Rengeteg kép érkezett Egyiptom új, egyelőre név nélküli közigazgatási fővárosának építéséről, melynek első ütemét a tervek szerint már 2021 végén átadják használatra. Ahogy az Origo megírta, Egyiptom 2015 márciusában jelentette be: új adminisztratív fővárost épít, hogy modern környezetben láthassák el feladataikat az államigazgatási szervezetek. Az új közigazgatási főváros építése Kairótól 45 kilométerre keletre, nagyjából félúton Kairó és Szuez között kezdődött meg, még abban az évben. A 700 négyzetkilométeres nagyságúra tervezett városnak várhatóan 6, 5 millió lakosa lesz. Új fővárost épít Egyiptom a homokban - videó - Infostart.hu. Az elnöki hivatal, a minisztériumok és kormányhivatalok a tervek szerint 2021 végére költöznek az új metropoliszba, amelynek hivatalos neve egyelőre nincs, csak Új Közigazgatási Főváros néven (angol betűszóval: NAC) említik. Azt, hogy a gigantikus beruházás jó ütemben valósul meg, a frissen hírek mindennél pontosabban mutatják. Például január elejére elkészült a város üzleti negyedének első toronyháza, amelyet kínai kivitelezők húztak fel.
Az egyiptomi kormány középtávon 1800 kilométer vasúti infrastruktúrát akar kiépíteni. Kép forrása: Siemens Egyiptom a fáraók óta nem látott építési lázban ég: nagysebességű vasútvonal ak, utak és erőművek, új főváros. A megbízatásokért külföldi cégek versenyeznek. A németek és a kínaiak a legsikeresebbek. "Gördülő Szuezi-csatorna" A világ egyik legnagyobb konténerhajója, az Ever Given márciusi balesete után hat napig állt a forgalom a Szuezi-csatornán. T öbb száz hajó torlód ott fel a világ legforgalmasabb víziútján ál és világszerte zavarok voltak a termelési láncokban. A jövőben ilyen esetek ben lesz alternatív áruszállítási útvonal a Vörös- és a Földközi-tenger között: Egyiptom első nagysebességű vasútvonala. » Egyiptom új líbiai béketervet mutatott be, de Tripoli azonnal elutasította. A 4, 5 milliárd eurós beruházás megvalósítására egy Siemens vezette konzorcium kapott megbízást. A müncheni világcég építi Egyiptom első villamosított, nagysebességű vasútvonal át. A sínek 660 kilométeren keresztül fogják összekötni a Vörös-tenger partján fekvő kikötőváros, Ajn-Szuhnát a Földközi-tenger-i metropolisszal, Alexandriával. "
Hawaii, dizsi, napfény Nem ismeretlen fogalom a főváros költöztetése az egyiptomiak számára. Sőt, már évezredes hagyomány. A magát Ehnatonná átnevező IV. Amenhotep fáraó vallási reformok közepette az újonnan építtetett Ahet-Atonba költöztette kormányzását még az időszámításunk előtti 1300-as években. Hiába ugrunk innen nagyot – közel 3300 évet –, a luxus mértéke maradt fáraói: az Új Adminisztratív Fővárosban minden megtalálható, mi szemnek-szájnak, földi halandónak és Hórusz gyermekének ingere. A Kairó ezeréves uralmát váltó város a tervek szerint 21 lakóövezete és 25 további "dedikált" – többek között kormányzati és diplomáciai – negyede hat és félmillió embert fog elszállásolni. Okosvárosként fejlesztik az új metropoliszt: az utcalámpák nem csak fényt, hanem wifi-kapcsolatot is szolgáltatnak majd, a monorailnek nevezett vasútrendszer felel majd a lakók apportírozásáért, valamint egy majdnem manhattani méretű parkot is kap a névtelen város. Kékestető-méretű obeliszk tornyosul majd az afrikai égbolt felé.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mennyibe kerül a NAC felépítése, mert egyes lakóövezetek felépítését magánberuházók végzik. A végszámla 45-48 milliárd amerikai dollárra rúghat, de tavaly például a Reutersnek hivatalos források 58 milliárd dollárban, azaz több mint 17 ezer milliárd forintban adták meg a beruházás teljes költségét. Galériába gyűjtöttük az új egyiptomi közigazgatási főváros építéséről szóló legfrissebb, jnauár 26-án készült, látványos felvételeket! Kattintson a képre! Forrás: MTI/EPA/Háled El-Fiki
Sőt, nyolc napnál se áll meg, de nem zavar, mert nem akarok belőle kigyógyulni egyhamar. (De szedek én másra gyógyszert doktor úr, nem is keveset, ne aggódjon, nem hagyom éhezni, nem hagyom fázni. Lesz pénze epres krémesre is, ne aggódjon. ) …de vannak olyan emberek is, akik nem mondanak semmit az ilyenekre, csak elolvassák, és csöndben szeretik. Nagyon szeretik. Szirmocska >! 2012. április 6., 23:34 Az örkényes kihívás miatt kezdtem el olvasni az egyperces novellákat. Közben beugrott egy régi emlék. Pisti a vérzivatarban 1. Talán 11 éves lehettem és a bátyám, aki akkor készült érettségizni, többször emlegette ezt a különös, akkor még meg nem értett című drámát. Arra is emlékszem, hogy annyira megragadta a képzeletemet, hogy egyik nap elcsórtam a szöveggyűjteményét és elkezdtem olvasni. Ma már azért többet értettem belőle. :) Nagyon érdekes történet volt számomra. Egyrészt a konkrét történelmi szituációkban, tehát a történet valós idősíkjaiban, beleértve a megírás időpontjának aspektusait is, másrészt pedig ezek általánosított, örök érvényű megfelelőiben.
