Dik már Aladár, elszökött a Rozál, Jön helyette a Jolán. Olyan csávó vagyok, Hogy kilenc romnyit kapok, Ha akarok. Fényes a 14892 Horváth Pista: Cigánysoron nem merek eljárni. De cigánysoron nem merek eljárni. De sok a roma, de meg találnak verni. Zene: Horváth Pista és Bangó Margit - Minden ablak (videó). ||: De máréljátok széjjel a fejemet, de úgyis elviszem a feleségem. :|| De nincsen nékem nagyobb ellenségem, m 14715 Horváth Pista: Erdőszélen sátoroznak Erdőszélen sátoroznak az oláh cigányok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok. Háj-ná-ná, ná-ná-ná-ná... Az emberek az erdőb 14581 Horváth Pista: Úgy szeretem a rányimat De, úgy szeretem a rányimat, Levágatom a hajamat, Ájn-lá-lá, lá-lá-lá-lá, ti-rá-rá. De, Úgy szeretlek, úgy szeretlek, vakuljak meg úgy szeretlek, Ájn-lá-lá, lá-lá-lá-lá, 14426 Horváth Pista: Sűrűn esik az eső Sűrűn esik az eső, Bánom is én, Ajdadadaj, ajdadadaj ajdadadaj, ajdadadajdadajdajda Babám karja melegít, Szép szál legény, Ná 14228 Horváth Pista: Térdig homokos a lovam lába Térdig homokos a lovam lába, Itt hagylak én, babám, nemsokára.
Rám néztél és nevettél, Megtudták, hogy roma csávót szerettél! Azért élek-halok én, Ha szépasszonyt látok én. Szépasszo 16804 Horváth Pista: Megyek haza a kocsmából Megyek haza a kocsmából. Feleségem néz a házból. Megismer a járásomról. Fekete göndör hajamról. Coki, asszony, ki a házból. Coki asszony ki a házból Most jövök a kávéhá 15243 Horváth Pista: Fényes a cipőm Fényes a cipőm, kényes a szeretőm, Mégis vele maradok. Dik már Aladár, elszökött a Rozál, Jön helyette a Jolán. Olyan csávó vagyok, Hogy kilenc romnyit kapok, Ha akarok. Fényes a 14892 Horváth Pista: Cigánysoron nem merek eljárni. De cigánysoron nem merek eljárni. De sok a roma, de meg találnak verni. ||: De máréljátok széjjel a fejemet, de úgyis elviszem a feleségem. :|| De nincsen nékem nagyobb ellenségem, m 14715 Horváth Pista: Erdőszélen sátoroznak Erdőszélen sátoroznak az oláh cigányok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok. Háj-ná-ná, ná-ná-ná-ná... Az emberek az erdőb 14581 Horváth Pista: Úgy szeretem a rányimat De, úgy szeretem a rányimat, Levágatom a hajamat, Ájn-lá-lá, lá-lá-lá-lá, ti-rá-rá.
Főiskolai adjunktusként vonult nyugdíjba, Rátgéber László is a tanítványa volt Újvidéken. Kérdés nélkül belefogott életútjába, mintha napok óta készült volna a beszélgetésre – vagy öt éve nem kereste senki Magyarországról -, és a memóriája tényleg kifogástalan. "Virgoncnak hívták a puli kutyánkat, akit hatévesen elveszítettem, még meg is sirattam. Nagyon jó erőben voltam, mert a kutyával együtt őriztük az állatokat, és Nemesmiliticsről gyalog jártam iskolába, Zomborba. Sok gyerek volt, összefogódzkodtunk, egymástól elhúztuk a botot, gyűrtük egymást. Az ügyesebbek közé tartoztam, mondták is, hogy tegyem próbára magam a birkózóklubban. Elmentem, nagyot néztem, amikor mondták: vetkőzzek gatyára. Nem hallottad, fiam, vagy nincs rajtad gatya? Mondtam, hogy van, és próbáltam mindent úgy csinálni, ahogy a többiek, a nagyobbak. Zombor nyilt bajnokságán indultam, pedig apám óvott, a számba rágta: nincs semmi sport, csak tanulás, mert ő nagyon megbánta, hogy otthagyta az iskolát. " A versenyről majdnem hazament, mert a nagyobbak szétosztották egymást közt az érmeket, mindenki úgy gondolta, hogy őt mindegyik elveri.
