiben a felmerülő hiba gyártási- anyaghibából ered. Meghibásodás esetén kérjük forduljon a termék eladójához vagy a legközelebbi márkaszervizhez (a gyorsabb ügyintézés érdekében ezt javasoljuk). A jótállási jogok érvényesítéséhez kérjük ügyeljen rá, hogy kizárólag helyesen kitöltött érvényesített jótállási jeggyel vegye át a megvásárolt terméket az eladó cégtől. A jótállás időtartama 2 év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Nem tartozik jótállás alá a hiba, ha annak oka a termék fogyasztó részére való átadását követően lépett fel, így például, ha a hibát: - szakszerűtlen üzembe helyezés (kivéve, ha az üzembe helyezést a vállalkozás, vagy annak megbízottja végezte el, illetve, ha a szakszerűtlen üzembe helyezés a használati-kezelési útmutató hibájára vezethető vissza) - rendeltetésellenes használat, a használati-kezelési útmutatóban foglaltak figyelmen kívül hagyása, - helytelen tárolás, szállítás, helytelen kezelés, rongálás, - megfelelő karbantartás hiánya, elmaradása - elemi kár, természeti csapás okozta.
Kérdése van? Ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére! Áruházi átvétel Az Ön által kiválasztott áruházunkban személyesen átveheti megrendelését. E-számla Töltse le elektronikus számláját gyorsan és egyszerűen. Törzsvásárló Használja ki Ön is a Praktiker Plusz Törzsvásárlói Programunk előnyeit! Fogyasztóbarát Fogyasztói jogról közérthetően. Rajzos tájékoztató az Ön jogairól! © Praktiker Áruházak 1998-2022.
Háború Amerika és Irán között Irakért - Wagner Péter - YouTube
Irán tartós és valódi megállapodást szeretne, az amerikai fél viszont szándékosan késlelteti a megbeszéléseket azzal, hogy további követelésekkel áll elő - fogalmazott Amirabdollahián. Az al-Arabíja szaúdi hírtelevízió azt közölte, hogy Amirabdollahián vasárnap António Guterres ENSZ-főtitkárral is egyeztetett a bécsi megbeszélésekről. Az iráni tárcavezető a beszélgetés során hangsúlyozta: "a labda az amerikaiak térfelén pattog". Irán 2015-ben egyezett meg - uniós közvetítéssel - az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserében az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Nagy a veszélye az amerikai-iráni háborúnak. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt kívánta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. Donald Trump korábbi amerikai elnök többször is élesen tiltakozott a megállapodás ellen, és 2018 májusában egyoldalún kiléptette országát a többhatalmi atomalkuból, mondván, nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen ki.
Június 13-án két tartályhajót is támadás ért az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros közelében, a robbanások következtében tűz keletkezett és evakuálni kellett a fedélzeten tartózkodó legénységet. Mindez azután történt, hogy egy hónappal korábban négy másik tankert is megtámadtak. Amerika és iran news. Eleinte arra gyanakodtak, hogy torpedó okozhatott kárt a hajókban, de ez nehezen elképzelhető, mert ezek a fegyverek rendkívül erősek, és feltehetően a járművek elsüllyedtek volna tőle. Mostanra a legvalószínűbb az, hogy úgynevezett tapadóaknákat helyeztek a tankerek oldalára. Egyelőre minden jel arra utal, hogy a támadásokért Irán tehető felelőssé, bár a perzsa állam tagad. A napokban napvilágot látott egy videofelvétel is, amelyen az látható, ahogyan egy iráni hajóval leszedtek az egyik tanker oldaláról egy fel nem robbant aknát. Fotó: US Department of Defense /AFP Bő harminc évvel ezelőtt, 1988-ban Irán az Irakkal folytatott háborúja keretein belül felturbózta a tapadóaknák használatát, ezzel fejezte ki nemtetszését amiatt, hogy több ország, köztük az USA is Irakot támogatja a harcban.