A magyar viszonyok kontextusától ismerősebbé válik a darab, másrészt külföldi hatása, noha sok nyelvre lefordították és rendszeresen játsszák külföldi színpadokon, korlátozottabb. A darab előszavában Örkény elmondja, hogy a jelenetek közül többnek az alapját egyperces novellái képezik. Ezek közül néhány jól tud illeszkedni a darab cselekményfolyamatába, mások viszont éppen tömörségük erejéből veszítenek a dramatizálás során. (Például a Sas-hegyre néző Joliot-Curie téri lakás cseréje esetében – Apróhirdetés. ) A zárójelenet, amely a Budapest című egyperces novella szövegének elmondása (az atomrobbanást követően a főváros elpusztulása után a Kálvin térre kitett egérirtást vállaló hirdetés Varsányinétól) voltaképpen már nem drámai jelenet, inkább a szereplőkre és kórusra átírt elbeszélő szöveg, noha tartalmában illeszkedik a darab többi jelenetéhez. Pisti a vérzivatarban (részlet) - YouTube. Némi félreértésekre adott okot a címszereplő elnevezése. Nem önéletrajzi motívumra utal (ettől maga Örkény is elhatárolódott), hanem egy gyakori, és becézésében is inkább az általános jellegű, kedveskedő egyénítésre.
Az allegória azáltal teremtődik meg, hogy Akárki-Pisti(k) és Akárki-Többiek személyében, illetve a kronológia szerint velük lejátszódó eseményekben megjelenik a huszadik századi (magyar) történelem összes kisember-típusa. Pisti a vérzivatarban – Velenceblog. Amellett azonban, hogy a darab történelmi tablót is fest, a "bárkivel bármikor megtörténhetett volna, vagy megtörténhetne" párhuzamát alapvetően identitásproblémaként boncolgatja. Mint ahogyan Örkény a második kiadás előszavában írja: "…e tablóba beleszületett, belehajított, belekényszerített én (vagyis: idegzet+jellem+alkat, tehát személyiség) kórképét, tudathasadását, állapotrajzát, ebbe való belepusztulását vagy ebből való fölgyógyulását [akartam] nyomon követni, ahogy Pisti (2. felvonás) egy apróhirdetés nyomán magára talál, és a négyből egy Pistivé válik. " A képtelenebbnél képtelenebb abszurd történetek halmozása ugyanis egy idő után visszájára fordítja a behelyettesíthetőséget: én, azaz xyxyxyxyxy pistipistipistipistipisti felelős vagyok saját porszem életemért és tetteimért.
Stilizálva, elemelve érzékelteti ugyanis a történelmi eseményeket – a kollektív emlékezés jelenidejűségének felvállalásával. A mozgalmi dalokból, filmslágerekből álló zenék, az '56-os rádiófelvételek az emlékezés ikonjaiként hozzák mozgásba "a jövőre való emlékezés" és "a múlt előre látásának" kettősségét. A hatalmi aggresszió jeleneteinek árnyjátékká finomításában (a Duna-parti kivégzés, a koncepciós per stb. ORIGO CÍMKÉK - Pisti a vérzivatarban. ), a "valóság" kétdimenziós, fekete-fehér képfelületekké stilizálásának szándékában egyszerre munkál az eltávolítás, az elfedés (felejtés) és a megörökítés, a dokumentálás (emlékeztetés) kettőssége.
