Az impresszionizmus alapvetően festészeti mozgalom, célja, az 1800-as évek festészeti mintáihoz görcsösen ragaszkodó művészeti felfogás megújítása. Az első újítók közé tartozik Delacroix, Courbet és a barbizoni festőiskola. Jelmondatukkal - "Vissza a természetbe! " - a közvetlen megfigyelés fontosságát hangsúlyozták. Munkamódszerük a plain-air - szabadban való festésmód, amin tükröződnek a természetes fény hatásai. Az ő útkereső nemzedéküket váltják fel az impresszionisták. Ezek a fiatal festők saját közös kiállítást rendeztek, mivel a párizsi Salon, az akkori művészet hivatalos fóruma rendszeresen elutasította őket. Ezen a kiállításon mutatta be Monet " A napkelte impressziója " c. képét amiről a stílusirányzat később a nevét kapta. (impresszió = benyomás) Az impresszionizmus jellemzői: szabálytalan, "véletlenszerű" kompozíciók, látványos, kissé darabos ecsetkezelés, tiszta színek használata, optikai keverés a vásznon, vázlatszerű hatás, kevésbé részletezett formák, "festői" előadásmód.
Felhagynak a clair-obscurnek és éles kontrasztjainak a használatával. Palettájukról hiányoznak a fekete, szürke, földszínek, csak a prizma színeivel festenek. Szerintük a szem elsődleges, mert annak közvetítésével történik az alkotás és befogadás. Diffúz (szétszórt) és illékony festészetet hoznak létre. Diagonális színcsíkokkal, színhorgokkal dolgoznak. Fontossá válik számukra a faktúra. Az impresszionizmus az első igazi izmus, mivel egyetlen esztétikai elvet vett alapnak. Egy elv abszolutizálása: 1. Közel férkőzni a jelenségvilághoz: a szabadban festeni 2. A jelenségvilág regisztratív megjelenítése, a látvány elfogadása, a jelenség és a lényeg egybeesése, ez a pozitivizmus. 3. Nem a megszokottat adják vissza, mellőzik az értelmet és frissen, spontán rácsodálkoznak a világra. Ez a szem "fiziológiai ártatlansága" 4. Központi élményük a tárgy előtti élmény: szín és folt élmény, ami nem kapcsolódik kifejezetten a tárgyi dolgokhoz. (Leonardo falas kísérlete, ahol a képzeletet ingerli a folt. )
Cézanne a nagy szintézis létrehozására törekszik, a spontaneitást szigorral, a pillanatszerűséget a tartalommal, a színeket a formákkal egyesíti. A látszatok mögött megpróbálja újjáalkotni a világ lényegét. A neo-impresszionista művészek nem vetették el Monet és barátai kutatásait, folytatni akarták művüket, de nem fogadták el a tisztán ösztönösségre épülő művészi koncepciójukat és pusztán véletlenszerű felfedezéseiket. Racionális, igen szigorú szabályok szerint kidolgozott módszert fogalmaztak meg. Signac divizionizmusról beszél, s ezt esztétikának tekinti, szemben a bizánci mozaikok által inspirált pointilizmussal, amely csupán technikai segédeszköz. Végül meg kell említeni néhány művészt, akik részben az impresszionizmus, részben a neo-impresszionizmus hatása alatt álltak: Van Gogh és Toulouse- Lautrec. A szimbolisták szakítottak az impresszionistákkal. Bár Gauguin és barátai gyakran vettek részt a kiállításaikon, festészeti és esztétikai elveiktől elhatárolták magukat. Az érzéki benyomásokról lemondtak az Eszme kedvéért, a vizuális valóságot és a naturalizmust felváltotta az intellektuális spekuláció és a szimbólum.
