Filmjei [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Yul Brynner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Yul Brynner ( Vlagyivosztok, 1920. július 11. – New York, 1985. október 10. [1]) Oscar-díjas orosz származású amerikai színész. Yul Brynner Mongkut király szerepében az 1972-ben bemutatott Anna and the King című televíziós sorozatban Életrajzi adatok Születési név Julij Boriszovics Brinyer Született 1920. Vlagyivosztok Elhunyt 1985. (65 évesen) New York, New York Sírhely Abbaye royale Saint-Michel de Bois-Aubry Házastársa Virginia Gilmore (1944-1960) Doris Kleiner (1960-1967) Jacqueline Thion de la Chaume (1971-1981) Kathy Lee (1983-1985) Élettárs Marlene Dietrich Gyermekei Victoria Brynner Pályafutása Iskolái YMCA Aktív évek 1941 – 1985 Díjai Oscar-díj Legjobb férfi főszereplő Anna és a sziámi király (1956) További díjak Tony Award for Best Featured Actor in a Musical (Anna és a sziámi király, 6th Tony Awards, 1952) Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek (Anna és a sziámi király, 29. Oscar-gála, 1956) National Board of Review Award for Best Actor (Tízparancsolat, Anastasia, Anna és a sziámi király, 1956) Special Tony Award (1985) Grammy Hall of Fame (Gertrude Lawrence, The King and I, 1999) csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Yul Brynner IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Yul Brynner témájú médiaállományokat.
Megjelent a filmváltozatban is, és ezért elnyerte a legjobb férfiszínész Oscar-díját, majd a rövidéletű tévéfilmváltozatban ( Anna és a király), amelyet a CBS vetített 1972 -ben. Brynner egyike volt annak a kilenc embernek, akik a filmes Oscar-díjat és a színházi teljesítményért adományozott Tony-díjat is elnyerték ugyanazért a szerepért. Filmes karrierje 1956 -ban repülőrajtot vett: nem csak A király és én filmváltozatában szerepelt ebben az évben, hanem a Tízparancsolat című filmben is Charlton Hestonnal és az Anasztázia című filmben Ingrid Bergmannal. A 173 cm magas Yul Brynner a Tízparancsolat forgatása előtt annyira tartott attól, hogy Charlton Heston fizikuma elhomályosítja a szereplését, hogy a filmre intenzív súlyemelő gyakorlatokkal készült. Később olyan filmek sztárja volt, mint a bibliai Salamon és Sába királynője ( 1959), A hét mesterlövész ( 1960), a Tarasz Bulba ( 1962), az Arnold, a bajkeverő (1968) és A csodatevő ( 1969). Együtt játszott Marlon Brandóval a Morituri című filmben, Katharine Hepburn volt a társa a The Madwoman of Chaillot című vígjátékban és William Shatner A Karamazov testvérek 1958 -as filmváltozatában.
[3] Julijt apai nagyapjáról, Jules Brynerről nevezték el. Háttere az amerikaiak számára egzotikus volt, de úgy döntött, hogy még tovább színesíti: azt állította, hogy mongol leszármazottként, Taidje Khan néven született Szahalinon. A valós részleteket fia, Rock Brynner 1989 -ben kiadott Yul Brynner-életrajza tárta fel. A régebbi lexikonokban a téves adatok szerepelnek. Miután Borisz Brinyer elhagyta a családot, az anya Julijt és lánytestvérét, Verát Harbinba, Kínába vitte, ahol a YMCA iskolájába jártak. 1934 -ben Párizsba költöztek. A második világháború idején – 1941 -től a D-napig – Julij francia nyelvű rádióbemondóként dolgozott az Egyesült Államok Háborús Információs Irodája (United States Office of War Information) számára, amelynek üzeneteit az éteren keresztül közvetítette a németek által megszállva tartott Franciaország lakói felé. Színészi pályája [ szerkesztés] Színészi és modell karrierje húszas évei elején kezdődött. George Platt Lynes meztelenül is fényképezte. Legismertebb és legelismertebb alakítása Mongkut sziámi király szerepe volt A király és én című broadwayi musicalben.
Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Értékelő szerkesztő: Misibacsi ( vita), értékelés dátuma: 2009. május 1. Neve, származása [ szerkesztés] E témákban továbbra is ellentmondóak a források, csak az biztos, hogy a Teidje Khan eredeti név biztos nem stimmel, ld pl: ezt - itt az eredeti név Bryner (csakhogy az oroszban nincs 'y'). Muszáj lesz ezekben a kérdésekben tovább bányászkodni. – Korovioff vita 2008. április 26., 15:54 (CEST) [ válasz] Testmagassága [ szerkesztés] Azzal a megállapítással szemben, hogy "mindenhol 5'8" (173 cm) szerepel", találtam mégis 5'10" (178 cm)-es adatot: Mindkét esetben érthető volt azonban, hogy rá kellett erősítenie Charlton Heston 190 cm körüli magasságára és testi felépítésére. 81. 182. 107. 191 ( vita) 2016. december 26., 08:34 (CET) [ válasz]
pixel kézzel mutatóikon. Motorkerékpár. First-person nézet motorkerékpár panel. Vektoros illusztráció Egy ujjal. Rovátkázott vektoros illusztráció. You are using an outdated browser. For a faster, safer browsing experience, upgrade for free today.
A kétpontos perspektíva a tárgy mindkét oldalán egy eltűnő pontot használ, például olyan festményt, amelyben az épület sarkában a néző néz szembe. Hárompontos perspektíva működik egy téma felülről vagy alulról nézve. Három eltűnő pont ábrázolja a perspektíva három irányba bekövetkező hatásait. Légi vagy légköri perspektíva A légiforgalmi vagy légköri perspektíva egy olyan hegységgel igazolható, amelyben a távolban lévő hegyek értékesebbek és kissé hűvösebbek vagy kékesebbek. A néző és a távoli tárgyak közötti fokozott légkörű rétegek következtében a távolabbi tárgyak puhább szélűek és kevésbé részletesek. A művészek ezt az optikai jelenséget papírra vagy vászonra reprodukálják, hogy megteremtse a távolság érzését egy festményben. Tipp A legtöbb tapasztalt művész intuitív módon képes rajzolni és festeni a perspektívát. Egypontos perspektíva szoba budapest. Nem kell felhívni a horizontvonalakat, eltűnő pontokat és a merőleges vonalakat. Betty Edward klasszikus könyve, "Az agy jobb oldalán rajzolva" tanítja a művészeket, hogyan kell rajzolni és festeni a megfigyelés perspektíváját.
A középpontos vetítésnek csak egyik speciális esetét, a gyakorlati perspektívát ismertetjük. Az ábrázolandó tárgyak egy vízszintes helyzetű alapsíkon állnak, és a képsík erre a síkra merőleges. A vetítőrendszer leglényegesebb részei: a vetítési középpont (C), a képsík (K) és a rá merőleges alapsík (A). A középpontra illeszkedő alapsíkkal ill. képsíkkal párhuzamos síkokat szemsíknak, horizontsíknak vagy homloksíknak nevezzük. Az alapsík a képsíkot az alapvonalban (a), a homloksíkot a talpvonalban (t) metszi. A szemsík a képsíkot a látóhatár vagy horizontvonalban (h) a homloksíkot a szemvonalban (s) metszi. A vetítési középpontból a képsíkra bocsátott merőleges metszéspontja a főpont (F) vagy képközéppont, ennek az alapsíkon levő merőleges vetülete az alappont (A). A szemnek a képsíktól való távolsága a szemtávolság (d) vagy distancia. A C alapsík feletti magassága a szemmagasság (m), és ez egyenlő a h és a távolságával. Egypontos perspektíva szoba bicikli. A főpont körül szemtávolsággal rajzolt kör a distanciakör. A vonal perspektíva a tárgyaknak a szemünktől való távolságukkal arányos mértékbeli csökkenése.
Egy közös művészi technika meghatározása A művészek a perspektívát háromdimenziós objektumokat ábrázolják egy kétdimenziós felületen (egy darab papírt vagy vásznat) oly módon, amely természetesnek és realisztikusnak tűnik. A perspektíva tér és mélység illúzióját hozhatja létre sík felületen (vagy a kép síkon). Perspektíva leginkább a lineáris perspektívára utal, az optikai illúzió, amely konvergáló vonalakat és eltűnő pontokat használ, és amelyek az objektumokat kisebbre mutatják, amennyire távolabb van a nézőtől. Az antenna vagy a légköri perspektíva a távolban lévő dolgokat könnyebbé és hűvösebbé teszi, mint az előtérben lévő dolgok. Viszokolni, még egyfajta perspektíva, valami visszahúzódik a távolságba az objektum hosszának összenyomásával vagy lerövidítésével. Egypontos perspektíva szoba kennel. Történelem A nyugati művészetben alkalmazható perspektíva szabályai a reneszánsz idején, Firenzében, Olaszországban, az 1400-as évek elején alakultak ki. Ez idő előtt a festmények stilizált és szimbolikusabb, nem pedig reális életképeket ábrázoltak.
Amíg a művészek nem találtak ki nézőpontot, nem létezett pontos rendszer architektúra vagy más geometriai tér rajzolására. Valójában a lineáris perspektívát csak 500 évvel ezelőtt fedezték fel, jóval azután, hogy az emberek rájöttek az algebrára és a geometriára. Az egypontos perspektívában az egyik olyan dolog, ami bonyolultnak tűnik, ha korábban még soha nem tette meg, de ha egyszerű szabályokat követel, valójában nagyon egyszerű. A perspektívák rajzolása néhány különböző ízben történik, egypontos, kétpontos és három ponttal a leggyakoribb. Az elvek azonban lényegében ugyanazok. A PERSPEKTÍVA MEGHATÁROZÁSA A RAJZBAN - HOBBI - 2022. Minden perspektivikus rajz a Horizon Line (HL) és a Vanishing Point (VP), és az egypontos perspektívát ortogonális vonalakat használ. Horizon vonal A horizontvonal egy vízszintes vonal, amely nem csak a horizontot, hanem a néző szemmagasságát is jelenti. Nem számít, hol helyezik el az oldalra, minden HL fölött van a néző szemszöge is, és a HL alatti érték a néző szemmagasság alatt van. Távlatpont Az egypontos perspektívában egy hüvelykujjszabály az, hogy az egyenes vonalak általában függőlegesek, vízszintesek vagy visszahúzódnak a Végepont felé.
A perspektivikus kép készítésének legegyszerűbb módja, amikor a tárgyat a látásnak megfelelően egy végesben levő vetítési pontból a rajz síkjára vetítünk. A vetítési pontból vetítősugarakat bocsátunk a tárgy csúcspontjain keresztül. E sugaraknak a rajz síkjával, a képsíkkal való metszéspontjai adják a megfelelő térbeli pontok képeit. A perspektív vetítőrendszert célszerű úgy választani, hogy a felülnézeti kép legyen az alapsík, tehát a rá merőleges első vetítősík a perspektív képsík. Műszaki ábrázolás | Sulinet Tudásbázis. Ennek alapján bármely pont képe szerkeszthető, miután megadtuk az alapvonal (a), a látóhatár (h) és a főpont (f) helyét. Egy pont két képét (P', P") és a perspektíva vetítőrendszerét (a, h és C képeivel). Az F és A képpontok a C-ből szerkeszthetők. A pont perspektív képe A P' a K' és a C'P' metszéspontja, ill. a P" a P"C" képegyenesen van. A vonal perspektíva a dolgoknak a szemünktől való távolságukkal arányos méretbeli csökkenése. A színek a szemünktől való távolságukkal arányosan veszítenek intenzitásukból, elszürkülnek.