ELF kenőanyagok 1967 óta az ELF vállalat célja volt, hogy a legversenyképesebb, leginnovatívabb és legsikeresebb kenőanyag márkaként kerüljön a köztudatba. Az, hogy az ELF a technológiai innováció, a kutatás és az áttörést jelentő technológiák híve, lehetővé teszi számára, hogy a győztesek számára megfelelő motorolajokat és kenőanyagokat gyártson. Elf - SZEMÉLYAUTÓ MOTOROLAJ - OlajShop. Az ELF a motorsport szenvedélyes résztvevője, minden nagy világversenyen jelen van, köztük a World Superbike, a MotoGP, a Renault World Series és a World Endurance elnevezésű megmérettetéseken. A vezető nemzetközi gyártók is bíznak a márkában, így régi kapcsolatot ápol a RENAULT, DACIA, NISSAN és a KAWASAKI vállalatokkal. Értékek, amelyek dinamikusságot kölcsönöznek az ELF márkának: Szakértelem Szenvedély Kiváló minőség Az ELF innovatív, speciális igényeket kielégítő kenőanyagokat és bármely felhasználásra alkalmas termékspecialitásokat fejleszt, többek között: Prémium és standard motorolaj-család, HTX kenőanyag-család járműversenyek számára, ELF MOTO termékek morotkerékpárokhoz, Heavy Duty termékcsalád haszongépjárművek dízelmotorjaihoz, ELF váltóolajok.
Az ENEOS Premium 10W-40 rész-szintetikus motorolaj mely alkalmazható minden benzines, LPG és dízel motorok katalizátorral illetve turbóval vagy anélkül szerelt változataikhoz. Kiváló hidegindítási és üzemanyagtakarékossági tulajdonságokkal rendelkezik. Egyedülálló formulájának köszönhetően még extrém körülmények között is alacsony marad a párolgási veszteség. NO. 1 IN JAPAN. Minősítések: API SL/CF, ACEA: A3/B3/B4, VW 500. 00/505. 00, MB 229. 1, Porsche, BMW Special Oil.
A motorolaj belsőégésű motor kenésére használt kenőanyag. Elsődleges feladata a motor mozgó alkatrészeinek kenése, a fém-fém érintkezés megakadályozása és a súrlódás csökkentése. További feladatai a hő elvezetése, a motor tisztántartása, a tömítések kondicionálása és a fém alkatrészek korrózió elleni védelme.
Richard David Precht Gondolatok az élet értelmérõl egy átmulatott éjszaka után A filozófus szerző barátja egy átmulatott éjszaka után mámoros rácsodálkozással kiáltotta a sötétbe: "Ki vagyok én? És ha igen, akkor hány? " - Ekkor született a könyv ötlete. A két, látszólag zavaros kérdés remekül összefoglalta mindazt, amiről filozófusok vitáznak évszázadok óta, és amit valójában mindannyian szeretnénk megfejteni a konyhaasztal mellett vagy a kocsma pultjának támaszkodva: mit jelent jó életet élni? A szerző felold minden korábbi szabályt, lerombol minden előítéletet, közel hozza a filozófiát a napi rutinhoz, hogy választ kapjunk a bennünk motoszkáló kérdéseinkre: Mit tudhatunk? Mit tehetünk? Mit remélhetünk? Arra biztat, hogy élvezzük a gondolkodás szabadságát, ne érjük be egyszerű válaszokkal, és mindig keressük a miérteket. A könyv egy igazi másnapos világköri út: városról városra, történetről történetre, az ókori filozófiától a modern tudományokig, az agykutatástól a neurobiológiáig. Szórakoztató stílusa telitalálat.
Ki vagyok én? És ha igen, akkor hány? leírása A két, látszólag zavaros kérdés remekül összefoglalta mindazt, amirõl filozófusok vitáznak évszázadok óta, és amit valójában mindannyian szeretnénk megfejteni a konyhaasztal mellett vagy a kocsma pultjának támaszkodva: mit jelent jó életet élni? A szerzõ felold minden korábbi szabályt, lerombol minden elõítéletet, közel hozza a filozófiát a napi rutinhoz, hogy választ kapjunk a bennünk motoszkáló kérdéseinkre: Mit tudhatunk? Mit tehetünk? Mit remélhetünk? Arra biztat, hogy élvezzük a gondolkodás szabadságát, ne érjük be egyszerû válaszokkal, és mindig keressük a miérteket. A könyv egy igazi másnapos világköri út: városról városra, történetrõl történetre, az ókori filozófiától a modern tudományokig, az agykutatástól a neurobiológiáig. Szórakoztató stílusa telitalálat. Az ember valóban úgy érzi, eleget ivott már, hogy elmélkedjen az élet értelmérõl, és bátran vitázzon magasröptû gondolatokkal, levesse elõítéleteit, hogy végül rátaláljon önmagára, saját életének értelmére.
Amikor elkezdünk írni egy új történetet, tudatosan vagy ösztönösen meghozzuk valamikor azt a döntést, kinek a nézőpontjából írunk, azaz milyen személyben. Általában e kettő közül választunk: E/1. személy (azaz "Odamentem, mondtam, gondoltam. ") E/3. személy (azaz "Odament, mondta, gondolta. ") (Lehet bármely személyben történetet írni, lásd a nézőpontokról szóló korábbi cikket. ) Volt már róla szó, mely helyzetben ideális az E/1. személy. Most azt nézzük meg, mikor érdemes E/3. személyben írni! Nos, mint említettem, ez a fajta fogalmazás a klasszikus történetmesélés sajátja. A klasszikusok, a világirodalom legjobbnak tartott könyvei jellemzően E/3. személyben íródtak. Ennek oka az, hogy az első történetmesélők olyan alakok voltak, akik egy közösség okulására vagy szórakoztatására istenekről, isteni ivadékokról, később hősökről és királyokról regéltek a közönségüknek (gondoljunk a sámánokra, a bárdokra, vagy akár konkrétan a Bibliára vagy az Íliászra). Ennél későbbi keletű az a jelenség, amikor nagyhangú hősök saját tetteikről zengtek ódát – ők valójában önmagukat marketingelő vállalkozók voltak, és inkább kocsmai történetek voltak ezek a sztorik, mintsem később kódexekben megírt örök érvényű tanulságok.
(nevet) Gyakorlatilag remegtem a félelemtől. De ez is segített megérteni, min mennek keresztül a pilóták a rajt előtt, milyen gondolatok kavarognak a fejükben és így került teljesen más megvilágításba, hogy a nagy klasszisok miként képesek a futam előtt, egy ennyire kiélezett helyzet előtt hosszan, összeszedetten nyilatkozni. Tanítóképzőt végeztél, de már a főiskolán eldőlt, hogy a sportriporteri pályára teszed fel az életedet. A szüleid, nagyszüleid mit szóltak ehhez a döntésedhez? – Eleinte furcsán néztek a média világára, hiszen nem ismerték, teszem hozzá: én sem. De látták, hogy mindezt nagyon komolyan gondolom, mindent ennek rendelek alá, szabad hétvégéket, szabad órákat, sokat dolgozok, hogy elérjem az álmomat. Azt gondolták, hogy nem sülhet ki ebből rossz dolog, mert elkötelezett, elhivatott vagyok és viszonylag hamar elfogadták, hogy pályát váltottam. Ki volt rád a legbüszkébb? – Azt hiszem édesanyám, de a nagyszüleim is biztosan, főleg amikor látták, hogy megérkeztem, és megtaláltam a helyem a magyar sportriporteri társadalomban.