Magyarország turisztikai régiói azt a kilenc területet jelenti, amelyek önálló turisztikai egységet képeznek. A turisztikai régiók nem azonosak a statisztikai régiókkal, a közigazgatásban nem töltenek be szerepet. Dél-Alföld | Térport. A kilenc turisztikai régió csupán Magyarország területének idegenforgalmi felosztását segíti elő. Régiók [ szerkesztés] A turisztikai régiók a következők: Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió (Budapest és környéke) Észak-Magyarország turisztikai régió Észak-Alföld turisztikai régió Tisza-tó turisztikai régió Dél-Alföld turisztikai régió Balaton turisztikai régió Nyugat-Dunántúl turisztikai régió Közép-Dunántúl turisztikai régió Dél-Dunántúl turisztikai régió Külső hivatkozások [ szerkesztés] KSH - A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Magyarországon régiónként 2008 - 7 589 914 vendég Magyarország-portál Turizmusportál
Annak ellenére, hogy a régió kevés erdővel rendelkezik, igen jelentős a régióban elszórtan található faipari vállalkozások jelenléte. A régió gazdasága a számok tükrében A régió működő vállalkozásainak száma mintegy 97 ezer, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 71. Az alkalmazásban állók száma 2001-ben közel 311 ezer fő, amiből az ipar közel a harmadát foglalkoztatja. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete meghaladta a 83 ezer Ft-ot. A rendszerváltást követően megjelentek régiónkban is a külföldi érdekeltségű cégek (számuk 2001-ben meghaladta a 2 ezret), az általuk jegyzett tőke nagysága mintegy 150 milliárd Ft. Jelentős összegű (191. Dél-Alföldi Régió. 043 millió Ft) beruházásokat hajtottak végre elsősorban a jogi személyiségű vállalkozások. Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 10%-át régiónk termeli, beszerzési áron számolva ez az érték 2000-ben 1. 261. 838 millió Ft volt, egy főre vetítve 913 ezer Ft. Az ipari termelés közel 8%-a a dél-alföldi régióból származik, 2001-ben ez az összeg 970milliárd Ft volt.
Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. A Dél-alföldi régió területének több mint 7%-a áll természetvédelem alatt. A régióhoz tartoznak a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park egyes területei, melyek együttesen az ország összes nemzeti park területének 21%-át adják. Dél alföld regions. Az országos jelentőségű védett területek együttes nagysága az országos érték közel 25%-a.
(Zárójelben a foglalkoztatottak létszáma): Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. - Kecskemét (4. 510 fő) Bács-Kiskun megye Pick Szeged Zrt. - Szeged (2. 083 fő) Csongrád megye Hungerit Zrt. - Szentes (1. 602 fő) Csongrád megye Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. - Kecskemét (1. 070 fő) Bács-Kiskun megye ACPS Automotive Kft. - Kecskemét (992 fő) Bács-Kiskun megye Phoenix Mecano Kft. - Kecskemét (980 fő) Bács-Kiskun megye Villeroy & Boch Magyarország Kft. - Hódmezővásárhely (841 fő) Csongrád megye Fornetti Kft. - Kecskemét (750 fő) Bács-Kiskun megye Gallicoop Zrt. - Szarvas (639 fő) Békés megye NKM Áramhálózati Kft. (korábbi EDF Démász Hálózati Kft. Dél-Alföld statisztikai régió városai és települései. ) - Szeged (622 fő) Csongrád megye Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] DKMT Eurorégió Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. november 5. ) ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (2018. jan. 1. )
A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20 - 25%-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek alapján (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent. A régióban található földgáz és kőolaj kitermelés az országos kitermelés jelentős részét alkotják. Jelentős "ásványkincs" a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglevő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik. Dél alföldi régió bemutatása. A kisebb településeken a mezőgazdaság egyik "kísérő ágazata" a textilipar mérsékli a foglalkoztatási gondokat.
Általános földrajzi leírás A dél-alföldi régió az ország délkeleti és déli részén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyék által lefedett területen helyezkedik el. Az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. Területének jelentős része természeti és táji értékekben gazdag adottságú síkság, melynek tengerszint feletti magassága sehol sem haladja meg a 200 métert. A dél-alföldi régió az ország harmadik legnépesebb régiója, népsűrűségét tekintve azonban Dél-Dunántúl után a legalacsonyabb értékkel bír (71, 3 fő/km2). A népességcsökkenés folyamatos, bár nem egyenletes mértékű és területileg is eltérő. Dél alföld régionales. Természet- és tájföldrajzi adottságok A dél-alföldi régió síkvidéki jellege ellenére változatosterület. Alapvetően hat középtáj osztozik a területén: Duna menti síkság, Duna-Tisza közi homokhát, Bácskai-síkvidék, Alsó-Tisza-vidék, Körös-Maros köze, Berettyó-Körösvidék és a Nagykunság. A régió földterületének nagy része főként mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, leginkább a nagyüzemi gabonatermesztés jellemzi a területet.