Ugyanakkor a későbbi hivatkozások azt sejtetik, Marinkay jövőt remélt a továbbiakban az ÁVH-nál vagy a katonai elhárításnál a szolgálataiért. Ez pedig inkább kalandor, játszmás személyiséget sejtet. Amerikai megszállási zónában tevékenykedett és végül lebukott. Lebukása után, ám bizonyíték hiányában az amerikaiak kiadták az orosz/magyar hatóságoknak. Azok a kényes információkkal rendelkező Marinkayt rövid ideig eltartották (Sopronban), majd 1950 körül bírósági ítélet nélkül Recskre internálták. (Innentől a kutatói anyagok és Marinkay későbbi, saját állításai elég pontosan találkoznak. ) Marinkay a kilencvenes években időnként nyilatkozott magáról, elsősorban a később elmondott szobor kapcsán. Ezek a történetek mindig Recskkel kezdődnek. Nem korábban. Szellemi értelemben ez talán igaz is lehet. Lehet, meg és letisztult ott. És lehet, hogy nem. 1953 után, szavai szerint alkalmi munkákból élt egy ideig. Az 1956 novemberében gyorsan lebontott emlékszobor, amit Marinkay alkotott. Pisti a vérzivatarban 5. Elmondása szerint 1956. ősze már Hévízen érte, ott regenerálódott a Recsken szerzett gerincsérvéből.
A darab több, mint két órás volt. Szünet nélkül. Ez még nem jelentene óriási problémát. Színházról van szó, nem egy Jóbarátok részről a tévében. Mácsai Pál egyszer egy interjúban arról beszélt, hogy egyszerűen rövidebbre kell csinálniuk a színházi darabokat, mert a huszonegyedik századi ember a hagyományos hosszúságú darabok befogadására már nem képes. Egyszerűen fáradt, stresszes, jó esetben munka után megy a színházba. Az előadás első másfél óráját őszintén élveztem, aztán jött a leplezett ásítás, a kínos elkalandozás, a végért könyörgés. Gondolhatnám, hogy talán csak én voltam túl fáradt, hogy fizikailag nem vagyok abban az állapotban, hogy több, mint két órán keresztül lelkesen figyeljek, agyaljak, kombináljak, értelmezzek. Pisti a vérzivatarban 4. Gondolhatnám, hogy kevés vagyok, hogy esetleg nem vagyok elég képzett stb. Ilyenkor a már-már unatkozó néző körbetekint. Sajnos az én ábrázatomhoz hasonlókat láttam magam körül. Úgy tűnt, mindenki a fáradtsággal, álmossággal küzd, az óráját nézi, vagy legalábbis nem bánná, ha már kint cigarettázva értelmezgethetne a barátaival.
Mert Pisti te, én, ő, esetleg mindnyájan, bármelyikünk lehet. Jók és rosszak, halkan, lesütött szemmel suttogók és önmagukból kivetkezve ordítozók, gyilkosok és áldozatok, akik újra és újra meghalunk, majd feltámadunk minden halálból. Mit tehet a porszemnyi kisember, aki itt jön a világra Európa közepén? Milyen élet vár rá? Tudja, akarja értelmezni a valóságot? Keresi az élet értelmét? Megtalálja? Ezek a kérdések az emberiség történelme folyamán mindig előtérbe kerültek. S mivel az ember ugyanazokat a hibákat követte, s követi el korról korra – csupán a díszletek és a szereplők neve változik – e kérdések ma is aktuálisak. A darab úgy mutatja be a múltat, hogy benne örvénylik a jelen, s a lehetséges jövő. Milyen ez a jövőkép? Szövevényes sorsunk fonalát saját magunk fonjuk-e, vagy mások? Kényelmes-e a báblét számunkra, vagy pattanásig feszült idegekkel alig várjuk, hogy kitörhessünk belőle? A GlobART a kérdések megfogalmazásában segít, nem a válaszadásban. Jelenetről jelenetre provokál, gondolkodásra késztet, és nyilvánvalóvá teszi, ezek a legégetőbb problémák napjaink felfokozott, látszólag színes és zajos, ám a felszín alatt elszürkült és elidegenedett világában is.