Itt maradt nekünk a múltból egy rakás ikonikus, de nem egyszer zsigeri ellenszenvet kiváltó épület. Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori pártháza a XIII. kerületben vagy a sötétséget fekete lyukként magába nyelő, évek óta ürességtől kongó Domus Áruház. Szocialista munkáspárt XII. kongresszusa - Magyar történelem - Könyv. Ezeket az épületeket azonban meg lehet kedvelni, ha ismerjük a történetüket és új életet lehelünk beléjük. Erről szól az idei Velencei Építészeti Biennálé n bemutatkozó magyar projekt. Május 22-én kezdődik el a világ egyik legfontosabb építészeti kiállítása Velencében. Az állandó magyar pavilonban ezúttal az Othernity névre hallgató projektet fogják bemutatni, amely fontos témát feszeget nemcsak országos viszonylatban, de régiósan, sőt, európai tekintetben is. A magyar kiállítás arra keresi a választ, hogy mit kezdhetünk a sokszor meg nem értett, és gyakran szidott modernista építészeti örökségünkkel itt, Kelet-Közép-Európában. A magyar pavilonban 12 ikonikus, 1962 és 1986 között felhúzott budapesti épületet (az Országos Villamos Teherelosztóközpontot, a Külső-kelenföldi református templomot, az OKISZ-székházat, a Domus Áruházat, a Dob utcai trafóházat, a TIT Budapesti Planetáriumot, a Kelenföldi Városközpontot, az OTP-toronyházat, a Déli pályaudvart, az Újpesti Ady Endre Művelődési Házat, az MSZMP XIII.
1981–1984 között Moszkvában a Társadalomtudományi Akadémián aspiránsként dolgozott. 1987 óta címzetes főiskolai tanár. 1988 óta a Magyar Filozófiai Társaság tagja. 1989–1994 között a nagykállói Városi Könyvtár igazgatója volt. 1997-ben nyugdíjba vonult. 1989 óta volt a Magyar Szocialista Párt tagja, 1989 és 2002 között a párt országos választmányának tagja, 1991–1999 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, 1994–1998 között az országos elnökség tagja. 1994–2002 között Vásárosnamény térségének országgyűlési képviselője volt. Az Országgyűlésben a kulturális- és sajtóbizottság, illetve a külügyi bizottság tagja, 1998–2002 között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja volt. Magyar Szocialista Munkáspárt | archivnet.hu. 1994 és 1999 között, valamint 2002 és 2006 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagja, alelnöke volt. Kitüntetései: Vásárosnamény díszpolgára (2001); Pro Comitatu Szabolcs-Szatmár-Bereg (2001); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2002; 2008); Radnóti Miklós Antirasszista Díj (2019).
Putyin atomfenyegetése, ezt jól tudja, hasonló válaszra találna. Oroszország ez ellen a nyugati erő ellen nem tudna sikeresen harcolni. Márpedig ezzel találná szemben magát, ha átlépve Ukrajna határát a NATO tagállam balti országok vagy Lengyelország ellen vonulna. Berend T. Iván: Harmadik világháború? | Mandiner. A NATO ugyanakkor ügyesen gyengíti az orosz győzelem esélyeit, hatalmas támogatást nyújtva Ukrajnának, de nem vezetve be az úgynevezett repüléstilalmi zónát, nem küldve katonákat, vagyis elkerülve a katonai összeütközést Oroszországgal. " Nyitóképen megsemmisített orosz páncélozott harci jármű. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd
Az 1960-as évektől kezdve a politikai bebörtönzés helyett, illetve mellett a kényszerpszichológiai kezelést is alkalmazták a kommunisták ellenfeleikkel szemben. Erre eleinte a Szovjetunióban került sor, később a csatlós országokban, így Magyarországon is. Sok ezer ember életét tették így tönkre. A Huszárvágás legújabb videoblogjában annak járt utána, hogyan zajlott ez a gyakorlatban. Máthé Áron egy 1970-ben megjelent szovjet jelentésből idézett példákat a Huszárvágás blogon arra, milyen mondvacsinált okok miatt minősítettek a kommunista vezetők vélemény- és mozgásszabadságra vágyó fiatal embereket "pszichiátriailag nem teljes értékű" reakciós elemeknek. "Pszichiátriai betegek egy csoportja veszélyes bűncselekményeket hajt végre az államhatáron, igyekeznek feljutni a külföldre induló hajókra. Magyar szocialista munkáspárt. 1969-ben a 32. határőrcsapat szakaszán az ötven, az országot elhagyni készülő közül tizenkilenc bizonyult pszichiátriailag nem teljes értékűnek. A legveszélyesebb bűncselekményeket a következők hajtották végre: Korotyenko, aki Kropotkin város sorozási állomásáról Novorosszijszkba szökött, és megpróbált feljutni egy olasz hajóra.
Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük. A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.
Ugyanakkor előremutató, hogy idén a Pritzker-díjat már egy a bontás ellenében tevékenykedő francia építészduó nyerte. Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal úgy gondolják, hogy a "bontás könnyű és rövid távú döntés, és rengeteg pazarlással jár: az energia pazarlásával, az anyagok pazarlásával és a történelem pazarlásával. Ráadásul nagyon negatív társadalmi hatása van. Számunkra ez egy erőszakos tett" – fogalmaznak. A francia építészek ezért inkább a már meglévő, és esetleg használaton kívüli épületek infrastruktúráját korszerűsítik és visszafogott beavatkozásokkal értelmezik újra. Ahogy pedig Lacaton és Vassal gondolkodik a 21. század építészetéről, azzal nagyjából egybevág az Othernity projekt is. A magyar kurátorok szerint meg kell próbálni elfogadni és megérteni az épületeinket, mielőtt buldózerrel nekik esnénk, és ezáltal talán kaphatnak még egy esélyt a régi szerkezetek. Mert akár tetszik, akár nem, a 71 méter magas újpalotai víztorony és lakóház a betondzsungel közepén épp úgy az identitásunk része, mint a klasszicizáló, romantikus budapesti belváros.
Szívemben mindig ott élsz, lelkemnek már része vagy. Nem számít most a távolság, Magad vagy bennem a gondolat. Nem ég már benned a szeretet lángja, belül kihalt az érzelmek fáklyája, de mi könnyeinkkel mindig eljövünk, szeretetünkkel Rád emlékezünk! Te vagy a Nap, mely lenyugszik este, Te vagy a Hold, az éjszaka teste, Te vagy a csillag, mely szemembe ragyog, Te voltál az Élet, nélküled én sem vagyok. Elvitted tőlem a Napot, a Holdat és minden csillagot, Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük én megvagyok, de Nélküled meghalok! Elmentél..., s árva lett a ház, Már nem tölti be kacagás, Üres lett a szívünk, Elemészt minket a gyász! Tudod ugye, bennem élsz! Mindig itt leszel, A szívem átölel, Amíg élem az életem! Te mindig elkísérsz, És mindig bennem élsz, Mindig itt élsz majd velem! Elmentél tőlünk egy végtelen útra, melyről csak visszanézni lehet, visszajönni soha. Hazafelé nem építettek utat, de ha mégis lenne irány, mely otthonod felé mutat, ugye hazajönnél!
Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete! Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla. Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad. Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek. Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám. És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád: Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem! Krisztus, hozzád tartozom; Krisztus a Tiéd vagyok..
Hazai – 2005. augusztus 21., vasárnap | 0:10 Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete! Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla. Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad. Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek. Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám. És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád: Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem! Krisztus, hozzád tartozom; Krisztus, a Tiéd vagyok. Roger testvér imája Kép:
Távol, messze földről sír ez a gitár, És ég a tábortűz, te mindig bennem élsz, Bár vágyam elűz egy másik táj felé. Bárhonnan is szóljon hát, ez a dal, Te mindig értheted, hogy a tűz és a gitár Csak együtt veled jelentik az életet. Sok-sok éjjel velem voltál, De eltűnt a varázs, Mert az álmot elrabolta egy lángra lobbant tűzparázs. Bárhonnan is szóljon hát ez a dal, Egy másik táj felé, egy másik táj felé, egy másik felé.