Bakky Sándor: Csónakok olaj-vászon, 60×80 CM A Szikra Galéria ezzel a rendezvénnyel emlékezik Bakky Sándor születésének 100. évfordulójára. Bakky Sándor (1920. március 21 – 1965. január 6. ) festőművész Jászberényben született, annak a Bakky családnak a tagjaként, amelynek köréből több számon tartott művészt, elsősorban zenészt ismerhetünk. 1939. és 1943. között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat Szőnyi Istvánnál és Elekfy Jenőnél, de Egry Józsefet is mestereként tartják számon. Tanulmányai befejezése után 1943-1958. között Budapesten rajztanárként dolgozott, ezt követően csak műveiből élt. Alapító tagja volt Budapesti Pedagógusok Képzőművész Stúdiójának, mely 1953. március 26-án jött létre. Bakky Sándor (1920-1965): Vitorlások (Balatonfüredi kikötő), 1958 | 64. őszi aukció | Kieselbach | 2020. 09. 18. péntek 21:03 | axioart.com. Főleg tájképeket festett. Impresszionista jellegű, atmoszferikus hatásokat rögzítő képein, Egry József nyomán vázlatos festésmóddal, világos színekkel, elsősorban a Balatont festette. Atmoszferikus, impresszionisztikus, dekoratív színekkel festett képei humanisztikus életszemléletét illusztrálják.
2018. április Bakky Sándor: Balaton-parti táj fürdőzőkkel olaj-vászon, 60×80 CM Bakky Sándor (1920. március 21 – 1965. január 6. ) festőművész Jászberényben született, annak a Bakky családnak a tagjaként, amelynek köréből több számon tartott művészt, elsősorban zenészt ismerhetünk. A Képzőművészeti Főiskolán mesterei Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak, de Egry Józsefet is mestereként tartják számon. Számos tárlaton vett részt elsősorban a fővárosban és a Balaton környékén, hisz Balatonfüreden élt. Munkásságával számos szakkiadvány foglalkozik, munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában is. Kürthy Sándor festőművész kiállítása - -- - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. A Balaton-parti táj fürdőzőkkel című festményről is elmondható, hogy sajátos és jellegzetes Bakky-mű. A sokak számára oly kedves Balatont ábrázoló tájkép magán hordozza a festő legismertebb kézjegyeit. A képre jellemző a horizontális tagolás, mely lágy kontúrvonallal teszi lehetővé, hogy a különböző egységek egymásba olvadjanak. A kép felső felében a kicsit borongós égbolt látható. A nap nem bújik elő, de az idő ideális lehet a fürdőzésre.
2011. július 22. és augusztus 13. közt Makay és kortársai - 20. századi jászsági képzőművészek kiállítása címen a Hamza Múzeum és a Jászberényi Múzeum emlékkiállítást rendezett azon jászberényi festők tiszteletére, akiknek művészetére hatással voltak a Szolnoki művésztelep stílus irányzatai, ezen festők művei közé válogattak be Bertalan Albert festményeket is.
(1920 - 1965) festőművész
Vecsési Sándor festőművész - Havas Valéria Illusztrátorok: Vecsési Sándor Kiadó: Ernst Múzeum Kiadás éve: 1987 Nyomda: Offset és Játékkártya Nyomda ISBN: 9637162801 Kötés típusa:: ragasztott papír Terjedelem: 32 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 20. 00cm, Magasság: 29. 00cm Állapot: Jó Internetes könyváruházon keresztül fogjuk a kosárba rakott tételével kiszolgálni. Mivel a Vatera felületén csak szállítási módot tud kiválasztani, de konkrét helyszínt nem tud megjelölni, ezért szükséges, hogy pontosítsuk ezt. Ezért körülbelül 20 perccel a rendelés leadását követően kapni fog egy e-mait tőlünk, amely tartalmaz egy linket. Ha erre a linkre kattint, beállíthatja a szállítás pontos módját, helyszínét, illetve a fizetési módot. Ha nem találja a levelet, kérjük, nézze meg a SPAM mappájában is. Ha sehol nem találja, kérjük lépjen kapcsolatba az eladóval! Vásárlás után, kérjük, hogy bármilyen probléma esetén az e-mailben küldött címen vagy telefonon lépjen velünk kapcsolatba! [(**33538762**)]