A Zalai-dombság egyik festői, hosszan elnyúló völgyében található Bázakerettye, s fürdője, a Bázakerettyei strand és termálfürdő elhelyezkedésével az egyik legszebb panorámát kínálja a dunántúli fürdők közül. A szezonálisan nyitva tartó létesítmény két termál élménymedencével, 33×15 m-es hideg vizes úszómedencével, pezsgőfürdővel és egy gyermekpancsolóval várja vendégeit. A gyönyörű környezet, a békés, családias légkör, a medenceválaszték, a modern, vízforgatós technológia, a kiváló 30-36 °C hőmérsékletű termálvíz, valamint a kedvező árszínvonalú vendéglátó-ipari egység minden korosztály számára vonzóvá teszik a termálfürdőt. Strand és termálfürdő nyitvatartás. A termálfürdő befogadóképessége: 500 fő. Természeti adottságai miatt kisgyermekes családok számára kifejezetten ajánlott a fürdő. A strand pénztáránál nyugágy illetve napernyő is bérelhető. Éjszakai fürdőzésre nincs lehetőség, mivel a medencék takarítását és fertőtlenítését ezekben az órákban végzik. A medencék tisztaságát, bakteriológiai vizsgálatát hetente az üzemeltető elvégzi.
Dévaványai Strandfürdő és Gyógyászat Termál gyógyvízes medence Gyógykezelések Sportolási lehetőségek Szállás a medencétől 10 m-re Szép kártya elfogadóhely Parkolási lehetőség Játszótér gyerekeknek Szervezett programok Szép Kártya Elfogadóhely © Copyright 2015 Dévaványa Strandfürdő és Gyógyászat - Minden jog fenntartva
A kalandmedence 4 csúszdával várja a kicsiket és nagyokat egyaránt: feketelyuk csúszda, gömbcsúszda, UFO csúszda, aquatube csúszda. Óriáscsúszdák, üvegaljú medence és egyéb különlegességek Az Strand egyik jelképe, a 12 méter magas központi épület, melynek medenceszintjén gyógy- és relaxációs medencék, sportvilág, ahol az úszás szerelmeseit 50 méteres és 33 méteres úszósáv várja, kalandmedence és négyféle óriáscsúszda is megtalálható. A fantasztikus zöld növényfalak, a halkan csordogáló vízesések és vízfátyolok emelik európai színvonalúra a strandot. Magyarország - Strandok és termálfürdők: Wellness, gyógyfürdők. Kiemelkedő attrakciótársítás az ugróplatform és fölötte 12 méter magasan épített, üvegaljú medence. A különleges kialakítású medencéhez szervesen kapcsolódik egy vizibár, valamint a napozóterasz nyugágyai, árnyékolói. Szobafoglalás Gyógy- és relaxációs övezet Gyógy- és relaxációs medencéink elkülönített, nyugodt helyen várják a gyógyvizek szerelmeseit. Sportos fürdőzési lehetőség Sportpályák sora (kosárlabda, röplabda, kiskapus focipá), kondipark, teqball és pinpong asztalok tesznek minden sportkedvelőnek a kedvére a sportzónában.
trauma, öngyilkosság történt), nem kerülnek bele a nyilvántartásba, de az összes többi haláleset, ahol a COVID-19 fertőzés része a pathomechanizmusnak, belekerül. Ezáltal jön létre a COVID-19 fertőzéssel összefüggésbe hozható halálozási statisztika. " Szél Bernadett összegzésében azt írja, Magyarországon tehát a Coviddal összefüggésbe hozható halálozásokat és a pozitív tesztet produkáló elhunytakat számították be a statisztikába. Ugyanígy jár el Csehország, Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Dánia, Hollandia, Norvégia és Izland, vagyis a képviselő szerint az időnként világrekorder halálozási adatsorunk nem magyarázható azzal, hogy a legtöbb országtól eltérően vezettük volna a hazai statisztikát. Szél Bernadett viszont idézi Orbán Viktort idén január 8-áról, aki a fentiekkel ellentétben úgy fogalmazott: "Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a koronavírus miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a Covidban halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni. "
Szél Bernadett szerint az országos tiszti főorvos megfogalmazása viszont ellentétben áll azzal, mint amiről korábban Orbán Viktor és Gulyás Gergely beszélt. Ahogy korábban Ferenci Tamás biostatisztikus is ecsetelte írásában az Indexen, Magyarországon igen nehéz hitelesen beszélni a Covid-halálozásról. Ennek okai között van, hogy egy embernek általában több haláloka van, rettentő lassú a halálozást követő adminisztrációs út, és nincs hivatalos eljárásrend, hogy kit milyen besorolás alapján lehet koronavírusban elhunytnak tekinteni. Hazánk hosszú ideig a globális élbolyban volt az egymillió főre eső Covid-halálozást tekintve, ám ezt a kormányzati kommunikációban azzal próbálták magyarázni, hogy az országok különböző eljárásrend alapján regisztrálják, ki számít Covidban elhunytnak, s emiatt a szomorúan előkelő pozíciónk nem nyugszik hiteles alapokon. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő többször is próbálkozott, hogy megtudja Müller Cecília országos tiszti főorvostól, vajon mi számít idehaza a Covid-halálesetek "definíciójának", vagyis milyen besorolás alapján lehet valakit koronavírus miatt elhalálozottnak tekinteni.
Oroszországban feltehetően mintegy 300 ezer emberrel többen haltak meg tavaly a koronavírus okozta betegségben, mint amennyit az idézett adatok mutatnak. A New York Times a többéves halálozási számokat a Kreml közleményeivel összevetve arra jutott, hogy a tavaly májustól az év végéig jelentett 57 002 haláleset nem tükrözi a valós, a várhatónál 28 százalékkal magasabb mortalitást. A plusz 28 százalék több mint 360 ezer embert jelent. A lap szerint a többlet nem feltétlenül írható teljes mértékben a pandémia számlájára, de nagyjából 300 ezer valószínűleg igen. Ez megcáfolja Vlagyimir Putyin orosz államfő állítását, hogy országa a legtöbb más államnál jobban kezelte a járványt. A mortalitás növekedésének listáján Oroszország után második Spanyolországban 23, a harmadik Olaszországban 19, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban 17-17 százalékkal ugrott meg a halálozás. Az orosz vezetés a tavaly tavaszi két hónapos, szigorú zárást követően a gazdasági szempontokat kezdte figyelembe venni és nyáron "nyitott", ami jótékonyan hatott a lakossági támogatottságára, de annál rosszabbul a betegség terjedésére.
2021. április 27. | 08:40 A Visegrádi Együttműködés az Európai Unión belüli regionális szövetség négy közép-európai tagállam, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia részvételével. A koronavírus okozta megbetegedés nem kerülte el a térséget, így egyik V4-tagországot sem, viszont felmerül a kérdés, milyen kép festhető le nem csupán az említett országokról egyenként, hanem azokat egymással összevetve melyik, hol helyezkedik el egy képzeletbeli rangsorban. Ezért érdemesnek láttuk a visegrádi négyek országainak fontosabbnak tartott és a közbeszédben fokozottabb figyelemmel kísért járványügyi adataira támaszkodó összehasonlítását. Kiemelt figyelmet az átoltottsági ( megkapott első és második dózis, azaz immunizáltsági) és a halálozási arányszámok kaptak – a teljes népességre vetítve. Az összehasonlíthatóság érdekében az adott pillanatban mind a négy ország esetében hozzáférhető adatokat vettük alapul. A viszonyítási alapot képező összlakosságszámok esetében az Eurostat 2020-as adatait használtuk.