Az első nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin, Gyergyai, Szerb Antal, Cs. Szabó László – csak néhány név a legnagyobbak közül. Az első világháború idején a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt a lap, írásai a humánum védelmében fogantak. A húszas években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek volt mondható, Osvát helyett Babits lett a szerkesztő, az új nemzedék megjelenése is biztosította a lap egyenletesen magas színvonalát. "A Nyugat egy nagy lélekszámú országnak is fontos irodalmi és művészeti megmozdulása volna – olyasféle jelentőségű Európa történetében, ha át lehetne tenni más nyelvterületre, mint mondjuk a francia enciklopédistáké – nekünk magyaroknak pedig a reformkor után a legnagyobb erkölcsi és szellemi megújulásunk.
Fenyő, Osvát, Ignotus és a többiek "Nekünk magunkhoz kell fűznünk minden ún. modern mozgalmat színházban, zenében, festészetben, társadalmi meg politikai dolgokban is" – fogalmazta meg a Nyugat szerepét Ignotus 1909-ben Hatvanynak írott levelében. A Nyugat 1908. január 1-je és 1941. augusztus 1-je közötti megjelenése a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb időszaka volt. A folyóiratot a költő, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyző Fenyő Miksa és a biztos értékítéleteiről ismert kritikus, Osvát Ernő alapította. A főszerkesztő Ignotus lett, szerkesztőként Osvátot és Fenyőt jegyezték, de igazán meghatározó szerepe Osvátnak volt. Az első szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítólapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható, utalva a literátor hagyományokra. Az első számban jelent meg Ignotus programadó, irányt mutató írása, a Kelet népe, emellett olvasható Ady A magyar Pimodán című tanulmánya, a Figyelő rovatban pedig többek között Gellért Oszkár írt Szabolcska verseiről.
A magyar irodalomban leginkább a modernség elsõ hulláma lelt visszhangra. Hazai központjává az 1908-ban alapított Nyugat címû folyóirat vált. A mûveiket itt meg- jelentetõ szerzõket három csoportba soroljuk. A Nyugat elsõ nemzedéke (némi leegy- szerûsítéssel) az 1910-es években vált közismertté, ide tartozik például Ady Endre, Móricz Zsigmond. Az 1920-as években fellépõ második nemzedékbõl most csak Márai Sándort és Németh Lászlót említjük, az 1930-as években induló harmadik nemzedékbõl pedig Radnóti Miklóst és Weöres Sándort. A modernség késõbbi kor- szakai – az avantgárd és neoavantgárd – már nem fértek bele a Nyugat értékvilágá- ba. Ezek kiemelkedõ képviselõje – Kassák Lajos – már más utakon járt. Ady most olvasott verse ugyanabból a gondolatkörbõl ered, amelybõl a nagy hírû folyóirat elnevezése, címe is. Ebben az eszmekörben a távoli vidék tekint a központ- ra, a periféria a centrumra. Ott élet fakad az életbõl, vet és arat a szellem – sugallja a vers. Itt viszont meddõ marad a föld, s a "szent humusz" éppúgy mûveletlen, mint az elme.
Ennek nyomán a Nyugat az első világháborús vereségig fennálló liberális rendszer, a tanácshatalom és a Horthy-rendszer keresztény-konzervatív diskurzusa szemében egyaránt szálkát jelentett. Az állandó ellenszélben Hatvany Lajos – és az általa létrehozott Nyugat Kiadóvállalat –, majd Móricz Zsigmond anyagi támogatásának volt köszönhető, hogy a folyóirat egészen 1941-ig fennmaradhatott. A Nyugat első főszerkesztője Ignotus lett, de a gyakorlatban Osvát szava is komoly súllyal esett a latba; az indulás utáni esztendők során a folyóirat főleg Ady magyarsága és Ignotusnak az alkotói szabadságról alkotott nézetei nyomán nyerte el arculatát. A verseket és szépprózát egyaránt közlő Nyugat a tízes években meghonosította a szimbolizmus, a naturalizmus és az impresszionizmus irányzatait, az első világháború kirobbanása után pedig háborúellenes, békepárti írásaival – a leghíresebb talán Babits Húsvét előtt című verse volt – hívta fel magára a figyelmet. 1918 őszén a Nyugat az őszirózsás forradalom mellé állt.
