000 Ft / 2 fő / 2 éj-től csodás félpanzióval félpanziós ellátással, fitnesz terem használattal, fürdőbelépővel, internettel 74. Tarcal | Sárossy Vendégház. 000 Ft / 2 fő / 2 éj-től csodás félpanzióval félpanziós ellátással, üdvözlőitallal, wellness-részleg használattal, wellness kedvezménnyel, szauna szeánsszal, játszószoba használattal, parkolással, Wi-Fi internet elérhetőséggel 65. Polgári szertartás megoldható több helyszínen is: - a szálloda előtti füves park részen - a szálloda és borászat közötti füves részen - kisebb létszám esetén a kültéri sakktábla melletti füves részen - a Terézia Kápolnánál Ahhoz, hogy az esküvő a Gróf Degenfeld Kastélyszállóban kerülhessen megrendezésre, szükséges a szálloda összes szobáját 3 nap/2 éjszakára lefoglalniuk. Az alábbi szobák állnak rendelkezésre: - 1 db lakosztály - 9 db superior kétágyas szoba - 11 db standard kétágyas szoba Igény esetén a szállodában 58 fő részére tudunk szállást biztosítani. Egyéb saját szolgáltatásaink: - hintó bérlése az esküvői szertartáshoz - a szálloda kisbuszának bérlése a vendégek szállításához - rendezvénysátor biztosítása Igény esetén egyéb külsős szolgáltatások: - dekoráció - ceremóniamester - esküvőszervező - fotós, videós - DJ - zenekar - fodrász, sminkes - esküvői torta, sütemények Bővebb információért kérjük vegye fel a kapcsolatot a kastélyszálló rendezvényszervezőjével.
A trianoni békeszerződést követően a család erdélyi és magyarországi ágra szakadt. A magyar birtokok örököse, gróf Degenfeld Sándor, a II. világháború után feleségével, Bethlen Ágnes grófnővel vagyonától megfosztva Romániában élt. 1964-ben vándoroltak ki Németországba, ahol új egzisztenciát teremtettek. Leánya, Degenfeld Mária grófnő Dr. Gróf Degenfeld Kastélyszálló Étterem**** (Tarcal): magyar konyha - Tarcal. Thomas Lindnerrel kötött házasságot; két gyermekük van: Caroline és Móricz. A pincészet központjában, a Terézia kert közepén, festői környezetben, öreg fák között található a négy csillagos, légkondicionált Gróf Degenfeld Kastélyszálló, amelyben húsz kétágyas szoba és egy lakosztály várja a vendégeket. A monarchia-kori hangulat és a természet adta nyugalom ejti rabul az ide érkezők szívét és lelkét. A kastélyszálló múltidéző utazása a földszinten található szalonban és könyvtárteremben sem ér véget, amely nagyszerű színhelye lehet a pihenésnek, olvasásnak. Az antik bútorok, a régi festmények, a velencei csillárok 19. századi miliőt idéznek fel és kápráztatják el a betérőket.
A Kastélyszálloda lehetőségek sorát kínálj a jegyes fotózástól a polgári és templomi szertartáson át a lakodalomig. Az esküvő minden mozzanatához tökéletes helyszínt ajánl, legyen szó családiasról vagy százfős nagyszabásúról. A kastély előtti parkra nyíló terasz 60 főig tökéletes a szökőkút csobogásával kísért szabadtéri esküvők megrendezésére. A szálloda és a borászat között egy maximálisan 90 fő befogadására alkalmas exkluzív sátor felállítására nyílik lehetőség gyönyörű kilátással a szőlősorokra. A vendégek elszállásolását a környékbeli társszállodákkal közösen biztosítják. Az elegáns étteremben 60 fő, míg a szalonban és könyvtárszobában további 30 fő vendéglátására van lehetőség. Az esküvői fogásokat pedig saját éttermük kínálja, mely a saját boraikhoz és pezsgőjéhez megkomponált borgasztronómiai menük mellett a hagyománykövető vendéglátást is biztosít az ifjú pár igényeinek megfelelően. Degenfeld-kastély (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. A birtok borait bemutatandóan a násznép számára pincelátogatás a 200 éves pincerendszerben és borkóstoló program is szerepel ajánlatukban, de a szabadtéri medence, tenisz- és petanque pálya is hívogató.
Az elegáns étterem, a hangulatos nyári terasz, az ételek és borok kompozíciója valódi gasztronómiai élményeket kínálnak. A különterem biztosítja a hivatalos és családi rendezvények magas színvonalú lebonyolítását. A tokaji borok iránt érdeklődőknek pincelátogatást és borkóstolást ajánlunk, amely során 5, 7 és 8 különböző bort kóstolhatnak. A zavartalan pihenést a feszített víztükrű nyári medence, napozóterasz, masszázs, szauna és teniszpálya teszi teljessé.
B. Péter - 2021. október 11., hétfő 07:13
Az athéni demokrácia kialakulása sivatagos országok Théseusz Kr.
