De ezt majd máskor. 😉 Illetve találsz itt a blogon ezekről is külön anyagokat már. ——————– Linkek: Tudsz rajzolni, de szeretnél festeni is? Online Színes Tanfolyam Tanulj meg rajzolni a nulláról: Facebook: Termékek az én rajzaimmal: Azt már tudjátok, hogy van az Online Jobb Agyféltekés Rajz- és Színes tanfolyam, amit megvásárolhattok az oldalon keresztül. De a múltkori bejegyzésemben említettem, hogy újabb Online Tanfolyam van készülőben. Van pár ötletem, hogy mi legyen a következő, de a segítségetekre lenne szükségem, hogy tudjam Titeket mi érdekelne leginkább, hiszen Nektek készül. 🙂 Kérlek szavazzatok az alábbi űrlap segítségével. 2 opcíót választhatsz. Az űrlap alatt találsz egy kis segítséget az egyes opciókhoz A Szavazás végetért. Köszönöm Mindenkinek, aki szavazott!!! 🙂 Az eredményt itt találjátok: Hogy mi azok a nagyszemű lányok? Csontváz Képek és stock fotók. 187 300 Csontváz fotográfiák és szerzői jogdíj mentes képek letölthetőek több ezer stock fotó szolgáltatótól.. Valami ilyesmire gondoltam: És mik azok a színes illusztrációk? Erre is egy példa: no images were found Köszönöm Mindenkinek előre is, aki részt vesz a szavazásban!!!
Érdemes tehát áttanulmányozni és megrajzolni az alábbi koponya képeket, ezzel is gyakorolva és megtanulva annak szerkezetét. Volt már egy egész sorozat az alakrajzolásról. Most egy hasznos kis videót szeretnék megosztani veletek ugyancsak az alakrajzolás témakörében. 4. Variációk Természetesen nem kell megragadnod az átlagos emberi arányoknál. El is túlozhatod azokat, ha úgy jobban illeszkedik az elképzelésedhez. Térbeli tömeg felvázolása a gyakorlatban Használhatod ezt a módszert, hogy teljesen leírd a pózt és a test térfogatát egy-egy póznál. Nézd meg a példákat. A bal oldalon vannak az első vázlatok pálcikafigurával. Jobb oldalt pedig a pálcikafigurák térbeli kiterjesztését láthatod. 3. A szerkezet A test "alapja" természetesen a csontváz. A pálcikaemberkéknél már esett szó erről. Most egy kicsit jobban bele megyünk a részletekbe. Az emberi test a következő jellemző részeket tartalmazza: Egy kattintás ide a folytatáshoz.... Rajz csontváz Stock vektorok, Rajz csontváz Jogdíjmentes illusztrációk | Depositphotos®. → A test az egy rugalmasan alkalmazkodó és gyors rendszer, melyre a gravitáció fejti ki a hatását.
A legutóbbi bejegyzés a karakter rajzolásról szólt csak úgy általánosan, hogyan is alakul ki egy rajz az alap vázlatokból. Most ebből kiindulva egy kicsit részletesebb tananyagot mutatok, ami a női és a férfi test sajátosságaira kitérve mutatja meg, hogyan is rajzold meg azt az alap vázlatot, amiből kiindul a karaktered. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... → Volt már szó a fej anatómiájáról, a koponyacsontról ( itt láthatod a korábbi bejegyzést róla), most visszatérek egy picit ehhez a témához. A fej/arc külső megjelenéséért leginkább a koponya csontozatának szerkezete a felelős, így ennek tanulmányozása igencsak fontos lehet a rajzolók számára. A testünkben lévő csontozatot a legtöbb helyen nagy mennyiségű izom és szövet fedi, a koponya esetében ez nem olyan nagymértékű, vagyis a fej formája szorosan követi a koponya formáját. A koponya 22 csontból épül fel, 8 építi fel az agykoponyát, a maradék 14 csont alkotja az arcot és az állkapcsot. Emberi test arányai | Hobby Rajz. Minden koponyában közös ez a 22 csont, de méretük és mintájuk igencsak változatos lehet, így adva meg az egyes emberek sajátos és egyedi arcképét.
Ha érdekli a gyorsulás, alakítsa át az egyenletet a = F ÷ m értékre. Az erő egy vektormennyiség, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell vennie az irányát, amelybe hat. Például, ha egy fadarabot lenyom egy asztalra, akkor megnő a normál erő, így növekszik a súrlódási erő. A súrlódásnak kitett tárgyra jutó teljes erő (F) egyenlő az alkalmazott erő (F app) és a súrlódási erő (F fr) összegével. Mivel azonban a súrlódó erő ellenzi a mozgást, negatív az előremenő erővel szemben, tehát F = F app - F fr. A súrlódási erő a súrlódási együttható szorzata, és a normál erő, amely további lefelé irányuló erő hiányában a tárgy súlya. A tömeg (w) egy tárgy tömege (m), a gravitációs erő szorzata (g): F N = w = mg. Most már készen áll arra, hogy kiszámítsa egy (m) tömegű objektum gyorsulását az alkalmazott F erő és egy súrlódási erő hatására. Mivel az objektum mozog, a csúszó súrlódási együtthatót használva kapja meg ezt az eredményt: a = (F alkalmazás - µ sl × mg) ÷ m
A fizikában, amikor a súrlódási erők egy lejtős felületre, például egy rámpára hatnak, a rámpa szöge szögben megdönti a normál erőt. A súrlódási erők kidolgozásakor ezt a tényt figyelembe kell venni. A normál erő, N, az az erő, amely egy tárgyhoz nyom, merőlegesen annak a felületnek, amelyen a tárgy nyugszik. A normál erő nem feltétlenül egyezik meg a gravitáció által kifejtett erővel; ez a tárgy felületére merőleges erő, amelyen egy tárgy csúszik. Más szavakkal: a normál erő az a erő, amely összehúzza a két felületet, és minél erősebb a normál erő, annál erősebb a súrlódás. Meg kell küzdenie a gravitációt és a súrlódást, hogy egy tárgyat felhajthasson. Mi van, ha nehéz tárgyat kell rámenni egy rámpán? Tegyük fel például, hogy mozgatnia kell egy hűtőszekrényt. Kempingbe akarsz menni, és mivel sok halat fogsz várni, úgy dönt, hogy magával viheti a 100 kilós hűtőszekrényét. Az egyetlen fogás a hűtőszekrény behelyezése a járműbe (lásd az ábrát). A hűtőszekrénynek fel kell mennie egy 30 fokos rámpán, amelynek statikus súrlódási tényezője a hűtőszekrénynél 0, 20 és kinetikus súrlódási együtthatója 0, 15.
