Kivehető és állítható ISUP- / Kajak ülés B0301761 Poliészter anyagból és EVA hab ülőpárna. Négy darab gyors bilincs. Kompatibilis SPK-1, SPK-2, K1. Breeze, Vapor, Fusion, Monster, Coral, Beast, Magma, Atlas, Hyper, Nuts, Super Trip Tandem.
5/5 értékelés 80 áruházban és online leadott véleményből Ajándéknak szánod? Ajándékozd a sport örömét! Ajándékkártya vásárlás
Ha nem tudsz dönteni akkor segítünk! Minden SUP típushoz alkalmas. 19 900 Ft
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
Marcel Duchamp: L. (a Phillipsnél kalapács alá kerülő 1964-es példány) – forrás: Phillips A fennmaradó 1964-es replika-példányokból néhány árverésekre is került: 1999 májusában a Christie's New York-i aukcióján valaki 607. 500 dollárt fizetett ki az egyikért, majd 2017 októberében a Sotheby's párizsi árverésén – 400–600. 000 eurós becsérték után – 632. 500 eurót (743. 162 dollár; 194, 8 millió forint) adott meg valaki a 25. számú példányért. Ez a legtöbb, amennyit egy L. -ért mindeddig valaha is fizettek. A most a Phillisnél megvásárolható darab ebből az 1964-es sorozatból az utolsó előtti, vagyis a 34. számú, amelynek érdekessége (hiszen ezek mindegyike egyedileg megrajzolt példány), hogy szinte alig látszik rajta a bajusz és az alsó ajak alatti aprócska szakállka; mindenesetre a ház ennek ellenére is 200. 000–300. 000 fontot (277. 000–415. 000 dollár) remél majd kapni érte, legalábbis ezt a becsértéket adták meg a tételhez. Marcel Duchamp: L. (a Sotheby'snél 2017-ben árverezett 1964-es példány) – forrás: Sotheby's Az április londoni aukción a Duchamp-mű mellett egyébként többek között még Mark Rothko 1968-as Cím nélkül i vásznát (becsérték: 2, 5–3, 5 millió font), Frank Stella egy 1977-es festményét (becsérték: 2, 5–3, 5 millió font), Tamara de Łempicka 1930-as art deco női portréját (becsérték 1, 5 millió font körül), vagy éppen Jean Dubuffet és Andy Warhol munkáit lehet majd megvásárolni.
A történet pikantériája az, hogy Duchamp mégegyszer feldolgozta ez a témát. Az elkészült mű a Megborotvált L. (1965) névre lett keresztelve. Így ismét 180 fokos fordulatot vett a történet: a végeredmény valójában nem más, mint a valódi Mona Lisa hibátlan 9×7 centiméteres reprodukciója. Duchamp ezzel a bravúros húzással elérte, hogy 1965-től kezdve minden Mona Lisa reprodukció, sőt még Leonardo igazi hölgye is, egyben Marcel Duchamp reprodukcióvá vált. Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan: akkor most melyikük műve a híresebb?! ?
Tegye a szívére a kezét, kedves Olvasó! Ugye ön is rajzolt annak idején bajuszt-szakállt (esetleg még szemüveget is) a híres emberek portréira a tankönyvekben? Képzelje, így tett a dada egyik legnagyobb művésze, Marcel Duchamp is 1964-ben. Ő Leonardo Mona Lisa című képének a képeslapjaira firkált férfias arcszőrzetet, és még betűket is írt alá. Az emberek meg nagyon sok pénzt adnak ezért (miközben az ön meg az én összefirkált tankönyveink, sajnos, egy fabatkát sem érnek). Április 15-én Londonban a Phillips 20. századi műveket felvonultató árverésének a kínálatában az egyik legfontosabb tétel Marcel Duchamp (1887–1968) egyik legendás alkotása, az L. H. O. Q. címmel – és felirattal – ellátott Mona Lisa-reprodukció, amelyre a francia képzőművész ceruzával kis bajuszt és kecskeszakállt rajzolt. A művet Duchamp először 1919-ben készítette el, méghozzá úgy, hogy Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményének egy 19, 7×12, 4 centiméteres, egyetlen színnel nyomott képeslap-reprodukciójára ceruzával rajzolta rá a férfias arcszőrzetet, a kép alá pedig a látszólag értelmetlen L. betűket írta, amelyek azonban kiejtés szerint összeolvasva könnyen az "Elle a chaud au cul" francia mondatot képesek kiadni.
A LHOOQ Marcel Duchamp műve 1919- ben, Leonardo da Vinci Mona Lisájának parodizálásával. A címe ugyanakkor egy homofónjának az angol szó megjelenés és raftok melyik így mondani: "Elle chaud au kul". Leírás A támogatás egy portré formátumból áll, amely közel áll ahhoz a nyomtatáshoz (19, 7 × 12, 4 cm), amely a The Mona Lisa-t reprodukálja, amelyet Duchamp bajusszal, kecskével és a mű címét adó betűkkel ( LHOOQ) túlterhelt. Azt a tényt, hogy a La Joconde egyszerű reprodukciója, Rhonda R. Shearer vitatja, aki Duchamp saját arcához való adaptációnak tekinti azt. Esztétika A LHOOQ a művész által létrehozott kész készletek áramának része, és részt vesz abban, hogy megkérdőjelezze a művészetet. A mű, amelyet először privát módon készítettek, Francis Picabia 1920-ban készített egy hozzávetőleges reprodukciót a recenzióhoz 391, elfelejtve felhívni a kecskét. Duchamp valóban engedélyt adott Picabia műveinek reprodukálására, de az eredetivel New Yorkban tartózkodva elküldte Picabiának, aki nem kapta meg időben a magazin kinyomtatásához.
Duchamp az újrakészítés és az " ikonoklasztikus dadaizmus " kombinációjáról beszél. Picabia a művet a Dada mozgalom manifesztumává teszi, amelynek párizsi megalakulása valóban kortárs. Marcel Duchamp, akit már akkor felismertek, demonstrálja, hogy az egyszerű "firkálás" a képeslapot önálló alkotássá teszi. A dadaista oldal főként La Mona Lisa meggyalázásából származik, sértegetve (LHOOQ = forró a fenekében, betűket írva) és festve, a dadaistákra jellemző szójáték humoros oldaláról nem is beszélve. Marcel Duchamp gesztusát megérthetjük Leonardo da Vinci Un souvenir d'enfance című esszéjének 1910-es kiadásával, amelyben Sigmund Freud arról beszél, hogy a művész képtelen befejezni munkáját, az élet szublimációjáról a művészetben és különösen a művészetről. homoszexualitás. Ezenkívül bizonyos elméletek szerint a La Joconde modellje valóban férfi lett volna. Általánosságban elmondható, hogy a férfias nem és a női nem közötti kétértelműség Leonardo da Vincire jellemző [ref. szükséges]. Maga Marcel Duchamp ilyenkor könnyedén megváltoztatja identitását, Rrose Sélavy álnevet választja, és Man Ray nőként fényképezi le.