A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A Kr. v: század elején még a vagyonosabbak közül választották oket, késobb már sorsolták a tagokat, s így a kevésbé vagyonosak is lehettek arkhónok. A kincstárnokok hivatala már tekintélyesebbnek számított. Tagjait a vagyonosabb polgárok közül választották. Ezt a hivatalt minden polgár életében csak egyszer tölthette be. A tíz sztratégosz rendelkezett a legnagyobb befolyással, sot közülük is az elso sztratégosz szava volt a dönto. Ezt a hivatalt választással lehetett betölteni, és a megbízatás egy évre szólt. Sikeres hadvezetés esetén újraválaszthatták oket. Így emelkedhetett az athéni állam vezetojévé Periklész, akit 15 éven át évrol-évre megválasztottak elso sztratégosznak. Az államra gyakorolt nagy befolyása és az athéni nagyhatalom megteremtésében játszott szerepe miatt is nevezik ezt a kort periklészi aranykornak. Az igazságszolgáltatás szintén a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták ki.
Peiszisztratosz (560-527): – türannosz =zsarnok – Bár zsarnok volt, intézkedéseivel a nép érdekeit segítette. – kereskedőknek: kereskedelmet fellendítette – iparosoknak: nagy építkezések – földműveseknek: az esküdt bíróságok kimentek hozzájuk vidékre is – Tulajdonképpen egyeduralomról volt szó. – 510-ben elűzik Athénból Peszisztratosz fiát, az utolsó türannoszt, Hippiászt, aki a perzsákhoz menekült. (A nép megerősödött, meggazdagodott, de nem tetszett neki, hogy nem szólhat bele a hatalomba. ) Hipparkoszt megölték. Kleiszthenész: – 508-tól az egyik arkhón. – Újjászervezi az athéni államot, visszaáll a régi rend, ill. megalkotta a demokrácia alapjait: –> 9 arkhón: állami vezetők –> 10 sztratégosz: katonai vezetők –> népgyűlés: a törvényhozó testület, minden szabad felnőtt athéni férfi a tagja volt. Gyűlések a főtéren ( Agóra). –> 500-ak tanácsa (új): Attikát (Athént körülvevő terület) 10 phülére (körzetre) osztotta, mindegyik ötven embert küldött. (A phüle három részből állt: egy rész Athénből, egy rész szárazföldből, egy rész tengerpartból. )
Egy phűlé területe mindhárom részből kellett, hogy álljon, nagyjából területükhöz viszonyítva azonos mértékben. Ez azt jelentette, hogy ha valakinek nagyon megnőtt a tekintélye, és félő volt, hogy türannoszságra tör, akkor cserépszavazást tartottak, és akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték a városból. Hogy a szavazás érvényes legyen 6000 főnek kell részt vennie benne. A METIOSZOK az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók. Athén város a kikötővel együtt körülbelül 100. 000 fős város volt, ebből 14. 000 ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt. 600-600 fő minden phüléből. Közülük kerülnek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak. A demokrácia egyik újítása volt a CSERÉPSZAVAZÁS, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését szeretnék megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, akkor a cserépszavazással száműzték Athénből 10 évre.
Nem rabszolgák, hanem jogfosztott őslakók voltak. Az állam: A népgyűlés (apella) munkájában minden 30. életévet betöltött spártai polgár rész vehetett, azonban e testület szerepköre korlátozott volt. Csupán elfogadhatta, vagy elutasíthatta a javaslatokat és a szavazás közfelkiáltással történt. A népgyűlésből került ki az 5 ephorosz, akik a felügyelők, és Spárta tényleges irányítói voltak. Feladatkörükbe tartozott a bíráskodás, a rendőri felügyelet, a tisztviselők ellenőrzése és a külpolitika is. A hatalmat az arisztokrata nemzetségek birtokolták. Közülük került ki a két király, akik korlátozott jogkörrel rendelkeztek. Háborúban hadvezérek voltak, békében a vallási életet irányították. A vének tanácsa, a Geruszia a két királyból és huszonnyolc 60. életévüket betöltött férfiakból álló testület volt. Ők határozták meg, hogy a népgyűlés miről tárgyalhat. Ha a döntés nem tetszett nekik, feloszlatták. Az ilyen szervezésű államot arisztokratikusnak nevezzük. (Tekintélyen és életkoron alapuló vezetőválasztás, népgyűlés jogkörének korlátozása. )
Ez készítette elő a törvényeket és felügyelte végrehajtásukat. –> vének tanácsa ( Areiosz pagosz =Árész dombi gyűlés): a volt arkhónok. Kleiszthenész csökkenti jogkörét, már csak politikai ügyekben bíráskodhatott. –> cserépszavazás: felírták egy cserépre annak a nevét, aki szerintük zsarnok akar lenni. Ha megvolt a 6000 szavazat, a szavazás érvényes volt, a legtöbb szavazatot kapót elűzték. Lehetőség nyílt visszaélésekre. Elűzték Miltiádészt és Temisztoklészt is, akik nyertek a perzsák ellen. Periklész: – 444-429-ig sztratégosz – Athén fénykora – A görög-perzsa háborúkban nyertek a görögök – Nincs új intézmény, már kialakultak. – Nagy építkezések: Akropolisz – Az Athén vezette perzsa-ellenes szövetség: Déloszi-szöv. Periklész a kincstárat Délosz szigetéről Athénba hozatta és a pénzt felhasználta az építezésekhez. (Gyakorlatilag elsikkasztotta a pénzt, de kulturális célokra. ) – 431-404: Peloponnészoszi háború – 429: Periklész pestisjárványban meghal. A háború után: görög városállamok hanyatlása, jön a makedónok felemelkedése.