2018. márc. 29. 00:55 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: Ne a beadott bevallások állapotát nézt, hanem a beküldött dokumentumokat. 06:22 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. Szja-bevallás: aktívabbak vagyunk, mint tavaly voltunk | KamaraOnline. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az adót – fő szabályként – adóévenként továbbra is be kell vallania a magánszemélynek, és ezt a kötelezettségét továbbra is önadózással vagy munkáltatói elszámolás révén teljesítheti. Az önadózás keretében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített teljes adattartalmú, illetve csökkentett adattartalmú személyi jövedelemadó bevallás mellett, az Szja-tv. új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot az adókötelezettség teljesíthetőségének rendszerébe. Az adónyilatkozat az egyszerűsített bevalláshoz képest is jóval egyszerűbb, gyakorlatilag néhány sort tartalmaz. SZJA bevallás készítése - Szanics Könyvelőiroda. Olyan lehetőséget kínál a magánszemélynek, mellyel a legegyszerűbb módon teljesítheti a bevallási kötelezettségét. A magánszemély tehát, a személyi jövedelemadó, ekho és különadó kötelezettségének a 2011. évi jövedelmeiről az önadózás keretében vagy az adóhatóság közreműködésével (1153E), vagy az eddig is alkalmazott adóbevallás (1153), illetve a csökkentett adattartalmú 1153M bevallás, vagy adónyilatkozat (1153ANY), vagy a munkáltató elszámolása (11M29) útján tehet eleget.
chevron_right Szja / Ekho / Különadó LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN: 14 új rendelet jelent meg április 7-én Cikk Az április 7-ei Magyar Közlönyben 14 rendeletet és 5 kormányhatározatot hirdettek ki. Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem bevallása A személyi jövedelemadóról szóló törvény kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályai 2022. január 1-jétől léptek hatályba, azonban átmeneti rendelkezés alapján a magánszemély azokat már a 2021. adóévi bevallásában is alkalmazhatja. Mit kell erről tudni? Szja bevallás, kifizetői és munkáltatói igazolások - Adó Online. Vállalkozás újraindítása szünetelés után: az áfamentesség és átalányadózás kérdései Egyéni vállalkozás 2020. 12. hónapban kezdődő szüneteltetés után újraindítja a tevékenységét. A szüneteltetés előtt tételes költségelszámolást alkalmazott, szüneteltetés után választhatja-e az átalányadózást (május 1-jei visszatérés)? Lehet-e a szüneteltetés után az áfakörből az alanyi mentességre áttérni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Figyelt kérdés 1-2 éve regisztráltam csak, és egyszer találtam egy menüpontot, ahol láttam az eddigi (regisztrálás előtti) munkahelyeimmel kapcsolatban is pár adatot, pl. hogy hány hónapot dolgoztam ott, meg az adóbevallással kapcsolatban pár adatot. Most ezt nem találom. Hogy tudom ezt lekérdezni? 1/2 anonim válasza: Az Ebev-et keresd, ott pedig a bevallásokat a Szolgáltatások / Bevallás (dokumentum) lekérdezése / Beadott bevallások állapota. Ott nézd meg. Szja bevallás lekérdezése. Nálam 2013-ig visszamenőleg elérhetőek, igaz, akkor már elektronikusan küldtem be. Abban nem vagyok biztos, hogy a regisztráció előtti, papíron beadottakat mutatja e. Nézd meg. A munkahelyi adatokat viszont Szolgáltatások / Biztosítotti bejelentések lekérdezése / Biztosítotti adatok biztosított részére. Ott 2007-től fenn vannak az adatok. Meg használhatod még a TAJ rendszerét is. Azt meg keresd meg az ügyfélkapun: Ügyintézés / T / TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások. Nézd meg a Biztosítási jogviszony alatt. Ott több évre visszamenőleg is látszik, hogy mi alapján voltál biztosított.
Az országgyűlési képviselőknek, az alpolgármestereknek, az európai parlamenti képviselőknek a 2011. január 1. és május 13. között megszerzett különadó-köteles jövedelmeik után az adófizetési kötelezettséget a 2011. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig (2012. február 27., vagy május 21. ) kell megállapítaniuk, és a 1153K nyomtatványon kell bevallaniuk, és az adót megfizetniük. Az egyszerűsített adóbevallás jogintézménye már a negyedik születésnapját éli meg hamarosan. Az adóhatóság által készített ajánlat a kifizetői-munkáltatói adatszolgáltatásra épül, ezért kiemelt fontosságú az arra kötelezettek pontos, a jogszabályokban meghatározott előírások megtartásával történő adatszolgáltatása. Ezt az adatszolgáltatást a későbbiekben összefoglaljuk. A '08-as bevallás magánszemélyeket érintő adatközlését is ide kell sorolni, mivel a '08-as bevallásban szereplő, az egyes magánszemélyeket érintő adatszolgáltatás a jövedelemadatok esetében az egyszerűsített bevallás gerincét képezi.
Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján. Munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, az Szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére az M30-as igazoláson túl, a bevételnek nem számító, illetve a béren kívüli juttatást is igazolni kell, mert a munkavállalónak csak így lesz lehetősége arra, hogy a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően számoljon el a kötelezettségeivel az adóbevallásában. Az igazolás átadása után kell a magánszemélynek nyilatkoznia arról, hogy kéri-e a munkáltató elszámolását. A magánszemélynek arról is nyilatkoznia kell, ha nem választja a munkáltatói elszámolás lehetőségét.
Ez elsősorban a kifizetők segítségét szolgálja, hiszen az igazolásminták minden, a jogszabályi előírás szerint szükséges elemet tartalmaznak. Ugyanakkor a munkáltatók is könnyebben használhatják a munkáltatói elszámolás során az igazolásokat akkor, amikor egységes, azonos adatsorrendben szerepelnek a kiadott igazolás adatai. Az igazolásminták alkalmazása természetesen nem kötelező, de az adattartalom miatt célszerű ezeket tanulmányozni. 1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása A munkáltató 2011. január 31-ig, minden magánszemélynek (munkavállalójának) jövedelemigazolást köteles kiadni. (Az igazolás átvételét minden esetben igazolni kell. ) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az összevont igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő – jövedelmeket is. Ez csak akkor lehetséges, ha a magánszemély átadta az előző munkáltatójától kapott Adatlap 2011. elszámolást.