2021. február 08. A Cápák között február végén startoló harmadik évadában egy sokat látott, nagyon fókuszált, számtalan felvásárláson edződött vállalkozót választottak Fehér Gyula helyére a műsor készítői. Lakatos Istvánról korábban írtunk már portrét a Forbesban, ez alapján most felidézzük, hogyan gondolkozik a Bravogroup Holdingtól érkezett új cápa. "Lakatos István egy agár szikárságával ül az asztal mögött. Látszólag egyáltalán nem erőlködik, hogy figyeljenek rá, de mindenki az ő arcát fürkészi. Ujjait egymásba kulcsolja, mint aki imádkozni készül. Nyugodt és kimért. Dr. Lakatos István: Orvosképzés 1965. január-december (Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, 1965) - antikvarium.hu. Ő a Bravogoup társtulajdonos-ügyvezetője. " Így kezdődött a cikk, amit a Forbes magazin 2017 júniusi számában Zsiborás Gergő írt az akkor tízéves, 90 milliárd forintos árbevételű Bravogroup Holdingról és annak ügyvezetőjéről, a cégen belül csak "Focus" néven emlegetett Lakatos Istvánról. Egy infokommunikációs óriás Meglehet, a Bravogroup neve nem sokat mond, egy nagymúltú és igen komoly forgalmú informatikai cégcsoportról van szó, amely 11, 9 milliárd forintos becsült értékével (98 milliárdos árbevétellel és 1, 5 milliárdos adózott nyereséggel) az 56. legértékesebb magyar cégként szerepelt a 100 leggazdagabb magyar cég 2020-as Forbes-listáján.
De nyilván, hogy ezek közül kinek melyik mennyire fontos, arra már (vagy még egyelőre) fogadni nem mernék. A COVID-ra való tekintettel miben volt leginkább más az idei műsor elkészítésének menete és hangulata? Nagyon komoly előkészületekkel vágtunk bele a harmadik évadba. nem lehetett előre tudni, melyik az a pont, ahol egy covid-helyzet miatt borul minden. Hogy csak néhány lehetőséget említsek, volt olyan casting-nap, amikor a betervezett kishalakkal való találkozást kilencen mondták le a vírusra hivatkozva. Lakatos istván üzletember vagyona. Márpedig nem lehet a Cápák elé a felvételre olyan vállalkozást beengedni, amelyik nincs kellőképpen felkészítve. De nagyon nagy a stáb létszáma is, egy-egy forgatási napon 5-6 vállalkozás is felvonult, ezeken a forgatási napokon, mindegyiken(! ) 130-150 embert teszteltünk. Mondjuk voltak álmatlan éjszakáink amiatt, hogy vajon mit csinálunk, ha a forgatás közepén az egyik Cápánk megbetegszik, emiatt szigorú rendben terveztük a műsor minden fázisát. Túl nagy volt a kockázat, nem bízhattuk a véletlenre.
Interjú készült a Figyelőben Lakatos Benjáminnal, és közzétették a MET honlapján, hogy ő a cég egyik legnagyobb tulajdonosa, csaknem 25 százalékkal. Az utóbbi időben élénk sajtófigyelmet kapott milliárdos vállalat másik, most felfedett tulajdonosa Ilya Trubnikov, orosz-kanadai üzletember. "Az egész társaság üzleti modellje s koncepciója az én fejemből pattant ki, én találtam ki a MET-et. Jókor voltam jó helyen és szerencsém is volt" - mondta most a Figyelőnek Lakatos, aki elárulta azt is, pénz nélkül lett a legnagyobb tulajdonos, halasztott fizetéssel, a későbbi osztalékból fizeti ki a Moltól és az oroszoktól kapott részesedését. Boszorkányüldözés miatti dologhelyrerakás Állítása szerint azért állt most a nyilvánosság elé, mert "olyan szintre jutott a boszorkányüldözés és a tevékenységük démonizálása, hogy ideje pár dolgot helyre rakni. " A magyar energiapiacon egyre nagyobb szerepet játszó cégcsoportról, amely tavaly a Dunamenti erőművet is megvette, egyébként korábban nem sokat lehetett hallani.