Lenyűgöző tudás és áradóan tiszta gondolatok Médi néni akkor már évek óta ágyban feküdt. Nem született gyereke, de a tágabb családja gondoskodott róla. Mégis sokat volt egyedül, és mivel nem látott, ezért nem tudott olvasni. Pedig a könyvek egész életében sokat jelentettek neki. Ahogy nekem is. Rengeteget beszélgettünk a közös olvasmányélményeinkről, és nagyon sokat olvastam föl neki. Azt mondta nekem, nem akar úgy meghalni, hogy nem olvasta az Ulyssest, hiszen olyan sokat jelentett az ő generációjának ez az irodalmi kísérlet. James Joyce hatalmas és terjedelmes regénye, Leopold Bloom életének egyetlen napját meséli el, mégis benne van az egész világirodalom. Majdnem 700 oldal volt a Szentkuthy Miklós által fordított szöveg. Azt nem állíthatom, hogy minden sorát értettem, de azt igen, hogy amíg olvastunk, rengeteg történettel lettem gazdagabb, és voltak olyan részek, különösen a nyelvi fricskák, amiken annyira röhögtünk, hogy Médi néni majdnem legurult az ágyról. József Attila a műteremben Médi néni nagyon szerette a verseket is.
Sziasztok. Budapesten születtem, jelenleg New Yorkban élek, és dolgozom. Felelősségteljes, igényes, figyelmes, rendezett, kreatív, tehetséges, komoly beállítottságú, 35 éves nő vagyok. Alkalomhoz illően öltözködöm. Néha dohányzom, alkoholt is csak akkor iszom mikor egy rendezvényen töltöm szabadidőmet. Nagyon szeretem az állatokat, fotózni is szeretem a természetet mikor sétálok egyet a szabadban. Szeretek neten olvasgatni, tartalmasakat beszélgetni. Szeretek zenélni, kertészkedni, virágokkal foglalkozni. Szabadidőmben szeretek filmet nézni, fotózgatni, sétálgatni, utazgatni, vásárolgatni, zenét hallgatni. Szeretem az Akció dús filmeket, Vígjátékokat, Romantikus filmeket Kaland és nem utolsó sorban a Történelmi filmeket. Szeretem azokat az embereket, akik megnevettetnek. Őszintén mondom, mindennél jobban szeretek nevetni. A nevetés nagyon sok betegség gyógyszere, és a nevetésre való hajlam talán a legfontosabb emberi tulajdonság. Nagyon szeretem, hogy boldoggá teszem az embereket akárhogyan is.
Azt hittem, emléked már régen eltemettem. Oly sokat jelentettél egykoron, még gyermekként, és minden irántad érzett múltbéli, elraktározott érzésem pont ennek szépségét őrizi. Ám, az álmaim mást súgtak és rájöttem: még bennem élsz. Majdnem tíz éve volt, hogy utoljára találkoztunk. Régen volt és néhány emlékkép már csak halványan maradt meg bennem. Mégis, néhány érzés mit sem változott, mindig ilyen volt a rám gyakorolt hatásod. Mindent elsöprő érzelem cunamit zúdítottál rám, olyan intenzívet, amilyennel azóta sem találkoztam, talán nem is fogok már. Örökös vágyként égtél belém. Te maradtál a férfi, akivel szerelmünk sosem teljesedhetett ki, és akihez minden volt párom után visszatért a lelkem. Minden szakításom után azt gondoltam, végre eljött a mi időnk. Sokára értettem meg: csupán görcsösen ragaszkodom a múlt egy szeletjébe. Egyetlen hely maradt, ahol időről-időre átélhetem az általad megízlelt mámort, ahol újra találkozhatunk és eggyé válhatunk: az álmaimban. Ahol megszűnik tér és idő, s habár tudom, az együtt töltött édes pillanatokból csak néhány másodpercnyi jut, mégis ezek az örökkévalóval érnek fel.