Kína Hszincsiangot régóta az ország elválaszthatatlan részének tekinti és folyamatosan arra törekszik, hogy növelje itteni befolyását. Az 1960-as évektől például Kína megindította a han kínaiak tömeges betelepítését a területre annak érdekében, hogy csökkentse az ujgurok befolyását. Az ujgurok szempontjából több negatív következménye volt a kínaiak betelepedésének: egyrészt mára már 40% fölé nőtt a kínaiak aránya a régióban, másrészt az ujgurok körében nőtt a munkanélküliség. Az ujgur nyelv, kultúra és vallás idővel egyre nagyobb veszélybe került. Peking a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésével is befolyása növelésére törekedett, hiszen a '90-es években óriási összegeket invesztált a régió infrastruktúrájába, és a fejlesztések azóta is folyamatosak. Külföldiek az ujgur rokonságról | Székely Hírmondó. Ezenkívül szoros diplomáciai kapcsolatokat alakított ki azokkal a Hszincsianggal határos országokkal, melyek esetlegesen támogathatták volna az ujgur szeparatista mozgalmakat. Kína Hszincsianghoz való ragaszkodásának több oka van. Peking azért ítéli stratégiai fontosságúnak a területet, mert egyrészt hatalmas olaj- és ásványkincs készletek találhatóak itt, másrészt Hszincsiang egyfajta pufferzónát képez Kína és a szomszédos Oroszország között.
Mégis gazdag életművet hagyott... Aki újragondolta Ezópusz meséit – Heltai Gáspár életútja A hazai reformáció korai történetének egyik legsokoldalúbb szereplője a prédikátor, nyomdász és szépíró Heltai Gáspár, aki a honi nyelvű próza korai mestereként sokat tett... Akinek nevét negyven állatfaj őrzi – Kittenberger Kálmán életútja Kittenberger Kálmánnak sikerült a szegénységből autodidaktaként a magyar természettudomány élvonalába emelkedni, kiváló zoológus, vadász és vadászati író lett, és kalandos élete megpróbáltatásokban is bővelkedett. Sportpolihisztor és építész: Hajós Alfréd élete A mai versenysport világában szinte már elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre vagy akár egymást követően több sportágban is nemzetközi sikereket, olimpiai, világbajnoki eredményeket érjen el... Egy igazi feminista konzervatív szalonja – Ritoók Emma életútja és törekvései A 19. század végén és a 20. Ujgurok és a magyarok, TestVérNép! | Szkíta-Hun-Magyar a MAG NÉPe!. század elején a magyar nőknek még küzdeniük kellett azért, hogy tanulhassanak és önálló, diplomás emberként lehessenek a...
A világ egyik legszebb és legrégebbi országa; Konfuciusszal, a puskaporral, és persze a kommunizmussal együtt. Annyi mindent adott a világnak, hogy felsorolni se tudjuk, de Kínának van egy nagyon sötét oldala is. Olyan világ ez, amit tűzzel-vassal igyekeznek rejtegetni: Ujgurisztán, vagy ahogy a Kínaiak hívják: Xinjiang (magyarul Hszincsiang). Van egy nép, ami a tibetinél is többet szenvedett és mégis a világ alig tud róluk valamit. Pedig egyetlen rokonuknak a magyarokat tartják. A hunok leszármazottjaként igazából csak minket – és esetleg a kazahokat, kirgizeket – szeretnek. Magyar-ujgur rokonság? : hungary. Viharos történelmük azonban még mindig nem söpörte le őket a térképről. Muszlimként a kínai kommunizmusban, európai vonásokkal a kínai nép részeként úgy próbálnak fennmaradni és megőrizni kultúrájukat, hogy gyakorlatilag csak magukra számíthatnak. Ők az ujgurok. Ujgur-magyar rokonság A mai napig megtalálható az ujgur ruházaton a kalocsai hímzésből ismert tulipán motívum, de több közös szavunk is van: rák – rák, tanya – tanha, csap – csap, bátor – batur, stb.
A fél világon át Szerény anyagi támogatás birtokában 1819 novemberében indult Keletre, ahonnan többé nem tért vissza. Két esztendőbe telt, amíg háborúk, természeti és emberi tényezők által késleltetve, Alexandria, Aleppó, Moszul, Bagdad, Teherán érintésével eljutott az afganisztáni Kabulba. Közben Teheránban, az angol nagykövetnél hagyta könyveit, iratait és európai ruháit, mert úgy ítélte meg, hogy biztonságosabban és eredményesebben haladhat tovább örmény öltözetben. Útközben ismerkedett a helyi kultúrákkal, emberekkel, nyelvekkel. Útja Pesavar, Amritsar, Srinagar érintésével Brit-India felé vezetett tovább. Eljutott a Himalája nyugati részéhez, az észak-indiai Ladakh tartományba, ám innen továbbjutni olyan nehéznek és reménytelennek látszott, hogy inkább visszafordult. Ekkor találkozott egy William Moorcroft nevű angol gyarmati tisztviselővel, akinek megbízásából brit szolgálatba szegődve a Karakorum és a Himalája hegyei között élő tibetiek nyelvét, kultúráját, vallását kezdte tanulmányozni.