Dr. Rényi-Vámos Ferenc az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Mellkassebészeti Klinika vezetője, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikájának igazgatója és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Mellkassebészetének vezetője, ami azért is fontos, mert az életmentő tüdőátültetés e három intézmény együttműködésének óriási sikere. Az első magyar tüdőtranszplantációt 2015. december 12-én végezték el az Országos Onkológiai Intézetben, az akkori főigazgató, a jelenlegi miniszter Kásler Miklós vezetése alatt. Azóta több mint száz betegen tudtak segíteni. A Magyar Tüdőtranszplantációs Program 2020 szeptembere óta önálló európai programként működik.
A beteg többi szerve kielégítő állapotban volt, így a Tüdőtranszplantációs Várólista Bizottság a beteget tüdőtranszplantációra alkalmasnak ítélte. A tüdőtranszplantáció érdekében az akkor a koronavírus-fertőzésből magából kigyógyult (tehát PCR negatív), de a szövődmények miatt lélegeztethetetlen beteget az Országos Onkológiai Intézet Intenzív Osztályára szállították át a mentők. Itt folytatódott a műtüdőkezelés, és vártak a megfelelő tüdődonorra. Illusztráció Forrás: shutterstock Dr. Rényi-Vámos Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon ilyen műtétre még sohasem került sor, és senki sem tudta, hogy mi vár ránk a műtétnél. A beteg már több hete feküdt, izomzata is lecsökkent, a tüdeje teljesen szét volt roncsolódva, nem is hasonlított tüdőszövetre a koronavírus okozta fertőzés után. Lélegeztetőgép segítségével sem lehetett már levegőt fújni a tüdejébe. A szerencse az volt, hogy más szerve viszont nem károsodott. A mellkassebész hangsúlyozta: óriási dolog, hogy a magyar egészségügy ezt a műtétet sikeresen meg tudta csinálni.
Életmentő tüdőátültetést hajtottak végre egy 41 éves férfin az Országos Onkológiai Intézetben. A műtétre azért volt szükség, mert a koronavírus miatt súlyosan roncsolódott a tüdeje. A még májusban elvégzett tüdőátültetés óriási siker, Magyarországon ilyen még nem történt - mondta az Origo érdeklődésére Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézetben működő Mellkassebészeti Klinika vezetője. A beteg 2021 márciusában igazolt koronavírus-fertőzéssel, életveszélyes állapotban került az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Intenzív Osztályára. A teljes körű konzervatív terápiás kezelés mellett állapota tovább romlott, gépi lélegeztetés vált szükségessé, majd - mivel lélegeztetőgéppel sem lehetett elegendő oxigént juttatni a tüdőbe, műtüdő (azaz VV-ECMO) -kezelés indult. A beteg tüdejének állapota így is tovább romlott, azaz a tüdőbe gyakorlatilag nem lehetett oxigént bejuttatni, a beteg szervezetének oxigénellátását így teljes egészében a műtüdő végezte. A hosszan tartó ECMO-kezelés alatt egyértelművé vált, hogy a beteg tüdeje regenerációra - vagyis gyógyulásra - már nem képes, a férfi életét csak a tüdőátültetés mentheti meg.
Kásler Miklós arról is beszélt: az intézmények tudnának várólista nélkül is dolgozni. Ráadásul minél később kezdik meg a beteg kezelését, annál összetettebb a diagnosztika, a terápia és többe is kerül, az eredmények viszont jóval szerényebbek. A kórházvezető elárulta: régóta beszélgetnek erről a kérdésről az egészségügyi kormányzattal, nagy "jószándékot" tapasztalt, úgy gondolja, egy-két hónapon belül meg fog történni a várólisták felszámolása. Az InfoRádió által megkérdezett egészségügyi közgazdász szerint viszont, ha nem lenne mennyiségi korlátja az onkológiai ellátásoknak, azt nem bírná ki a finanszírozás. Kaló Zoltán úgy véli: az egész várólista-rendszer ártámogatását újra kellene szabályozni. Azt mondta: valamilyen módon kezelni kell azt a helyzetet, hogy szűkösek a rendelkezése álló erőforrások. Ugyanakkor úgy látja, teljesen indokolatlan, hogy ezt a várólistákkal oldják meg. Az onkológiai ellátásban éppen az a cél, hogy akinek terápiára van szüksége, az azt minél hamarabb megkapja.