Irán azonban 40 évi erősen vallásos uralom után egyáltalán nem biztos, hogy visszatérne egy világibb és egyben békésebb rendszerhez. Ebben az esetben legfeljebb valamilyen békekötés lehet a felek között, ami feltételezné, hogy Irán így vagy úgy, de újra lemond atomprogramjáról. Ha ezt nem sikerül elérni, a feszültség fennmarad, és a háborús veszély tartóssá válik. Ez Trumpnak is nagy veszteség lenne, hisz egy újabb véget nem érő konfliktusba bonyolódna, ami nem hiányzik neki az jövő évi elnökválasztási kampány előtt, és persze országának sem. Háború lesz Amerika és Irán között? | Alfahír. Nem lehet atomfegyvere Abban bízhatunk csak, hogy a kardcsörtetés és egy idő után elcsitul, ahogy ez Észak-Korea esetében is történt, bár ebben az esetben kizárt, hogy békeoffenzívára és hirtelen barátkozásra kerüljön sor, viszont az iráni atomfegyverkezés kérdésére ebben az esetben is megoldást kell találni. A világ nem engedhet meg magának még egy kiszámíthatatlan atomhatalmat (nem is véletlen, hogy korábban összefogott a hat ország, köztük a legnagyobb hatalmak, hogy megegyezzenek Iránnal).
Amerika szerint lelőttek egy iráni drónt. A perzsa állam mindent tagad, sőt, szerintük Amerika a saját drónját lőtte le. A Hormuzi-szorosnál továbbra is nagy a feszültség. "Ez Irán legújabb ellenséges és provokatív cselekedete a sokból, amelyeket a nemzetközi vizeken haladó hajók ellen követ el" — fogalmazott az amerikai elnök miután tegnap este bejelentette be, hogy azért lőttek le egy drónt, mert az megközelítette a Boxer nevű amerikai hadihajót, mert a drón veszélyeztette a hajót és annak legénységét. A stratégiailag fontos hajózási szakasznál az amerikaik szerint a drón alig 900 méteres közelségbe repült a hadihajóhoz. Egy asztalhoz ülhet az USA és Irán az atomalku jövő heti bécsi tárgyalásánál « Mérce. Donald Trump szerint a hajó védelmi intézkedésként semmisítette meg a drónt, miután a pilóta nélküli repülőeszköz figyelmen kívül hagyta a többszöri figyelmeztetést, hogy forduljon vissza. Amerika május óta már több alkalommal is arról nyilatkozott, hogy Irán agressziója a terségben kezd tarthatatlanná válni. Nem csak nemzetközi tartályhajókat támadtak meg, de a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos tevékenységeiket serkentették.
Trump tavaly azután rúgta fel az iráni atomalkut, hogy Bolton hivatalba lépett nemzetbiztonsági tanácsadóként. Bár azt írják, hogy a 120 ezres szám nagyságrendileg megfelel annak az erőnek, amellyel az Egyesült Államok megszállta Irakot 2003-ban, a mostani terv nem számol szárazföldi invázióval. A Newsweek forrásai szerint egyébként még ez sem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok háborút készítene elő: inkább erőt fitogtatnak Iránnal szemben, ami egy diplomáciai megoldásra irányuló stratégia része lehet. Amerika és iran air. A New York Times értesülését Donald Trump fake news-nak nevezte, tagadta a terv létezését. Ám azt mondta, "abszolút" hajlandó lenne katonákat vezényelni a térségbe. Bár reméli, hogy nem lesz szükség ilyen terv kidolgozására, de közölte: ha mégis, akkor 120 ezernél sokkal több katonát fog küldeni. A nyilatkozatot megelőző napon négy olajszállító hajót – köztük két szaúdit – rongáltak meg az Egyesült Arab Emírségek partjainál, a szabotázzsal Iránt gyanúsította meg az Egyesült Államok. Egy amerikai vizsgálócsoport szerint iráni vagy Irán által támogatott csoportok robbantottak lyukakat a tankereken, bár erről bizonyítékot még nem mutattak fel, az iráni külügy szóvivője pedig sajnálatos incidensnek nevezte a történteket.