Palatinus Strandfürdő NYITVA TARTÁS | ÁRAK | ELÉRHETŐSÉGEK | VÉLEMÉNYEK 2002-ben a strand medencéi a kor igényeinek megfelelően át lettek építve és vízforgató berendezésekkel lettek ellátva. A nagy medence három részre lett osztva: úszó, élmény és strandmedencére úgy, hogy az egybefüggő vízfelület hatását meg kellett őrizni, mivel a strand műemléki védettség alatt áll. Az élménymedencébe sodrófolyosó, buzgár, vízsugármasszázs, nyakzuhany és látvány szökőkutak lettek beépítve. A strandon 2013-ban felújításra került a termálmedence és új óriáscsúszdák kerültek kiépítésre. A bátrabbak akár versenyeket is rendezhetnek az időmérő órák segítségével. Szolgáltatások. Multimédiás csúszda is várja a fürdőzőket, így csúszás közben zenét hallgathatunk és fényjátékban gyönyörködhetünk. Nyitva tartás Minden nap: 08. 00 – 20. 00 Árak SZÉP kártya: Mindhárom SZÉP kártyát elfogadják. Strandbelépők árai Hétköznap Hétvégén Felnőtt belépő 3 100 Ft 3 500 Ft Előre váltott jegy 3 500 Ft 3 500 Ft Felnőtt délutáni belépő (17 órától) 2 300 Ft - Gyerek-nyugdíjas-diák (nappali tagozatos) belépő 14 évesig 2 400 Ft 2 600 Ft 3 órás futójegy 2 300 Ft 2 300 Ft Családi jegy II.
A három sörpados, műanyag bútoros büfé kínál ételeket, amikről a legnagyobb jóindulattal sem állítanánk, hogy a nemrég lezajlott street food forradalom termékei, viszont a szemközti sarkon található a Gyradiko, ami olyan görög konyhát visz, ami mellett nem érdemes elmenni. Palatinus Fürdő - Webshop. A strandot a város számos pontjáról látogatják, így csúcsidőben nagy esély van a zsúfoltságra. Belépő: 1800/1400 Ft (hétvégén 1900/1500 Ft) Medencék száma: 3 Árnyékos helyek: 4/5 Mosdó: 3/5 Vendéglátás: 2/5 + Gyradico Zöldterület: 4/5 Állapot: rendezett, felújítandó Extra szolgáltatás: saját testsúlyos fitneszpark, homokozó, 25 személyes finn szauna Csepeli Strandfürdő 2/6 A belvárosból nézve nem ez a legjobban megközelíthető budapesti strand, éppen ezért nem is ide járnak a legtöbben. Ez lehet akár pozitívum is azok számára, akik nem szeretik a tömeget, mégis a szolgáltatások széles skáláját szeretnék igénybe venni. A Csepeli strandfürdő a következőket tudja nyújtani: élménymedence csobogókkal, illetve vízsodrással (a gyerekek lába nem ér le benne), egy úszómedence, egy 35 fokos termálmedence, ezenkívül pedig van egy gyerekpancsoló is.
