Íme az IMDb toplistája: Dűne Az Öngyilkos Osztag Örökkévalók Mortal Kombat Zack Snyder: Az Igazság Ligája Godzilla Kong ellen Fekete Özvegy A halottak hadserege Szörnyella Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája Persze az évnek filmes szempontból koránt sincs még vége, hiszen jövő héten érkezik a Pókember: Nincs hazaút, karácsony előtt közvetlenül pedig a Mátrix feltámadások, és nem lennénk meglepve, ha a következő három hétben ezek beelőznék a lista sereghajtóit.
Myanmarban a katonaság, a rendőrség asszisztál dühös milíciáknak, akik sokszor hallomás alapján támadnak meg kisebbségeket. Magam is gyakorló buddhista vagyok, ezért szörnyít el az miként képesek az elveiket feladni és olyan tettekben részt venni mely szembemegy mindennel, amibrn hinniük kellene. Lehet, hogy mi azt kívánjuk, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene, és Európában páratlanul sok a mérgezett kutya és macska, mi már túlléptünk azon, hogy minden vélt és valós problémára egyből a kasza, és a kapa a válasz.
Még jó, hogy Orbán emberei voltak akik gyujtogattak. Én is rájuk engedtem volna mindenkit. Ezen lovagolnak 15 éve!!! Jól irja ez a balfasz. Más nincs a kezükben, csak a gyurcsány brühühü mit tett velünk!! Mit bazdmeg? Orbánhoz képest semmit, te agyhalott. Azon se lepődnék meg ha a rendező kommentelgetne, csak hogy legyen valami...
Itt a tájakon, helyszíneken kívül szeretném kiemelni a zombitigris t, ami kifejezetten nagyot dob a történeten. A film leköt, ha többször nem is, de egyszer mindenképp érdemes megnézni. A történet sokszor nem úgy halad, ahogy azt a néző szeretné, ez idegesítő lehet, de tény, hogy így a film sokkal kevésbé kiszámítható. Mindezek ellenére a film nem tökéletes, sőt. Az első, legszembetűnőbb probléma számomra az volt, hogy a 45. percnél még mindig nem ismertük annyira a karaktereket, hogy bárkiért is izgulni tudjunk. Ez a film előrehaladtával némiképp változik, de az biztos, hogy egy igazán jó filmnek nincs szüksége órákra ahhoz, hogy megszerettessen velünk egy karaktert. A szereplők számos idegörlő hibát elkövetnek, amiket kihagyva a filmnek még mindig lenne története, de a néző legalább nem morgolódna magában, hogy emberek hogyan követhetnek el ekkora hibákat. Ezek az alapvető hibák javarészt kikerülhetőek lettek volna. Spoilerezni nem szeretnék, így az egyetlen hiba, amit leírnék, az a korábban már említett karanténzóna.
Az események továbbhaladtával alkoholizmusa elhatalmasodott rajta. Egész napokat töltött kocsmában, és bűnének terhe alatt roskadozott. A kocsmába az egyik alkalommal egy fekete macska somfordált be, akit – hogy enyhítse fájdalmát – magához édesgetett, és hazavitt. Felesége rögtön megszerette a jövevényt, aki szinte teljesen a mása volt egykori macskájának, Plutónak. A reggeli fényben az író észrevette, hogy a macska egyszemű. Ezután az undorát a macska iránt csak fokozta, hogy az mindenhová követte őt, és gyakran elgáncsolta. Ezután valamelyik nap felesége tűzifáért küldte. Kezdőlap. A pincébe vezető úton azonban a macska elgáncsolta. A narrátor dühe a végletekig fokozódott, és felkapott egy baltát, hogy eltegye a macskát láb alól. Ekkor azonban berontott felesége, és védelmezőn karjai közé vette az általa nagyon is kedvelt állatot. A szerző indulata erre a felesége ellen fordult, és a fejszével kettéhasította a nő koponyáját. A halott feleség teteme mellett döbbent csak rá mit tett – és hogy minderre szerinte az a gyűlölt macska kényszerítette.