1908. január1-jén indult útjára a Nyugat. Az irodalmi és kritikai folyóirat első főszerkesztője Ignotus, szerkesztője Fenyő Miksa és Osvát Ernő voltak. Valójában a szellemi irányító Osvát volt, aki egyetlen lapaljnyi megjegyzéstől eltekintve sohasem írt a lapban. Puritán jelleme, elvhűsége, megvesztegethetetlensége, értéktisztelete az új magyar irodalom bírájává tette. Szerkesztői elve: a tehetség mindenek előtt. Szellemi függetlenséget hirdetett és a művészet önmagáért való nagyszerűségében hitt ( l'art pour l'art). A Nyugat a haladó polgári gondolkodás szabad szellemű orgánuma volt. Irodalmi és művészeti liberalizmust hirdettek meg a későbbi szerkesztők is. A századelő sokszínű művészeti stílusirányzatai találtak otthonra benne. Az aktuálpolitikai irányzattól mindig távol tartotta magát, a szellemi élet és a művészet szabadságát hirdetve sohasem vált rövid életű eszmék hirdetőjévé. Címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes Kelemen emlékérméjének fotómásolata szerepelt. 1929-ig, Osvát Ernő öngyilkosságáig lényegében változatlan maradt a szerkesztőbizottság.
Bár a konzervatív politika erősen ellenezte, a Nyugat mégis fennmaradhatott és zavartalanul működhetett. Megalapításának közvetlen előzményeként tartják számon Ady Endre 1906-os Új versek című kötetét, valamint az erdélyi A Holnap című antológiát, mely a kor neves költőinek válogatott verseiből állt össze. Az alapítók Osvát Ernő, Ignotus, Schöpflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és Hatvany Lajos voltak. Mindegyikük újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is dolgozott már, így természetesnek tűnt, hogy összefogjanak és együtt készítsék el ezt a meghatározó lapot. Később jó néhány íróval bővült az alkotó tábor, a Nyugathoz csatlakozott Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Balázs Béla. Ők voltak az első nemzedék. A Nyugat 33 éve négy korszakra osztható. Az első világháború kezdete, a Tanácsköztársaság bukása, a húszas évek és Babits Mihály főszerkesztői működése alkotják a korszakhatárokat. Igazán koherensé, egységessé az első világháború kezdete után, 1915-ben vált a folyóirat, hiszen a közös ügy és a háború okozta fordulat összefogást sürgetett.
Sűrített levegős spray, folyékony gázt tartalmaz, gyúlékony Használatával a szennyeződés precízen eltávolítható a nehezen elérhető helyekről is Ideális elektronikai eszközök takarításához Raktáron: Nincsen raktáron
Az ilyen termékek megrendelésére minden esetben előreutalással van lehetőség, amely megtehető belföldi magyar forintszámlára történő átutalással díjbekérő alapján vagy bankkártyás fizetéssel, melyekhez minden esetben a visszaigazolást követően külön küldjük ki a szükséges információkat miután meggyőződtünk róla, hogy a megrendeléssel minden renbden van. A legfrissebb 15 A teljes kompatibilitás Kapcsolódó letöltések Szállítási költségek GLS futárszolgálat előreutalással törékenyként biztosítás nélkül: 1399 Ft GLS futárszolgálat előreutalással törékenyként biztosítva: 1999 Ft MPL házhozszállítás postafutárszolgálattal előreutalással, bankkártyával: 1599 Ft MPL postán maradó küldemény előreutalással, bankkártyával: 1299 Ft MPL szállítás csomagautomatába előreutalással, bankkártyával: 1299 Ft MPL szállítás postapontra előreutalással, bankkártyával: 1299 Ft A GLS csomagpontra történő kézbesítés költsége azonos a házhoz szállításéval. Felhívjuk figyelmét, hogy az egyes kereskedelmi egységekben működő GLS csomagpontok esetében a nyitvatartási idő az aktuális kormányrendeletnek megfelelően módosult, módosulhat.
FIZETÉSI LEHETŐSÉGEK Csomagküldéssel: Online bankkártya Bankkártya Előre utalás
Igen, mint magánszemély vásároltam ezért ajánlottam az Önkormányzatnak, megbízható, nagyon jó minőségű áru, gyors kiszállítás. Önkormányzata, Szegilong Igen, szép képek, korrekt leírások, korrekt árak, kedves, segítőkész, jól kommunikáló, poros, gyors választ adó telefonos ugyfelszolgalat, gyors, egyszerű fizetés Tímea, Komárom