Őket tartják a mai jogurok őseinek. 583-ban, miután az első nagy türk törzsszövetség felbomlott, a tielők nagy része a tung vagy keleti türkök uralma alá került; ekkor a jüenkheket már hojhóknak nevezték. A hojhók egy része 627-ben Buza (Posza) vezetésével megerősödött, majd a 8. században a mai Csangje és Uve vidékére (Kanszu tartomány) költözött. 744-ben itt alakították ki a hojhók országát. Szállásterületüket hol az ujgurok (840-ben), hol a mongolok (1226-ban) foglalták el, hol pedig a kínai uralkodókkal kerültek ellentétbe. A kínai források a jogurokat (ahogyan ma magukat nevezik) 1081-ben "sárga fejű hojhóknak" hívják. Szállásterületük két megszakítással ma is ősi területükön – Kanszu tartományban –, részben a Csilien- (Mennyei-) hegységben, részben a Góbi sivatag délnyugati nyúlványában van. Lélekszámuk ma már csak 9000 körüli. A sokszoros vándorlás során keveredtek ugyan a mongolokkal, a tibetiekkel, újabb időkben pedig a kínaiakkal, hatott rájuk a magashegységi környezet és a Góbi-sivatag sajátságos éghajlata.
Kevesen tudják, de a napjainkban – nem először, és bizonyára nem is utoljára – a kínai központi hatalommal és a többségi néppel véres konfliktusba keveredett ujgurok elei a magyarok őseihez hasonló "íjas, lovas nép" voltak, akiknek ornamentikájában is sok rokon vonás található a miénkkel. Az ujgurok sokkal inkább számon tartják a rokonságot, egy küldöttségük Csíksomlyón is járt a közelmúltban – olvasható az riportjában. "Saját anyám, apám, rokonaim látom a templomban, ahogy szétnézek" – mondta az ujgur küldöttség egy tagja a 2006-os csíksomlyói pünkösdön. Ha nem is nagy gyakorisággal, de megjelennek ujgurok vendégként magyar vidékeken; népük ugyanis a mai napig számon tartja nemzetünket. Az ujgur köztudatban minket Nyugatra vándorolt rokonként emlegetnek. Az egykori hun birodalom örökösei közül csak minket ismernek el leszármazottnak, a mongol törzseket nem. Kőrösi Csoma Sándor utolsó útjának célja is Ujguria volt: a zseniális kutató, a világ első tibeti szótárának és nyelvtanának megalkotója azt remélte, a magyar őshazáról itt szerez majd újabb, nyomra vezető iratokat.
Ami nagyon nem jött be Elsőként a bölcsődei férőhelyekkel kapcsolatos mondásait gyűjtöttük össze a miniszterelnöknek. 2012: "(... ) bölcsődékre és óvodákra van szükség, amiket a következő két évben létre is fogunk hozni. " RÉSZBEN IGAZ: 2012 és 2014 között kevesebb mint 2000 bölcsődei férőhely létesült, 2012-ben összesen 36 636 férőhely volt, 2014-ben pedig 38 614. Vagyis bár valóban létesültek bölcsődék, de csekély számban. Érdekesség, hogy 2010 és 2012 között nagyobb ütemben nőtt a bölcsődei férőhelyek száma (+4 119), mint 2012 és 2014 között (+ 1 979), miután Orbán bejelentette a férőhelyek bővítését. Az óvodai férőhelyek esetében ugyanez a helyzet: a 2012/13-as tanévben 377 154, a 2014/15-ös tanévben 380 468 férőhely volt. 2015: "(... Orbán évértékelő 2015 indepnet development. ) Mindezek mögött ott találjuk a családi adókedvezményt, a gyed extrát, az otthonteremtési kedvezményt, a 25%-kal megnövelt bölcsődei férőhelyeket. " HAMIS: 2012-höz képest látványosan nem nőtt 25 százalékkal a bölcsődei férőhelyek száma. 2012-ben összesen 36 635 férőhely volt.
Veszprém után, Tapola előtt hangulat határozza majd meg Orbán Viktor hagyományos évértékelőjét, amikor a miniszterelnöknek valamit le kell tennie az asztalra - írja a Népszabadság. Valami erőset mondania kell Orbán Viktornak a sokszor unalmas országértékelés helyett, hogy felrázza a táborát – derül ki a Népszabadság cikkéből. A lapnak nyilatkozó kormánypárti frontember úgy véli, ha nincs szándék a tartalmi változtatásra, akkor Orbán Viktor feladata a kör négyszögesítése. Úgy kell elhitetnie az emberekkel, hogy képes megújítani a kormányzást, hogy közben nem vált stratégiát. "Több bejelentést is tennie kell, például uniós fejlesztési források átcsoportosításáról. Vagy olyan kormányzati intézkedést kell kilátásba helyeznie, akár az egészségügy területén, amelyek általánosan, érezhetően javítják az emberek közhangulatát" – mondta a forrás. Orbán évértékelő 2015 cpanel. A miniszterelnök pénteken délután tartja hagyományos évértékelő beszédét, ezúttal a budapesti Várkert Bazárban. A kormányfő, a Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.
