Az európai labdarúgó-bajnokságokat tömörítő szervezet szerint egyelőre megjósolhatatlan, mikor folytatódhatnak a pontvadászatok, ugyanakkor erre kizárólag nézők nélkül kerülhet majd sor. "Minden kétséget kizáróan zárt kapus mérkőzésekkel folytatódhatnak a bajnokságok. De senki sem tudja, ez mikor következhet be" - mondta a szervezet főtitkár-helyettese, Alberto Colombo. A sportvezető kifejtette, jelenleg az a prioritás, hogy megteremtsék a nyári újraindulás feltételeit. Kiemelte, a játékosok egészsége a legfontosabb és mindazoké, akik érintettek a mérkőzéseken, azaz a klubalkalmazottaké és a sajtósoké is. Európában valamennyi országban felfüggesztették a labdarúgó-bajnokságokat a koronavírus-járvány miatt, az egyetlen kivétel a fehérorosz pontvadászat. Néhány országban viszont már kis csoportokban újra elkezdhették az edzéseket a csapatok. A labdarúgó Európa-bajnokságok össznézőszáma (1960-2016). (MTI)
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) közleményben sürgeti a nemzetközi szövetséget (FIFA), hogy álljon el a kétévenkénti világbajnokság rendezésének tervétől. A kontinentális szervezet honlapján szerdán megjelentek szerint az UEFA a szerinte kivitelezhetetlen FIFA terve helyett tárgyalóasztal mellett szeretne megbeszéléseket folytatni a nemzetközi mérkőzésnaptár megreformálásáról. "Az UEFA csalódott a FIFA által alkalmazott módszerben, miszerint már azelőtt kommunikálja és népszerűsíti a lehetséges radikális változást, hogy arról egyeztetett volna az érintettekkel. Platini feljelentette Infantinót | M4 Sport. " – áll a közlésben. A javaslatot a kezdetektől fogva ellenző európai szövetség kiemeli, hogy rengeteg kérdés merül fel a tervvel kapcsolatban. Meglátásuk szerint a világbajnoki győzelem értéke csökkenne, a labdarúgókat még jobban túlhajszolnák és a női labdarúgásnak sem szolgálná az érdekét, ha minden évben lenne férfi világesemény. Az UEFA megjegyzi, múlt kedden egyeztetést kezdeményeztek a FIFA-val és az 55 európai szövetséggel, ám egyelőre nem kaptak választ.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) klubversenyekért felelős bizottsága azt javasolja, hogy a jövőben ne alkalmazzák az idegenben lőtt gólok szabályát. A javaslatról az UEFA végrehajtó bizottsága dönt majd. A szabályt az 1965-66-os idényben alkalmazták először, azonban most, amikor a koronavírus-járvány miatt sok mérkőzést semleges helyszínen és nézők nélkül rendeztek, ez hátrányosan érinthetett csapatokat. A kiesés párharcokban, ha két csapat azonos számú lőtt góllal áll a második felvonás 90 percét követően, az jut tovább, amely több találatot szerzett idegenben. Egy magyar labdarúgó közel hárommilliót is megkereshet. A mostani BL-idényben a címvédő Bayern München és a Juventus is e szabály miatt esett ki. Borítókép: Harold Cunningham - UEFA/UEFA via Getty Images
Sőt, azt sem jelenti, hogy egyik rendszer jobb lenne a másiknál. Az európai foci és az amerikai ligák rendszere alapvető különbségekkel rendelkezik Egyrészről a bajnokságok alapvető rendszerében is nagy különbségek vannak. Az amerikai ligák esetében a ligák egyfajta "anyavállalatai" a kluboknak, míg az európai futballklubok mind önálló szervezetként működnek. Ez a kollektív rendszer az amerikaiak esetében pedig nagyon sok egyéb részletre is kihat a bajnokságban. Hatással van például arra, hogy a fiatal játékosok, hogy kerülnek be a ligákban (erre különböző "draft" szabályok vannak a különböző ligákban). De arra is kihat, hogy maximálisan mennyi pénzt költhetnek a csapatok is, mely a verseny kiegyenlítését hivatott elérni. De nagy különbségek vannak a játékosok fizetéseiben és a transzferrendszerben is. Az európai topligák játékosai általánosságban jóval több pénzt keresnek, míg az amerikai rendszerben ez erősen korlátozott még a sztárjátékosok esetében is. De a transzferdíjak rendszere is teljesen más, mely alapvetően határozza meg az európai futballklubok pénzügyi helyzetét.