Pierre-Auguste Renoir (1841-1919) festményeinek java Párizsban látható, de a legnagyobb Renoir-kollekciót a philadelphiai Barnes-gyűjtemény őrzi. Összesen 181 alkotás található itt az impresszionizmus nagymesterétől, akinek festészete az 1880-as évektől klasszicizálóbb irányba fordult, mind festésmódjában, mind témaválasztásában. Egyesek értetlenül szemlélik Renoir művészetének ezt az időszakát, másokat annál inkább magával ragad. Az Exhibition on Screen alkotói megvizsgálják, miért vált ki olyan szélsőséges reakciókat Renoir stílusváltása mind a mai napig. Aprólékos munkájuk új összefüggésekbe helyezi a mester pályafutását, és arra is rámutat, milyen jelentős hatást gyakorolt festészetének késői korszaka Matisse és Picasso művészetére. Stáblista:
A posztimpresszionizmus ( poszt latin elöljáró, jelentése: valami után) az impresszionizmus után következő művészettörténeti periódus. Nem jelent egységes stílust, sokkal inkább azt a törekvést fogalmazza meg, hogy a festők eltávolodva az impresszionizmustól létrehozzák azt a művészetet, ami a XX. század művészetét előlegezi meg. Először a neoimpresszionisták avagy pointillisták csoportja talált új elveket az 1880-as években. Georges Seurat, Paul Signac és társaik módszere, az optikai keverésen alapuló festésmód azonban túl időigényesnek és szinte kifejezéstelennek bizonyult. Az 1880-as évek második felében már olyan művészek alkottak, mint Paul Gauguin, Paul Cézanne, Vincent van Gogh és Henri de Toulouse-Lautrec. Kezdetben ők is impresszionisták voltak, de eltávolodtak az irányzattól, és megalkották azt a művészetet, ami a 20. századi festészetet nagyban befolyásolta. Az impresszionizmusra kétféleképpen reagáltak: az első Cézanne festészetében érvényesült, s konstruktívabb, racionálisabb, a másik, mely van Goghra jellemző, az expresszionista kifejezésmódot helyezi előtérbe.
Bár kizárólag műteremben festett, a fényintenzitás iránt rendkívüli érzéke volt. Festészete főleg Bazille és Manet festészetére hatott. Még egy motívum hatott az ifjú festőkre: a japánosság. 1854-től Japán felvette a kapcsolatot a világgal, így a francia művészek felfedezhették a fametszés japán mestereit: Utamarot, Hokusait és Hirosigét. Tördelési módszerüknek, dőlt irányú vagy ferde kompozícióiknak, sematizált formáiknak, a szintézis szellemének és kifinomult színeiknek nagy volt a vonzerejük. Manet részt vett a Visszautasítottak Tárlatán, a Reggeli a szabadban c. képével. Az új forradalmi irányzat szószólójává vált (bár ő ezt csöppet sem akarta). Csak későn kezdett plen-air festészettel foglalkozni. Makacsul távolmaradt az impresszionisták mind a 8 tárlatától, így bizonyítva, hogy ő "független". Kétértelmű helyzete megegyezett Degas-éval. Noha ő a "modern élet klasszikus festője" volt és 7 kiállításon is szerepelt a 8-ból, mégsem volt hajlandó a szabadban festeni. Az alkotás új technikájával, a fényképpel ezúttal a művészek is versenyre kívántak kelni, hogy ők is megragadják a múló pillanatot, a reflexek pillanatszerűségét.
Egy teljesen új, és elképesztően fontos fejezet nyílt ma a magyar autóipar történetében: legurult a legelső Mercedes-Benz EQB a kecskeméti gyár futószalagjáról, amely egyben a legelső tisztán elektromos autó, amit hazánkban szereltek össze. A kompakt SUV magyarországi sorozatgyártása ünnepélyes keretek között kezdődött meg, amelyen részt vett Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Jörg Burzer, a Mercedes-Benz AG igazgatósági tagja, termelési és ellátási láncért felelős vezetője, valamint Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövete is. Első magyar elektromos autó | retronom.hu. Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét megyei jogú város polgármestere, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jörg Burzer, a Mercedes-Benz AG igazgatósági tagja, termelési és ellátási láncért felelős vezető az EQB bemutatóján a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban, 2021. október 22-én, Forrás: Mercedes-Benz "A magyarországi járműgyártás során most először készülnek sorozatgyártásban tisztán elektromos autók, ami történelmi pillanat számunkra.