(1 felnőtt, 2 gyerek) 5 500 Ft 6 100 Ft Családi jegy I. (2 felnőtt, 2 gyerek) 8 600 Ft 9 600 Ft Szolgáltatások árai Értékmegőrzés 700 Ft Fürdőruha kölcsönzés (letéti díj: 1 500 Ft) 1 500 Ft * Érvényes 2018. május 1-től. A fürdőbelépő megváltásához szükséges az érvényes Erzsébet plusz Kártya és egy fényképes, aláírást is tartalmazó igazolvány (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél). Örömmel értesítjük kedves Vendégeinket, hogy a 0-3 éves korig ingyenes a strandok látogatása. Kellemes fürdőzést kívánunk az egész családnak. Kedvezményes jegy vásárlása esetén a jogosultság igazolása kötelező! Nyugdíjas belépőt nyugdíjas igazolvány felmutatásával áll módunkban biztosítani. A futójegy 2 belépésre érvényes az első belépéstől számított 3 óra időtartamra. Túlfürdési díj: hétköznap 400 Ft, hétvégén: 800 Ft. A túlfürdési letéti díj fizetése csak készpénzben lehetséges. A letéti díj előre fizetendő. Paskál Strand Belépő Árak. 17 óra után letét fizetése nem szükséges. Elérhetőségek: Cím: 1138 Budapest, Margitsziget Telefonszám: +36 1 340 4500 Honlap: E-mail:
Egy strandbüfé kínálatát álmából felköltve is fel tudja sorolni mindenki, aki legalább egyszer az életében járt már strandon. Nem csoda, ha annyi szó esik mostanában a balatoni strandok megreformálásáról, a Neked Főztem, a Kalóz és az idén nyáron megjelenő Pavilon büfék mind azt próbálják bizonyítani, hogy nem csak a gázrezsóról, alumínium lábasban többször felfőzött kukorica, és az állott olajban kisütött, porból készül lángos lehet megoldás. De miért csak Balatonon nyíljanak normális standbüfék, mikor Budapesten is annyi még a tennivaló? - mondja Bíró Lajos, aki Bock bisztró nevű étterme mellett kipróbálta már a könnyedebb kajálós műfajt is a Hold utcai piacon, a Séf utcája és a Buja disznók révén. Így hát üzlettársával, Forgács Zoltánnal belevágtak a standkajába. Azt mondjuk nem állítom, hogy nagyot kockáztattak, hiszen a pofásra felújított Palatinus pont jó helyszín egy ilyen létesítménynek. Így nyílt meg a Laza Pala nevű strandbisztró. A kiindulópont alapvetően az, hogy miért ne lehetne egy strandkaját is normálisan megcsinálni?
Természetesen a szolgáltatás színvonala is próbál igazodni a rengeteg látogatóhoz, így szerencsére igen széles válaszék van mindenből. A strand területén, a Margitsziget zöldjében 8 medence található (gyerekmedence, strandmedence, úszómedence, élménymedence, csúszdás medence, hullámmedence, margaréta), így tényleg mindenki talál magának elfoglaltságot. Nekünk a multimédiás csúszda az egyik kedvencünk, ahol csúszás közben zenét is hallgathatunk. A strandon egyébként az 1921-es megnyitás óta szinte mindig bővítenek valamit, és ez most sincs másként, a folyamatos felújításnak, modernizálásnak köszönhetően itt tényleg egy nyugati színvonalú fürdőzőhely alakult ki, csuklópántos beléptetővel, amely a bent tartózkodás idejét is méri. A sokoldalúság a vendéglátásban is visszaköszön: a helyen található Margaréta büfé, Pelikán büfé, Brazil bisztró, Sirály büfé, jégkrémpavilon, koktélbár, hamburgerező, Narancs pavilon, jégkása, kukorica, palacsinta, hot dog, vattacukor és belga gofri is. Belépő: 2800/2100 Ft (hétvégén 3200/2100 Ft) Medencék száma: 8 Árnyékos helyek: 4/5 Mosdó: 4/5 Vendéglátás: 4/5 Zöldterület: 5/5 Állapot: modern, rendezett Extra szolgáltatás: lábtenisz, ATM, csúszdapark, értékmegőrző
Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a januári népszokásokról. Január 1. - Újév Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. 153-tól vált évkezdő nappá. Hazánkban a január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform 1582 óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Januári jeles napok népszokások. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. De sok tiltás is tartozik e naphoz: Tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból. Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét.
(Réthly Antal gyűjteménye) január 17. : TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt. január 18. : Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint "Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy" (a fagy). január 20. : Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Januári jeles napok - Téli jeles napok - Jeles napok - Erika-tanoda. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. január 21. : Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes) január 22. : A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" illetve "Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince" – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon "Vince-vesszőt" metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek.