Disszipatív erőknél, mivel van veszteség, lásd: súrlódás, nem mindegy az útvonal. Ha kétszer megkerülöd a két pontot és úgy viszed be B-be, akkor sokkal több munkát végeztél, mintha direktbe, egyenes vonalmentén A-ból B-be vitted volna. (Elfolyik az energia a súrlódáson keresztül. ) Épp ezért nem is mindegy, elmozdulás vagy út. Az elmozdulás, közvetlenül A pontból B pontba mutató vektor. Az út pedig a pontszerű test mozgása során befutott pálya hossza. A fentiek alapján világosnak kéne lennie a kérded válaszának. Súrlódási erő Ő disszipatív, szóval úttól függ. Fs ~ súrlódási erő = Fn ~ normál erő * u ~ súrlódási együttható. Munkája: W= Fs * s ~ út =Fn * u * s Eredő erő Az ő munkáját többféleképpen is lehet számolni. Vagy az egyes erők munkáját számolod ki és adod össze vagy az erőket szuperponálod és az ő munkáját számolod. We= Fe * s Fe=F1+F2+F3 We=W1+W2+W3 Annyi még, hogy az út használatával nem lehet tévedni(elmozdulás helyett), mert konzervatív erő esetében édesmindegy az útvonal, de disszipatívnál úttól függ.
Végezzük el a kísérletsorozatot úgy, hogy hasábokat üveglapon húzzuk! Természetesen ebben az esetben is tapasztalhatjuk az egyenes arányosságot a nyomóerő és a csúszási súrlódási erő között, de a számadatok mások lesznek. A súrlódási erő értékét befolyásolja a felületek anyagi minősége. Mozgassunk az asztalon egyetlen hasábot úgy, hogy változtatjuk a hasáb asztallal érintkező felületét! Azt tapasztaljuk, hogy ebben az esetben jó közelítéssel mindig azonos nagyságú erőre van szükség. Tehát a csúszási súrlódási erő nem függ az érintkező felületek nagyságától. A csúszási súrlódási erő kiszámítása Gördülési ellenállás Létezik egy más típusú mozgást akadályozó erő, amely nem teljesen súrlódási jellegű, ez a gördülési ellenállási erő. Ez az erő akkor lép föl, amikor sík talajon egy kerék gurul és közben vagy a talaj nyomódik be kissé a jármű súlyától, vagy a kerék deformálódik kissé. Lényegében mindkét esetben a kerék továbbgördítéséhez szükséges erő, mert a kereket minden pillanatban ki kell mozdítani a "mélyedésből".
Ez egyszerűen megegyezik a tárgy "súlyával". Dőlésszögű felületek esetén a normál erő erősebb lesz, annál inkább csökken a felület dőlése, így a képlet: Például vegyünk egy 2 kg tömegű fadarabot egy fából készült asztalra, amelyet álló helyzetből tolunk ki. Ebben az esetben a statikus együtthatót használja, μ statikus = 0, 25–0, 5 a fa esetében. Ha μ statikus = 0, 5-et veszünk fel a súrlódás lehetséges hatásának maximalizálása érdekében, és emlékezünk az N = 19, 6 N-re korábban, az erő: = 0, 2 × 19, 6, N = 3, 92, N
Ez azt jelenti, hogy egy lejtős felületen a normál erő továbbra is közvetlenül a felülettől mutat, míg a gravitációs erő közvetlenül lefelé mutat. A normál erőt a legtöbb esetben egyszerűen leírhatja: N = mg Itt, m - a tárgy tömegét jelöli, és - g = a gravitáció miatti gyorsulás, amely másodpercenként 9, 8 méter / m (m / s 2) vagy netwons kilogrammonként (N / kg). Ez egyszerűen megegyezik a tárgy "súlyával". Dőlésszögű felületek esetén a normál erő erősebb lesz, annál inkább csökken a felület dőlése, így a képlet: N = mg cos ( θ) Val vel θ állva annak a szögnek a felé, amelyre a felület dől. Egy egyszerű példakénti számításhoz vegye figyelembe egy sima felületet, melyben egy 2 kg-os fa tömb ül. A normál erő közvetlenül felfelé mutat (a blokk súlyának megtartása érdekében), és kiszámítja: N = 2 kg × 9, 8 N / kg = 19, 6 N Az együttható az objektumtól és az adott helyzettől függ. Ha az objektum még nem mozog a felületen, akkor a statikus súrlódási együtthatót kell használni μ statikus, de ha mozog, akkor használja a csúszó súrlódási együtthatót μ csúszik.