Korábban Aleksander Ceferin UEFA-elnök az európai együttesek vb-bojkottjával is fenyegetőzött arra az esetre, ha a FIFA javaslatát elfogadják. A FIFA hétfői közleménye szerint jövő csütörtökön online tárgyalást tart a kétévenkénti vb-rendezésről. A mostaninál sűrűbb lebonyolítást a szervezet technikai bizottsága is támogatta, de az Európa mellett Dél-Amerikában is heves ellenkezést váltott ki. A francia Arséne Wenger által vezetett technikai bizottság szeptember 9-én hozta nyilvánosságra hivatalosan azt a javaslatot, amely szerint 2026-tól kétévente kellene világbajnokságot rendezni. Az európai bajnokságok és klubok, valamint az UEFA szerint azonban a naptár így is túlzsúfolt és az éljátékosok túlterheltek. Wengerék és a FIFA álláspontja szerint viszont sok ország esetében az egyetlen igazi sportági húzóesemény a vb, ami mellett így szakmai indokok és erős gazdasági érvek is szólnak. A technikai bizottság továbbá azt is javasolta, hogy az Európa-bajnokságok rendszerén is változtassanak, azokat 2027-től páratlan években rendezzék meg, így lehetőséget biztosítva, hogy 2026 után már 2028-ban is vb-t lehessen rendezni.
Ez évi 6, 83 millió eurót, vagyis szezonvégi árfolyammal számolva 2, 4 milliárd forintot jelent csapatonként. Igen ám, viszont ez az összes alkalmazott bérét, juttatását, bónuszát tartalmazza. A jelentés azonban nagyban különbözik az NBI-es csapatok által leadott éves beszámolóktól. A magyar csapatok ugyanis csak a legritkább esetben bontják meg a bérköltséget játékosokra és egyéb alkalmazottakra, így szinte lehetetlenné válik, hogy NBI-es szinten meghatározzuk játékosokra vonatkozóan az átlagos havi bérszintet. Az UEFA jelentésében azonban országokra lebontva közli ezt a megosztást. Magyarország esetében a 82 millió euró úgy oszlik meg, hogy ebből 45 millió euró volt a focisták bérköltsége, míg a fennmaradó 37 millió euró az egyéb alkalmazottaké. A 45 millió euró átszámolva 15, 7 milliárdos költséget jelent az NBI szintjén, csapatonként 1, 3 milliárdot. A Transfermarkt adatai alapján az NBI-es csapatok átlagos létszáma 38 fő volt a 2020/2021-es szezonban, ami azt jelenti, hogy egy magyar focista az NBI-ben a vizsgált szezonban havi bruttó 2, 9 millió forintért rúgta a bőrt.
Márki-Zay Péter: minden egyes szavazat számít Minden egyes szavazat számít - jelentette ki Márki-Zay Péter vasárnap Hódmezővásárhelyen. Halmosi Zoltán Vas Megyei Kupa: egy csapat híján teljes a legjobb négy mezőnye, Sárvár-Király SE elődöntőt rendeznek A hétvégi bajnoki forduló után ezúttal már kupamérkőzés várt a még versenyben lévő csapatokra. Influenza: csökkent a betegek száma Az influenzaszerű megbetegedések számának öt hete tartó folyamatos emelkedése után a 13. héten országosan csökkent a betegek száma, azonban két megyében még mindig többen keresték fel orvosukat influenzás panaszokkal, mint a 12. héten - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön a honlapján. Munkácsy-díjat kapott Veres Gábor A Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum nyugalmazott tanárát kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért az egyik legfontosabb szakmai elismerésnek számító Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. A díjról és a szakmai pályafutásáról műtermében beszélgettünk a Hegyfalun élő szobrászművésszel.
