Márki-Zay Péter új utas a Bolondok hajóján Kinyílott a pitypang Új utas kapaszkodott fel Rúzsa Magdi Bolondok hajójára. Eddig Jakab Péterről tudtuk, hogy mint a parlament udvari bolondjának bérelt helye van a fedélzeten. Márki-Zay Péter pedig előbb kivívta a volt pénzügyminisztertől, Oszkó Pétertől a futóbolond titulust, aztán Deutsch Tamástól a futó nélküli "bolond" jelzőt. Oszkó Péter: súlyosan torzítja a gazdaságot az iparűzési adó - Infostart.hu. Orbánék elmaradt elszámoltatása, avagy egy futóbolond aljas rágalmazása A volt szocialista pénzügyminiszter, Oszkó Péter nevezte futóbolondnak Márki-Zay Pétert, a gyurcsányisták Karácsonyt legyőző s most éppen Dobrevvel birkózó miniszterelnökjelölt-jelöltjét, miután újfent előhúzta az elmaradt elszámoltatás kártyáját. Oszkó Péter dicséri a magyar gazdaságpolitikát Kétharmad Lehet, hogy a liberális közgazdászok most megrökönyödnek, de Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere nagyon is jókat mond a magyar gazdaságpolitikáról.
Csak éppen az nem tudatosul bennük, hogy egyszerű képviselőként vagy miniszterként valójában a legális jövedelemből ezt nem engedhetnék meg maguknak – hívta fel a figyelmet a politológus. A Kóka-villa A főváros egyik legnyugalmasabb környékét szemelte ki Kóka János liberális frakcióvezető, ahol 2007 végére építette fel 662 négyzetméteres otthonát. A ház egy ősfás területen áll. Az építés költségeit 300 millió forintra taksálták a szakértők. A média heteken át cikkezett a vállalkozóként milliárdossá vált miniszter házáról, ami ártott népszerűségének. S hogy miért épp a pályafutásuk zenitjén kezdenek a beruházásba? Az ok, hogy Magyarországon eddig a politikában "váltógazdálkodás" volt, vagyis a négy év kormányzás alatt kellett megszedniük magukat. Többnyire ilyenkor jutnak pénzhez is, s láttunk már olyat, hogy egyesek nem teljesen legális forrásokból. Tudatában vannak, hogy az építkezés hírére csökkenhet a népszerűségük, de ez kevésbé érdekli őket. Arra számítanak, hogy az emberek felháborodása rövid idő alatt lecseng, igazából nem félnek a népharagtól – tette hozzá Kiszelly.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek. A mostani szélvihar különlegességét a délnyugati szélirány okozta, ami hossztengelyében érte a Balatont, és az ilyenkor szokásos módon jelentős vízszintkülönbséget okozott a nyugati és a keleti part között - tette hozzá. Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik - mondta a szakember. Tavaly kétszer - március elején és július végén - billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban. Akkor 49, illetve 40 centiméternyi különbséget mutatott az egy időben mért vízszint a tó keleti és nyugati végében.
Szombat délelőtt a Balaton teljes hosszában fújni kezdett az eleinte élénk, majd egyre erősebb északkeleti szél. A szél hatására a tó tengelyében kelet-nyugat irányú áramlás alakult ki amely délutánra szabályosan átnyomta a tó vizének egy részét a nyugati medencébe. A 18 órakor mért hivatalos adatok szerint 40 centiméternyi különbség volt a siófoki és a keszthelyi vízszint között. A jelenségről Horváth Ákos, a Balaton meteorológusa számolt be a Siófok partjainál a csökkenő vízszint miatt a part kövei szabályosan kizöldültek, ahogy az algával borított, amúgy víz alatti részük átmenetileg szárazra került. A adatai szerint szombaton a Balaton átlagos vízállása reggel 113 centiméter volt, ami ideálisnak tekinthető a nyár derekán. Július 27-én, szombaton, 18 órakor mért adatok szerint ugyanakkor Siófokon és Balatonfűzfőn 100, Keszthelyen 140 centiméteres volt a vízállás, vagyis a tó víztükrének ritka, kelet-nyugat irányú megbillenése miatt 40 centiméteres volt az eltérés a keleti és az észak-nyugati vízszint között.
Volt már ennél sokkal nagyobb is a vízszintkülönbség, de a jelenség így is látványos. Hidegfront közeledik Magyarország felé, amelynek előfutára, a viharos szél már megérkezett. A Dunántúlon a legnagyobb sebessége az Időkép beszámolója szerint helyenként meghaladta az óránkénti 90 kilométeres sebességet, ami a Balaton vizét is alaposan felkorbácsolta, sőt meg is billentette: nem sokkal dél előtt 76 centiméteres volt a vízszintkülönbség Keszthely és Balatonfűzfő között. "A vízügyi mérések szerint Keszthelynél reggel 7 óra 15 perckor még 62 centis volt a vízállás, ami kora délutánra 47 centire csökkent. Balatonaligánál ugyanezen időszak alatt 99-ről 116 centire változott a vízállás. Az emelkedés a balantonfűzfői mérőponton is egyértelműen megfigyelhető: háromnegyed 8 és 12 között, 4 óra leforgása alatt 20 centit emelkedett a vízszint, 11 óra 45 perckor 123 centis volt a vízállás" – olvasható az Időkép cikkében. © MTI / Varga György Megjegyezték ugyanakkor, hogy bár a különbség jelentős, meg sem közelíti a tavaly februárban mért 97, és az eddigi legnagyobb 101 centiméteres kilengést.
Kategória: Belföld 2020-02-10 19:08 2450 olvasó Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI megkeresésére elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig: Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.
Szombat délelőtt a Balaton teljes hosszában fújni kezdett az eleinte élénk, majd egyre erősebb északkeleti szél. A szél hatására a tó tengelyében kelet-nyugat irányú áramlás alakult ki amely délutánra szabályosan átnyomta a tó vizének egy részét a nyugati medencébe – számolt be Horváth Ákos, a Balaton meteorológusa a 2019. július 27-én. A 18 órakor mért adatai szerint 40 centiméternyi különbség volt a siófoki és a keszthelyi vízszint között. (2020. február 10-én 82 centiméternyit billent a Balaton víztükre, amiről itt olvasható a fotókkal illusztrált hírünk. ) Siófoknál szárazra került a part-menti kövek egy része Siófok partjainál a csökkenő vízszint miatt a part kövei szabályosan kizöldültek, ahogy az algával borított, amúgy víz alatti részük átmenetileg szárazra került. A adatai szerint szombaton a Balaton átlagos vízállása reggel 113 centiméter volt, ami ideálisnak tekinthető a nyár derekán. A 2019. július 27-én, szombaton, 18 órakor mért adatok szerint ugyanakkor Siófokon és Balatonfűzfőn 100, Keszthelyen 140 centiméteres volt a vízállás, vagyis a tó víztükrének ritka, kelet-nyugat irányú megbillenése miatt 40 centiméteres volt az eltérés a keleti és az észak-nyugati vízszint között.
2021. okt 21. 15:33 Kibillent a Balaton a viharos szélben / Fotó: MTI/Varga György Akkora szélvihar érte el Magyarországot, hogy még a Balaton vize is kibillent. Csütörtökön a déli órákban a Dunántúlon és középen, délután a Tiszántúlon is erősen megnövekedett a felhőzet és beborult az ég. A szél pedig sokfelé viharossá fokozódott, elsőfokú vészjelzés lépett életbe az egész ország terültére. ( A legfrissebb hírek itt) A legnagyobb széllökések a 70-80 km/h-t is meghaladják, de néhol már 90 km/h-t meghaladó lökéseket voltak. A viharos szél a Balaton vizét is alaposan megbillentette. Háromnegyed 12-kor 76 centis volt a vízszintkülönbség Keszthely és Balatonfűzfő között. Az Időkép által közölt vízügyi mérések szerint Keszthelynél reggel 7 óra 15 perckor még 62 centis volt a vízállás, ami kora délutánra 47 centire csökkent. Balatonaligánál ugyanezen időszak alatt 99-ről 116 centire változott a vízállás. Az emelkedés a balantonfűzfői mérőponton is megfigyelhető, ugyanis háromnegyed 8 és 12 között, 4 óra leforgása alatt 20 centit emelkedett a vízszint, 11 óra 45 perckor 123 centis volt a vízállás.