Arkagyij Vajner: A "Fekete Macska" bandája (Európa Könyvkiadó, 1987) - Bűnügyi regény Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1987 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 528 oldal Sorozatcím: Fekete Könyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 12 cm ISBN: 963-07-4262-4 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Újabb tíz perc telt el, ekkor fölálltunk, és lassan elindultunk Veksin felé, aki továbbra is nyugodtan és mozdulatlanul ült a padon. Amikor odaértünk hozzá, én, aki a háborúban oly sok mindent láttam, nyomban tudtam, hogy Vászja halott. A fekete macska kalandjai. Tágra nyílt, kerek szemmel meredt ránk, a szempilláján egy áttetsző, apró kis könnycsepp reszketett, a szája sarkából keskeny vércsík csordogált. A hosszú, vékony pengéjű, borotvaéles kés egyenesen a szívébe hatolt, átszaladt Vászja gyerekesen vézna testén, és a pad háttámlájába fúródott... " A második világháborút követő hónapokban hírhedt rablóbanda tartja rettegésben a moszkvaiakat: lakásokat fosztanak ki, áruházakat, raktárakat törnek fel, sőt - ha úgy adódik - hidegvérrel gyilkolnak is, és a tetthelyen rendszerint egy szénnel rajzolt fekete macskát vagy egy eleven macskakölyköt hagynak hátra.
Na, csá! - Kösz... Szia - ezzel véget vetettem a beszélgetésnek. Szuper, egyedül vagyok itthon és egyre jobban félek. Jól van Nina! Így kell ezt csinálni. * Hirtelen egyre sötétebb lett odakint, hisz' nyáron is beesteledik egyszer.. de ez más volt. Feltámadt a szél is így tépte a nyitva lévő ablakomon a függönyt. A frászt hozta rám, ezért az ablakhoz sétáltam. Féltem... Utálok az éjszaka közepén kibámulni a sötétségpillantottam a holdfényétől csillogó aszfalton egy sötét alakot. Ugyanazt, amelyiket a padláson. Gyorsan csuktam be az ablakot és még a függönyt is villámgyorsan elhúztam, hogy ne lássak semmit. Eléggé féltem. Már-már annyira hogy bezártam a szobám ajtaját. Katicabogar es fekete macska kalandjai. Összekuporodtam a szobám egyik sarkába és így vártam, hogy beüssön ménkű. A cetlit a kezembe szorongattam. Megfagyott bennem a vér. Ha van itt valami, akkor feltűnésmentesnek kell lennem. Semmi életjelet nem adhatok. Éppen ezért leoltottam a villanyt. Sötétben ültem a szobámban és egy mukkot sem adtam ki. Csücsültem az ágyam mellett és bámultam kifelé a fejemből.
Ezt már nem tűrtem, így odamentem hozzájuk, fülön ragadtam őket és az ajtó felé lépkedtem velük. - Ne már Nina! Leszakad a fülem! - tiltakozik Máté - Leszarlak titeket! - Akkor büdös lesz! - kiállt fel Patrik, én meg az orrukra csuktam az ajtót. - Jól van Nina, elmegyünk bicózni! Anyáékat ne keresd, mert leléptek! - hallom kintről, majd egy "hallelujah" kiálltás után levágódtam az íróasztalomhoz. Megint csak a kezembe volt a papír. Mintha egy ördög bújt volna belém késztetést éreztem arra, hogy utána járjak a papírnak. Lorival. Ez lehetetlen. Olyan hülyeség! Nem lehetek ennyire zakkant! *Este 8-kor* Máté még mindig nem jött haza, anyáék meg bejelentették, hogy később érkeznek. Aggódom Mátéért, ezért felhívom. Előkapartam a telefonomat és Máté névjegyénél a hívásgombra kattintottam. - Hallo? Katicabogár és fekete macska. - hallom a vonal túlsó feléből és a háttérzajokból ítélve Patrikkal van az illető. - Csövi, mikor jössz már haza? - Jó, hogy hívtál, ugyanis éppen telefonálni akartam, hogy itt alszok Patriknál. Anyáékat már felhívtam.