Magyarországon a mobilitás legfontosabb eszköze továbbra is az autó, a magyar autósok csaknem kétharmada nem tudja kocsi nélkül elképzelni az életét a Robert Bosch Kft. megbízásából az autóhasználati szokásokról és az elektromobilitásról készült felmérés szerint. Az összefoglalójukban azt írták: a magyarországi háztartások 69 százaléka rendelkezik saját tulajdonú személygépjárművel. Magyar elektromos autó tv. A megkérdezett magyar autósok 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni az életet saját autó nélkül. Ez egybecseng az európai tapasztalatokkal, a Bosch egy korábbi felmérése szerint az európai megkérdezettek 60 százaléka nem tud lemondani az autó nyújtotta előnyökről. A hazai válaszadók több mint kétharmada, 70 százaléka elsődlegesen a mindennapi élet során szükséges úticélok eléréséhez, azaz a munkahelyre, az óvodába, az iskolába eljutáshoz és a bevásárláshoz ül autóba. Ötödük használja munkavégzésre a gépkocsiját, míg a megkérdezettek 11 százaléka válaszolta azt, hogy elsődlegesen szabadidős célból ül autóba.
hazai tulajdonban van Mert 30 év tapasztalatával üzemeltetünk elektromos autókat Mert európai gyártópartnerünk közel 50 éve gyárt elektromos járműveket Mert egyedi formájának köszönhetően feltűnő jelenség (reklám, árusítás) Mert sokféle formavilágot kínálunk, a klasszikus retrotól a modern gömbölyűig Mert egyedi elképzeléseket is megvalósítunk Mert az ElectroAuto Kft. által gyártott elektromos autók mindennapi használatra alkalmasak Mert azonnal vagy rövid határidővel tudunk alkatrészt adni és szervizelni
A villanyautók látványos eredményeket értek el az uniós piacon: az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint 2021 harmadik negyedévében a tisztán elektromos autók részesedése az új autók piacán már 9, 8 százalékos volt, szemben a három évvel korábbi alig több mint 2 százalékos aránnyal. Ez tekintélyes részesedés, ám a darabszámokat nézve látszik, hogy még bőven van hely a növekedésre. A szóban forgó időszakban 569 ezer villanyautó kelt el az uniós piacokon, míg benzines és dízeles társaikból több mint 4, 6 millió darab. Magyarországon a harmadik negyedévben 1099 teljesen elektromos új személyautót adtak el a kereskedők, míg a hagyományosokból közel 16 ezret. A K&H biztos jövő indexben a 30-59 éves magyar lakosság jelentős része több fontos tényezőt nevesített, amelyek akadályozzák az elektromos autók tempósabb térnyerését. Magyar elektromos autó auto approved sites. A legnagyobb probléma az elektromos autók ára: A válaszadók 78 százaléka szerint túl drágák a villanyautók, ez masszív többség, igaz, az egy évvel korábbi felmérésben még a válaszadók 85 százaléka mondta ugyanezt.
Büszke vagyok, hogy most már ez mérföldkő is örökre a Mercedes-Benz és a mi kecskeméti gyárunk nevével fonódik össze. A sikert az teszi számomra különlegessé, hogy a világjárvány idején jelentkező kihívások ellenére is az eredeti terveknek megfelelően el tudtuk kezdeni a sorozatgyártást. Mindezt a gyár nagyszerű csapatának köszönhetjük, akik ezt a feladatot is a híres kecskeméti szellemiségben vitték véghez, mi ezt 'Spirit of Kecskemétnek' nevezzük" – mondta Christian Wolff. A Mercedes-Benz termelési hálózatában az elektromos autók gyártását, valamint a digitalizációt célzó átalakulás keretében a kecskeméti létesítményben összesen több mint 100 millió euró értékű beruházás valósult meg. Ez magába foglalja a legújabb generációs, nagy hatékonyságú karosszéria-gyártósor megépítését, valamint a termelésirányítási rendszer kibővítését is. Elkészült Magyarország első elektromos autója - Villanyautósok. A gyártás folyamatáról a vállalat elmondta, hogy mint minden más tisztán elektromos EQ-modellnél, úgy az EQB-nél is a gyártóhelyszín már meglévő infrastruktúrájára, és a korábbi, a hatékonyságot és a jövőbe mutató megoldásokat célzó befektetésekre támaszkodik.