2009. december 2., 10:32 A városligeti Műjégpálya felújítása most indul, a nemzetközi szövetség megelőlegezte a bizalmat. 2009. november 8., 20:40 A városligeti műjégpályán reménykedő tömegek vettek búcsút kedvenc rádiójuktól. Városligeti műjégpálya parkolás szolnok. 2009. szeptember 3., 11:48 Szeptember elsején indult volna a 4, 7 milliárdos fejlesztés, de most kivitelező sincs, a munka áll. 2009. június 24., 12:36 4, 7 milliárd forintból újítják fel a létesítményt, ebből 3, 2 uniós forrásokból finanszíroznak.
Budapest Főváros Önkormányzata és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. december 15-én írta alá a Városligeti Műjégpálya pálya- és épületegyüttes felújításáról szóló támogatási szerződést. A közel 4, 9 milliárd forintos fejlesztés 3, 307 milliárd forintos uniós támogatás segítségével valósult meg. A felújítás után 16 ezer négyzetméternyi kiváló minőségű jégfelület várja a korcsolyázókat. A jég alatti betonréteg 210 km csőhálózatot rejt, ez összességében hosszabb, mint Budapest és a Balaton nyugati vége közötti távolság. Megállapodás született a Városligeti turistabusz-parkolás ügyében. A gyorskorcsolyapálya és a jéglabdapálya hossza több mint 180 méter, szélessége csaknem 70 méter. Az új jégkorongpálya 2200 négyzetméteren várja a vendégeket. Az öltözőszekrényeket a belépéshez is használandó elektromos kártyákkal lehet nyitni, a korábbiakhoz képest sokkal komfortosabb körülmények között tud átöltözni összesen mintegy 3500-4000 ember. A megújult műjég Európa legnagyobb mesterséges, szabadtéri jégfelületével várja a látogatókat. A Városliget kapuja projekt (KMOP-3.
A megállapodás nyomán - melyet minden résztvevő elfogadott -, az új turista busz közlekedési és parkolási rend a következőképpen alakul. A Műcsarnok Olof Palme sétány felőli oldalán le-és felszállóhelyeket alakítottak ki, ahol – kizárólag az utascsere idejére – 4 busz fér el egyszerre. A Műcsarnok mögé ezentúl tilos lesz a behajtás, ugyanakkor a Műjégpálya épülete előtt lehetőség lesz visszafordulásra a Hősök tere felé. A Hősök terén – ahogy korábban is – tilos lesz megállni, illetve az utasok Műcsarnok előtti leszállítása sem megengedett. Azonban szükséges megjegyezni, hogy a Műjégpálya csak a téli kiemelt szezon ideje után járult hozzá ehhez a megoldáshoz. Tehát november 16-tól- február hónap utolsó napjáig nem használhatják ezt a 4 le- és felszállító helyet az autóbuszok. Hol Parkoljak? - Parkolók - Városligeti 35. Az Állatkerti körút elején, a Robinson étteremnél szintén új le- és felszállóhelyeket alakítottak ki, ahol – kizárólag az utascsere idejére – 3 busz fér el egyszerre. Rövid idejű, 15-20 perces parkolásra a Hermina úton lesz lehetőség a Bethesda utca magasságában, ahol 6 új parkolóhelyet jelöltek ki.
Megközelítés: Vendégeink részére elsősorban a BKK-t javasoljuk. Számos busz, trolibusz megáll a Hősök terén vagy használd Budapest talán legszebb metróvonalát, az M1-et. Töltsd le a BKK futár applikációt és tervezd meg az utad a Városligeti Műjégpályához! Városligeti műjégpálya parkolás 2021. Parkolás: Használd az 56-osok terén található Múzeum mélygarázst, ami mindössze néhány perc sétára található a jégpályától. Ha vidékről jössz, hagyd az autód egy P+R parkolóban és válts közösségi közlekedésre. A legközelebbi P+R parkoló a Mexikói útnál található (1 metrómegállónyi távolságra)
0 értékelés (0.
Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóság
Húsvéti szokások Töltsd le, olvasd máskor is! A legtöbb ünnephez kötődnek szokások. Ezek a szokások teszik különlegessé az ünnepeket. A Húsvéti ünnepekhez is nagyon sokféle szokás kötődik. Magyarországon nagyon sokféleképpen ünneplik a Húsvétot. Az ország különböző részein különbözőképp ünnepelnek az emberek. Ahány család, annyi szokás. Mégis sok olyan szokásunk van, amiket nagyon sokan ismernek. Nézzük meg ezeket! Húsvéti ételek Először is az ünnepeknél nagyon fontos, hogy mi kerül az ünnepi asztalra. Húsvétkor a legtöbben: – Húsvéti sonkát – tojást – kalácsot – tormát – friss zöldségeket – bárányt esznek. Sokan tartják a Húsvét előtti böjtöt. Ilyenkor Húsvét előtt bizonyos napokon nem esznek húst és más ételekből is kevesebbet esznek. Sokan szeretnek finom italokat és sütiket is fogyasztani a Húsvéti ételek mellé. Ezeknek az ételeknek és italoknak az elkészítése is a Húsvéti szokások része. Ti is készítsetek közösen Húsvéti finomságokat! Itt van egy videó, ahol meg lehet nézni, hogy kell kalácsot készíteni: Kalácskészítés videó Ezen a linken pedig sok Húsvéti süti receptet találsz.
Németországban húsvét vasárnap általában bárány kerül a családi asztalra, illetve az Osteramm, a bárány alakú sütemény. A hollandok egy édes, mazsolával töltött, Paasbrood-nak nevezett kenyeret szolgálnak fel, amelyet hagyományosan készítenek. Virágokkal és tojással díszítik fel húsvétkor az ünnepi asztalt. Portugáliában az 1600-as esztendők óta töretlen népszerűségnek örvendő folar a húsvét meghatározó süteménye. Területenként eltérően ízesítik hol sósan vagy citrommal, hol pedig édesen, szegfűszeggel, fahéjjal sok karamellel készítik el. Lengyelországban a nálunk is szokásos húsvéti ételek kerülnek az ünnepi asztalra. A sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek, azaz savanyú krumplileves is része a hagyományos lengyel húsvéti menünek
Vasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. A húsvét megünneplése a nyolcadik század óta vált általánossá. Tojás, hús, édesség – ahány ország, annyiféle ünnepi menü A húsfélék közül az északi és közép-európai országokban, így Magyarországon is, elsősorban a füstölt sonka terjedt el – ezt támasztják alá az egyik legnagyobb magyar hipermarket lánc vásárlási adatai is. A hiedelmekkel ellentétben viszont nem a sonkát fogyasztották először a negyven napi böjt után, hanem bárányt, mint ahogyan azt ma is teszik Görögországban. Olaszországban a szalámi és a kolbászféléket is a húsvéti ételek közé sorolják: itt a hagyományos sajttortához a Capocollo nevű szalámit kínálják, amelyet először húsvétkor vágnak fel. Szlovéniában a sonkát kiegészíti a húsvéti kolbász. A húsfélék hagyományos kísérője valamennyi országban – legyen szó sonkáról, vagy bárányról – a torma, amelynek elkészítési módja, ízesítése tájegységenként is változatos. Lengyelországban például különleges ízű levest főznek belőle.
Nyúl, tojás, sonka, édes péksütemények - a világ így várja a tavaszt. A nemzetközi nagy tavaszvárás jegyében kis kitekintés, ki hogyan és milyen finomságokkal ünnepli a tavaszi napfordulót. A karácsonyi sokszínűség után, a húsvét sokkal egységesebb elemekkel rendelkezik a világban. Az új élet szimbóluma, a tojás szinte mindenütt főszerepet kap. Mellette ott a zsidó Pészahból átvett bárány, az egyszerűsödés jegyében meghonosodott - mára már klasszikusnak számító - sonka, illetve az édeskés péksütemények. Érdekes módon az édes péksütemények szinten az egész világon jellemzőek a húsvétra. Az olaszoknál colombát sütnek, a magyarok, csehek, lengyelek kalácsot, a törökök, görögök kerek lapos kenyereket készítenek, amire színes tojásokat ültetnek díszítésül. Szokás ilyenkor perecet is készíteni. Olaszországban... a galamb formára mintázott kalácsot, a Colomba Pasqualét teszik a húsvéti asztalra. A panettonéhoz hasonló süteményt több országban is készítenek a húsvét kapcsán. Ilyen például a cozonac, ami Bulgáriában és Romániában igen népszerű.
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette. A nagyhét és szokásai: A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnap on (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök – Krisztus utolsó vacsoráját az Olajfák-hegyén, majd elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi. Nagycsütörtököt szokás zöldcsütörtök nek is nevezni, és a jó termés reményében valamint a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. spenótot fogyasztanak a hívők. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába,, mennek", s csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat.
Húsvét Lengyelországban- ünnepi szokások, ételek... Amikor egy külföldi Lengyelországba látogat az Ünnepek idején – még az is, aki nem először jár ott – igazi kincsre lel. A legfontosabb népi és vallási szokások gazdag tárházával ismerkedhet meg, a legmeghittebbektől kezdve a legmulatságosabbakig. A hét kezdete a Húsvét előtti utolsó vasárnap, a "Virágvasárnap", Lengyelországban "Pálmavasárnap". Ezen a napon Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. Lengyelországban e nap a színek és formák csodálatos kavalkádja. E napon a legfontosabbak a mesébe illően szép, a papok által is megszentelt "pálmák", melyek elengedhetetlen elemei a "kotki" és a "bagniątka", azaz barkák, melyek valójában a fűzfa rügyei. Ezekhez a díszes "Pálmák"-hoz, melyekre virágokat és szalagokat is aggatnak, számtalan szokás kapcsolódik: - Az állatokat a "Pálmákkal" kergették ki a mezőkre, hogy ezzel megvédjék a gazdaságot a szerencsétlenségektől. - A szent képek mögül elővették a tavalyi "Pálmákat", melyeket elégettek, ezzel szimbolizálva a régi ciklus lezártát és az új kezdetét.