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni (lásd: Csokonai vitáz Mihály: Dorottya). Szatmárban húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon: "Akinek van nagy lánya, Hajtsa ki a gulyára. " A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra, "farsang farkára" esik: húshagyó kedd - a böjt kezdete hamvazószerda - dologtiltó nap, böjtfogadó nap Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást. Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket. A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó "böjti szelek". Január 6. Vízkereszt Az egyik legrégebbi egyházi ünnep, mely a Jordan vizében Jézus keresztelkedéséről emlékezik meg. E napon szentelik meg a vizet. Januári jeles napok - mi vár ránk ebben a hónapban - Napidoktor. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört is és adja át helyét a vigaszságoknak, a farsangnak.
A medvéhez kötődő jóslást a Dél-vidéken ugyancsak Pál-napjához kötik, akár csak Gyertyaszentelőkor. Vagyis, ha kisüt a nap és kicsalogatja a medvét a barlangjából, akkor bizony még negyven napig hideg lesz. A Pálfordulás népi értelmezésével függ össze az is, hogy a hagymadugványozó tarisznyát fordítva kell visszaakasztani a kamrában a szegre, hogy jó legyen majd a hagymatermés. Mivel pedig Pál napja farsang idejére esik, kívánjuk a bálozóknak Csokonai köszöntőjét: " Éljen azért Pál úr! Jeles napok: Január - YouTube. S azok is éljenek, kik Pál fordulóján fordulót ejtenek! ", vagyis perdülnek, táncolnak egy-kettőt szívük hölgyével. ★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤
fűződik ehhez az időszakhoz. A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a "lányok vasárnapját". Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést. Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. Januári jeles napok 2002. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal "megborotválták", este "macskabált" tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.
A Magyar Szent Korona hazatérése Fazekas Mihály író, költő, botanikus születésnapja Megszületett Petzval József mérnök-matematikus, feltaláló Megszületett Veres Péter, a népi írói mozgalom jeles képviselője Vízkereszt Január 7. Mádéfalvi veszedelem Elhunyt Petschacher Gusztáv építész Január 8. Megszületett Fényi Gyula jezsuita szerzetes, csillagász Megszületett Hugyecz László építész Megszületett Wass Albert Január 9. Január jeles napok. Elhunyt gróf Bercsényi László, Franciaország egyetlen magyar származású marsallja Megszületett Rudnay Gyula festőművész Kivégezték Brusznyai Árpádot, az 1956-os forradalom mártírját Elhunyt Szigligeti Ede Január 10. Bárdossy László volt miniszterelnök kivégzése Lérehozták a Hortobágyi Nemzeti Parkot Elhunyt Madarász Viktor, az egyik legnagyobb magyar történeti festő Megszületett Karácsony Sándor pedagógiai, filozófiai író Elhunyt Wágner Dániel gyógyszerész Január 11. Jedlik Ányos István pap, fizikus születésnapja Pesti hazai első takarékpénztár egyesület megalapítása Január 12.
E napon gyújtják meg a családban utoljára a gyertyát a karácsonyfán, majd leszedik és elosztják a rajta maradt édességeket. E nap szokása a Háromkirály járás. 10-14 éves korú fiúk kenderszakáll-t ragasztanak, fejükre díszes koronát illesztenek és házról-házra járnak, ők a Három királyok. A házakba bekopogva, együtt köszönnek és kérnek szállást. Ha a háznépe beengedi őket, halk csengőszó mellett énekelnek. Jutalmuk a köszöntését dió, sütemény. Vízkereszt utáni második vasárnap – a kánai menyegző János evangéliuma szerint, Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Ennek emlékére egy-egy falu több házában is kánai menyegzőt tartottak, melyet az előimádkozó asszonyok szerveztek. A közös énekek és imádságok utána adták elő a kánai menyegzőről szóló énekeket, majd hozzáláttak a résztvevők által összehordott ételek és italok elfogyasztásához. Néhol az evangéliumi legendát is eljátszották. Ugyanezt disznótorokon, lakodalmi vacsorán sőt halotti toron is énekelték. Január 17. Remete Szent Antal napja Remete Szent János ( táján született) szerzetes, akit már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentjeként tiszteltek.