A koronavírus-járvány árnyékában nemcsak az egészségügy és a gazdaság helyreállítására jutott idő, az Európa Bizottság elnöke azt is bejelentette, hogy 40 százalékról 55 százalékra módosítják a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt. A komoly kritikákból jutott Oroszországnak és a jogállamiságot megsértő tagállamoknak is.
2022. 12:00 Somogyi Zoltán Somogyi Zoltán az Orbán-évértékelőről: A biztonsági őr beszéde Egy beszédben árulkodó mindaz, amiről és akiről nincsen szó. Orbán Viktor emlegette Gyurcsányt és Sorost, de nem beszélt Márki-Zay Péterről, ezzel felemelte ellenfelét. Egy ilyen gesztussal fontos szereplővé teszi, akinek nem szabad a nevét kimondani. De nem szentelt sok időt a népszavazásnak sem. Vélemény. 2022. 12. 19:15 SzavazóFülke: Amiről Orbán beszélt az évértékelőn, és amiről nem Annál, ami az évértékelőben elhangzott, sokkal érdekesebb az, ami kimaradt belőle. Hiányzott az igazán átütő választási ígéret, szó volt viszont Brüsszelről, Sorosról, gombászó baloldalról – az Orbán-beszédet elemeztük. 2022. 15:38 Három hónappal meghosszabbítja a kormány az üzemanyagárstopot Orbán Viktor jelentette be a lépést évértékelőjén. Orbán évértékelő 2015 à paris. 2022. 14:25 "Ne ódzkodjunk a kemény szavaktól" - Orbán Viktor évértékelő percről percre Egy év kihagyás után ismét évet értékel Orbán Viktor. A pártelnök-miniszterelnök 15 órától beszél a Várkert Bazárban.
Jelenleg a kormány legnagyobb korlátját a külföld jelenti: külföldi politikusok és intézmények rendszeresen fogalmaznak meg kritikát, ezért fenn kell tartani azt a képet, hogy velük szemben a kormány a nemzeti érdekeket védi. A nemzeti retorika azért is fontos, hogy ne hagyjon a Jobbiknak teret, s elvegye a szélsőjobboldali párt témáját, önmeghatározását. Az elszámoltatás egy rövid, szinte vicceskedő mondat erejéig jelent meg a beszédben. A politikai ellenfelekkel pedig - azon túl, hogy sötétre festette az örökséget - nem foglalkozott. Ez arra jó, hogy nem emeli meg az ellenzéki pártok jelentőségét, amely szervezetek nem tudnak alternatívát felmutatni a jelenlegi helyzetben. “A kisbabáknak kedvük támadt megszületni” - többnyire jogosan büszkélkedik Orbán a javuló demográfiai adatokkal - Lakmusz. Ha nem beszél róluk, akkor azt a képet erősíti, hogy nincs ellenzék és a kormány legnagyobb ellenfele a gazdasági és társadalmi helyzet, nehézségek. Ugyanakkor nem szabad elfeleteni, hogy lesz egy következő beszéd a parlamentben. A mostani és a következő beszéd egyik fontos különbsége lesz, hogy Orbán Viktor akkor már nem kerülheti meg a konkrét terveit a kormánynak, különösen azokat, amelyek a strukturális reformokra vonatkoznak.
századot. Házasságkötés és válás 2015: "2010 óta folyamatosan nő a házasságkötések száma, csak 2014-ben 9%-kal nőtt. " IGAZ: A házasságkötések száma valóban emelkedik 2010 óta, és ha Orbán arra gondolt, hogy 2014-ben a 2010-es adatokhoz képest nőtt 9 százalékkal az arány, akkor igaza van. Ha 2014-ben az egy évvel korábbi adatokhoz mérte a növekedést, akkor viszont nincs, 2013-hoz képest az emelkedés csak 4, 85 százalékos volt. 2015: "Emlékeztetőül idézem ide: 2002 és 2010 között a házasságkötések száma Magyarországon 23%-kal csökkent. " IGAZ: 2002-ben összesen 46008 házasságkötés történt, 2010-ben 35520. Ez egészen pontosan 22, 8%-os csökkenést jelent. 2015: "A válások száma 2010 és 2013 között 15%-kal csökkent. Orbán Viktor Évértékelő Beszéde 2019. " IGAZ: 2010-ben 23873 válás történt, 2013-ban 20209. Ez 15, 3%-os csökkenést jelent. 2018: "A házasságkötések száma 46 százalékkal emelkedett. " HAMIS: Sehogy sem jön ki, amit Orbán állít. 2017-ben a házasságkötések száma 50 572 volt. Ha ezt 46 százalékos emelkedésnek vesszük, az azt jelenti, hogy 34 638 házasságkötésről indulunk.