Gesztenyés krémes sütés nélkül. A nagy nyári melegben nincs kedved bekapcsolni a sütőt? Gyorsan csinálnál valami finom édességet? Próbáld ki ezt a receptet! Recept nyomtatása Gesztenyés krémes sütés nélkül Gyors, sütés nélküli finom édesség. Elkészítés Készítsd el a pudingot a csomagon lévő leírás szerint. Hűtsd le. Keverd össze a vajat és a cukrot, és keverd össze a pudinggal, add hozzá a vaníliás cukrot is. A gesztenyemassza 1/3-át tedd félre, majd passzírozd ki gesztenyenyomóval. A maradék gesztenyemasszát keverd össze a vajjal, és a kekszmorzsával. A habtejszínt verd fel habbá, add hozzá a habfixálót. Egy tepsibe tegyél sütőpapírt, tedd bele a kekszmorzsás gesztenyét. Erre jöhet a puding, a tetejére pedig szórd rá a kinyomott gesztenyét. Tedd pár órára hűtőbe. Tálaláskor vágd fel kockákra a sütit, az oldalát is díszítheted gesztenye morzsákkal. Megjegyzés Ezt láttad már? Csirkemell receptek Mennyei levesek Ropogós saláták Finomabbnál finomabb sütik
A legfinomabb édes süti, amit eddig készítettem. Nincs vele sok munka, sütni sem kell, ezért ezt tényleg meg kell kóstolni! Hozzávalók Tészta: 500 g gesztenyemassza, 250 g darált keksz, 50 g, olvasztott vaj, rumaroma (ízlés szerint), 50 ml tej. A krémhez: 2 cs. vanília puding, 600 ml tej, 250 g vaj, 1 cs. Vaníliás cukor. Elkészítés A pudingot elkészítjük kicsit hűtjük majd hozzákeverjük a vajat. A kekszet eldolgozzuk a többi hozzávalóval majd a sütőpapírral bélelt tortaformába (24cm) nyomkodjuk. Rásimítjuk a pudingos krémet majd a habbá vert tejszínt. Hűtőbe tesszük 1 órára! Reszelt csokival megszórjuk. Kati Kiss receptje!
ALAPANYAGOK Tészta: 500 g keksz 150 g vaj 3 ev. kanál kakaó 5 ev. kanál porcukor 250 ml erős kávé 1 kv. kanál vaj a forma kikenéséhez Töltelék: 500 g gesztenyepüré 50 ml rum 20 g zselatin 5 ev. kanál porcukor Szükségünk lesz még: 500 ml habtejszín Díszítéshez: 150 g gyümölcs, pl. barack 5 ev. kanál reszelt csokoládé A kekszet por állagúra törjük vagy daráljuk. Hozzáadjuk a vajat, a kakaót, a porcukrot, végül pedig kis adagokban beledolgozzuk a kávét. Sima állagú tésztává dolgozzuk, majd a vajjal kikent kör alakú, 26 cm átmérőjű tortaformába tesszük. Elegyengetjük. A zselatint a csomagoláson szereplő útmutató szerint előkészítjük. A gesztenyepürét a rummal és porcukorral simára keverjük, majd beledolgozzuk a zselatint is. A gesztenyés réteget rávisszük a kekszes alapra. A habtejszínt kemény habbá verjük, rákenjük a gesztenyepürés rétegre. Gyümölccsel és reszelt csokoládéval díszítjük. 3 órára hűtőszekrénybe tesszük. Jó étvágyat!
KÖVESS minket a FACEBOOK -on INTAGRAM -on és a YouTube -on is! Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató