A Szent Efrém Férfikar célja a Bartók in Motion című koncertszínházi előadással, hogy ezeket a kevéssé ismert remekműveket is élvezetesen, mindenki számára befogadható módon prezentálja. A darabot Bubnó Tamás, Liszt-díjas, Érdemes művész koncepciója alapján alkotta meg a Szent Efrém Férfikar (Balázs Edgár, Bubnó Lőrinc, Bubnó Márk, Oláh Marcell, Papp Viktor, Rácz Ambrus és Tóth Péter), amelyben a mozgás elsősorban a szólamok és zenei anyagok láttatására szolgál, s ez időnként ötvöződik a népdalok tartalmi megjelenítésével. Bartók in Motion (Fotó/Forrás: Orbán Domonkos / OD Pictures) Az előadást a Szent Efrém Férfikar eredetileg 2020. szeptember 26-án New Yorkban tervezte bemutatni, Bartók Béla életének utolsó állomásán, halálának 75. évfordulóján. Látens szimfóniák és pantomim – Bartók Béla, a műfajok úttörője. A járványhelyzet miatt meghiúsult bemutató így 2021. március 25-én, Bartók születésének 140. évfordulóján a Hagyományok Házában valósul meg online közvetítés keretein belül. Fejléckép: Orbán Domonkos / OD Pictures Támogatott tartalom.
Bartók Béla a pozsonyi gimnazista-évek után 1899-ben került Budapestre, a Zeneakadémiára. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel életre szóló, szoros szakmai és baráti kapcsolata alakult ki. Bartók egyszerre volt népzenekutató, zenetanár, zongorista és zeneszerző. Egyedi zenei stílusa a magyar népdalok és a modern európai irányzat ötvözetéből alakult ki. Legismertebb művei A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Bartók rendszeresen kutatott és turnézott is külföldön. 1924-ben kutatásai eredményeiről sikeres könyvet adott ki "A magyar népdal" címmel, 1934-től pedig Kodállyal együtt a Magyar Tudományos akadémián dolgoztak egy népzenei kiadvány összeállításán. A háború miatt Bartók 1940-ben feleségével együtt az Egyesült Államokba költözött. Mire a keserves, sikertelen és gyakran munka nélküli külföldi évek után újra fellendült volna karrierje, egészségi állapota megromlott. Sokan nem tudják, hogy ez is Bartók | Híradó. Az 1945. szeptemberében bekövetkezett halálát leukémia okozta.
De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni" – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. "Az életmű, és az egyes művek szerzői formában történő megőrzése mindeddig a mi vállunkon nyugvó felelősség volt. E felelősséget a szerzői jogok lejártával a mindenkori felhasználók viselik majd. A Bartóktól oly sokszor hangoztatott idézet Bartók művei használatakor kell, hogy érvényes legyen leginkább: "Csak tiszta forrásból! " Vagyis: csak tiszta, Bartóktól származó, eredeti forrásból! " – mondta el Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutódja (Vásárhelyi Gábor idézetének hosszabb változata a sajtóközlemény végén olvasható). Bartók és Szerb Antal művei is szabadon felhasználhatók - Cultura.hu. Néhány alkotó, akiknek a művei szintén szabadon felhasználhatók 2016. január 1-jétől Külföldi • Johan Huizinga holland történész és indológus. Leghíresebb műve a Szerb Antal által fordított A középkor alkonya, amelyben főleg a késő középkori francia és dél-németalföldi kultúra történeti feldolgozásával foglalkozik. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.
20 (1920) BB 88 Zongoraszonáta (1926) BB 89 Szabadban. Öt zongoradarab (1926) BB 90 Kilenc kis zongoradarab (1926) (és töredékek) BB 92 Három rondó népi dallamokkal zongorára (1916–1927) BB 105 Mikrokosmos. Zongoramuzsika a kezdet legkezdetétől. 153 darab hat füzetben (1926, 1932–1939) BB 113 Kis szvit zongorára (1936) (BB 104 alapján) BB 120 Hét darab a Mikrokosmosból két zongorára (–1940) (BB 105/113, 69, 135, 123, 127, 145, 146 átirata) BB 122 Szvit két zongorára, op. 4b (1941) (BB 40 átirata) Dalok BB 37 Magyar népdalok (I. sorozat, 1–4. szám) énekhangra és zongorára (c1904–1905) BB 41 Gyermekdalok (A kicsi "tót"-nak) énekhangra és zongorára (1905) BB 42 Magyar népdalok énekhangra és zongorára (1906) (1–10. szám: Bartók; 11–20. szám: Kodály Zoltán) BB 43 Magyar népdalok (II. füzet) énekhangra és zongorára (1–10. szám) (1906–1907) BB 44 Két magyar népdal énekhangra és zongorára (1907) BB 46 Négy szlovák népdal énekhangra és zongorára (c1907) BB 47 Nyolc magyar népdal énekhangra és zongorára (1–5.
Mellettük a vonószenekari Divertimento (1939), illetve a három zongoraverseny (1927, 1930-31, 1945), a hegedűverseny (1937-38) és további két, az életmű szempontjából "problematikus" koncertáló mű (a fiatalkori 1. hegedűverseny és a befejezetlen Brácsaverseny) vert gyökeret a hangversenypódiumokon. Bartók a Balázs Béla szövegére írt A Kékszakállú herceg vára (1911) című egyfelvonásos operájával tulajdonképpen egymaga teremtette meg az addig nem létező magyar operai prozódiát. Második szín-padi műve, A fából faragott királyfi (1914-17) szintén Balázs-szövegre írt egyfelvonásos mű, de nem opera, hanem táncjáték. Az 1918-19-ben komponált, ám csak 1922-ben meghangszerelt A csodálatos mandarin a zeneszerző szerint "egyfelvonásos pantomim"; a Lengyel Menyhért szövegére írt zene Bartók egyik legradikálisabb alkotása. Bár a kórusművek nem tartoznak Bartók legismertebb kompozíciói közé, fontos részét alkotják a magyar mester művészetének. Egy részük magyar, szlovák és román népdalok feldolgozása, más részük költői és népköltési szövegek megzenésítése.
Heves, Jászladány - Hevesi és jászsági népzene - Új Pátria 2011 Összesen (Total time) 67'17" Hevesi és jászsági népzene - Heves, Jászladány "A hevesi prímás, Konkoly Aladár gyermekkorától kezdve zenésznek készült. Zeneiskolában kezdte a kottaolvasást és a hegedűtanulást, majd különböző cigányzenekarokban muzsikált, legtöbbször éttermekben. Hosszú pályafutása során bejárta fél Magyarországot, Heves mellett Oroszlány, Hort, Balmazújváros, Gyoma, Szeghalom, Kenderes, Tatabánya és Kisköre éttermeiben muzsikált. A zenekar repertoárja ennek megfelelően elsősorban a vendéglőkben játszott műdalok, hallgató nóták, lassú esztamos nóták, műcsárdások, keringők, tangók, operettrészletek és más műzenei darabokból áll. Tiszta forrás település - Gyula. Emellett az utóbbi évekig rendszeresen muzsikáltak falusi lakodalmakban, bálokban, ahol előkerültek a hagyományos népi dallamok is. Lemezünkön elsősorban ezeket a darabokat mutatjuk be. " (Részlet a CD kisérőfüzetéből) 1. Katonanóták (Soldier's tunes) 4'31" 2. Katonanóta (A nagy bécsi kaszárnyára rászállott egy gólya) (Soldier's tune) 3'36" 3.
Primanciális magyar (Bihari) Három kóródi csárdás Csípd meg bogár Három pócsi csárdás F-moll kesergő
"A hevesi prímás, Konkoly Aladár gyermekkorától kezdve zenésznek készült. Zeneiskolában kezdte a kottaolvasást és a hegedűtanulást, majd különböző cigányzenekarokban muzsikált, legtöbbször éttermekben. Hosszú pályafutása során bejárta fél Magyarországot, Heves mellett Oroszlány, Hort, Balmazújváros, Gyoma, Szeghalom, Kenderes, Tatabánya és Kisköre éttermeiben muzsikált. A zenekar repertoárja ennek megfelelően elsősorban a vendéglőkben játszott műdalok, hallgató nóták, lassú esztamos nóták, műcsárdások, keringők, tangók, operettrészletek és más műzenei darabokból áll. Emellett az utóbbi évekig rendszeresen muzsikáltak falusi lakodalmakban, bálokban, ahol előkerültek a hagyományos népi dallamok is. Lemezünkön elsősorban ezeket a darabokat mutatjuk be. " (Részlet a CD kisérőfüzetéből) 1. Katonanóták (Soldier's tunes) 4'31" 2. Pátria népzenei gramofonlemez-sorozat. Alföld | Médiatár. Katonanóta (A nagy bécsi kaszárnyára rászállott egy gólya) (Soldier's tune) 3'36" 3. Kossuth-nóta (Kossuth Lajos azt izente) (Listening tune) 1'32" 4. Lakodalmi csárdások (Wedding csárdás-es) 4'29" 5.